A szigorúbb monetáris feltételek hatása jól látható marad, az ingatlan- és hitelpiacokon különösképpen, ugyanakkor viszonylag rugalmasnak bizonyul a globális tevékenység, és az infláció is a vártnál gyorsabban csökken, valamint a magánszektor bizalma is javuló tendenciát mutat. Enyhülnek a munkaerőpiacok keresleti és kínálati egyensúlytalanságai, a munkanélküliség pedig rekordalacsony szinten vagy annak a közelében marad.
A jelentés továbbá azt is jelzi, hogy a reálkeresetek javulásnak indultak, és pozitív irányba fordult a kereskedelmi növekedés azzal, hogy az infláció mérséklődött. Egyes országok között azonban továbbra is vannak eltérések a fejlemények tekintetében. Főként Európában a gyengébb eredményeket ellensúlyozza az Egyesült Államok és számos feltörekvő piacgazdaság erős növekedése.
De mindez hogy vetül ki Magyarországra?
Az OECD megjegyzi, hogy a prognoszták 2024-ben 2,1 százalékos, míg jövőre 2,8 százalékos GDP-növekedést várnak, miután az tavaly 0,9 százalékkal csökkent. Az alacsonyabb infláció és az alacsonyabb kamatok várhatóan támogatni fogják a magánfogyasztást és a beruházásokat is, azonban az egyik legfőbb bizonytalanságot a konszolidáció üteme és az uniós források folyósításáról szóló tárgyalások kimenetele okozza.
A jelentésben azt írják, hogy a költségvetés mozgásterének helyreállításához, valamint az államadósság fenntarthatóságához további költségvetési konszolidációra lesz szükség, amelynek elengedhetetlen része kell legyen az állami nyugdíjrendszer reformja.
A termelékenység növekedését az energia-, a közlekedési, a szakmai és a gazdasági ágazatban folyó verseny erősítésével lehetne ösztönözni – áll a jelentésben.
A jelentés szerint a 2022 közepétől 2023 közepéig tartó csökkenést követően gyors lendületet vett a termelés a tavalyi év harmadik negyedévében, ám aztán igen hamar meg is torpant. Ugyan az infláció letörésével a magánfogyasztás és a reálbérek is növekedhettek, az üzleti bizalom továbbra is alacsony maradt, különösen az építőiparban és a kiskereskedelemben, a fogyasztói bizalom pedig a vártnál jóval lassabban javul.
Az OECD rámutatott, hogy főként az elektromos mobilitás területén jelentős közvetlen külföldi beruházásokat vonz Magyarország, azonban az exportot jelen pillanatban visszafogja az uniós kereskedelmi partnerek lassú növekedése, amelyek a hazai export 80 százalékát adják.
Hiába a monetáris rendeződés, ennél több kell
A jelentés kitér ugyan arra, hogy az MNB fokozatosan enyhíti a monetáris politikáját és hogy várhatóan jövőre 5 százalékon stabilizálódnak a kamatok, a strukturális elsődleges egyenleg javulására aligha lehet számítani.
Az államháztartási hiánnyal kapcsolatos előrejelzéseket ugyanis jelentős kockázatok övezik, mivel ezek többnyire a javuló fogyasztáshoz kapcsolódnak. Csakhogy ismétlődő módon és jelentősen lefelé módosultak a költségvetési célkitűzések az elmúlt hónapokban, amelynek nagy részét a rezsicsökkentési rendszer, valamint az ingadozó világpiaci energiaárak okoztak.
Tengernyi reformra lenne szükség
A jelentés úgy fogalmaz, hogy a nyugdíjreform az elöregedéshez kötődő költségek növekedését korlátozná.
Ez azért lenne szükséges, mert az előrejelzések alapján a jelenlegi szabályok szerint 2070-re a GDP öt százalékát fogja felemészteni.
Ha ez megtörténne, akkor az lehetővé tenné a költségvetési hiány tervezett csökkentésével a zöld átmenet, valamint a fennmaradó elöregedéshez kötődő költségek finanszírozását.
Ezen felül az energiatámogatás szerkezetének átalakítása az árplafonról a célzott fizetésekre való áttérésre a kiszolgáltatott helyzetben lévő háztartások számára csökkentené az államháztartás kitettségét és az ország energiaimporttól való függőségét.
A termelékenységet a jelentés rámutatása szerint az energia-, a közlekedési, valamint a szakmai szolgáltatási és a távközlési ágazatokban folyó verseny erősítésével lehetne növelni. Az alacsonyabb távközlési szolgáltatási díjak és a digitális kézségek szélesebb körű elterjedése a vállalatok digitalizációját felgyorsítaná, ami különösen sokat segítene a hazai kkv-k számára abban, hogy más országokkal hasonló szinten legyenek képesek áthidalni a digitális szakadékokat.
Nagy Márton egyértelművé tette: ezt várja el a Revoluttól
A nemzetgazdasági miniszter találkozott a Revolut vezérigazgatójával, akivel közölte, tőlük is elvárja, hogy átlátható, transzparens módon, a jogszabályokat betartva működjön, és maradéktalanul megfizesse a rá vonatkozó adókat.Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.