Elhalasztotta a jegybanki ingatlanvásárlásokkal foglalkozó jelentés értékelését és nyilvánosságra hozatalát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyelőbizottsága - tudta meg a lap. A Jobbik által delegált Nyikos László, a jelentést készítő bizottsági tag elmondta, leginkább azzal kapcsolatban támadták az általa készített értékelést, hogy túlságosan sokat foglalkozik a jegybanktörvénnyel, annak hiányosságaival. A bizottság többi tagja szerint erre nem volt szükség, nem kellene javaslatokat megfogalmazni a törvény megváltoztatására.

A vizsgálat vezetője szerint viszont enélkül nem érthető meg a jegybank költekező tevékenysége. - A törvény szerint a jegybank igazgatósága dönt minden, a jegybank működésével, pénzköltésével kapcsolatos kérdésben, és előzetesen senki nem ellenőrzi tevékenységét - hívta fel a figyelmet Nyikos.

Korábban még volt közgyűlés, legutoljára viszont a részvényesi jogokat is csorbította a törvényalkotó, mert mindössze két dolgot tehet a tulajdonos állam nevében eljáró nemzetgazdasági miniszter: ötévente megbízza a könyvvizsgálót, és jóváhagyja az alapító okiratot. Nyikos László szerint az igazgatóság még a jegybanktörvény adta hatalmas szabadságot is tovább tágítja. A jogszabályok szerint ugyanis a jegybanknak feladatot csak törvény adhat, ezzel szemben az igazgatóság úgy döntött, hogy kibővíti az MNB tevékenységét. Így került sor például a létrehozott alapítványok tízmilliárdos nagyságrendű támogatására, nagy értékű ingatlanok és műkincsek vásárlására.

A részvényes által delegáltak egyetlen szót sem szóltak, az elnök és a pártküldöttek pedig támadták a jelentést. A jobbikos politikust végül is kiegészítésekre kötelezték

Morálisan nem indokolt

Nyikos szerint méltatlan, hogy a Magyar Nemzeti Bank offshore hátterű cégtől vásárolta meg az Eiffel Palace-t. A nemzet bankjától visszás dolog 14 milliárd forintot elkölteni egy olyan cég épületének a megvásárlására, amelynek egyik tulajdonosa larnacai bejegyzésű, a másikat pedig a Kis-Antillákon alapították. (A bruttó vételár 17 milliárd forint volt, de abból 3 milliárd forintot tett ki az adó.) Az is furcsa, hogy az irodaház átépítésére olyan cég kapott 28 millió eurós hitelt, amelynek a jegyzett tőkéje mindössze ötszázezer forint, ráadásul egyetlen munkavállalót sem foglalkoztat. Érdekes, hogy a hitelező bank ezt nem vizsgálta vagy nem tartotta fontosnak a hitelnyújtásnál, ahogy az offshore hátteret sem.

Az épületet eladó Eiffel Palace Kft. 2014-es pénzügyi beszámolója szerint a Cipruson bejegyzett tulajdonos hárommilliárd forint osztalékot vett ki a cégből. További csavar a céghálóban, hogy az offshore cég tulajdonosa - elmondása szerint - maga az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője, aki az adásvételi szerződést az eladó oldaláról aláírta. Húsz százalék fölötti tiszta haszonra tett szert, ami szokatlanul magasnak mondható.

A jegybank szerint a vétel tisztességes

A Magyar Nemzeti Bank kommunikációs osztálya az ügyben megkereste lapunkat és felhívta a figyelmet arra, hogy korábbi közleményében tájékoztatást adott, hogy az MNB az ingatlanvásárlás előkészítése és lebonyolítása során körültekintéssel és a jogszabályok betartásával járt el. Ennek megfelelően a budapesti Eiffel Palace irodaház megvételét teljes körű jogi átvilágítás és az ingatlan befektetési értékének megtérülési számításokon alapuló meghatározása előzte meg.
Az ingatlan befektetési értékének meghatározására a jegybank az értékelések készítésében piacvezető szerepet betöltő könyvvizsgáló céget, a KPMG-t kérte fel, amely a szakvéleményét - a Magyar Nemzet állításával szemben - nemzetközi sztenderdek szerinti módszertan alapján készítette el. Az elkészült értékmeghatározás hozamszámításon alapult, tekintettel arra, hogy egyrészt a piaci összehasonlító adatokon alapuló módszer a megvásárolt ingatlan egyedi jellege folytán nem volt alkalmazható, másrészt az ingatlan 70 százalék körüli arányban, több mint tíz éves időtartamú bérleti szerződések alapján hasznosított, ezért hozamszámítás alapján lehetett az ingatlan értékét meghatározni. Az MNB az ilyen módon kalkulált befektetési érték alatt, tisztességes áron vásárolta meg az ingatlant.
Az ingatlant az MNB magyarországi társaságtól vásárolta, amelynek tulajdonosi háttere rendezett, a tulajdonosok egyrészt ingatlanpiaci befektetők, másrészt az Eiffel Palace Kft. ügyvezetője. Az ingatlan megvásárlásakor további fontos szempont volt, hogy a kiemelkedően magas műszaki színvonalú irodaház, mint a főváros által építészeti örökségvédelem alá helyezett, egyedi védettségű épülete, több külföldi befektető komoly érdeklődése ellenére továbbra is magyar tulajdonban maradhatott, gyarapítva ezzel az MNB által kezelt közvagyont.
Az MNB 2016. január 28-án tájékoztatta a nyilvánosságot arról, hogy száz százalékos lett a tulajdonában álló budapesti Eiffel Palace irodaház kihasználtsága, a jegybank igazgatóságának döntésével összhangban a szabad területeken elsősorban saját szervezeti egységek, valamint az MNB érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok kerültek elhelyezésre az irodaházban. A korábbi tájékoztatás kiterjedt arra is, hogy 2015. évi vagyonértékelés szerint a belvárosi irodaház piaci értéke mintegy 6 százalékot emelkedett a tavalyi évhez képest.