A 2011 nyara óta eltelt időszakban 64 cég kapott befektetést, összesen 8,7 milliárd forint értékben, ebből pedig 32 az elmúlt egy évben - mondta el Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkebefektetési Alap (SZTA) elnök-vezérigazgatója. Mára sikerült elérniük, hogy az ország minden régiójában van olyan cég, amelyben tőkebefektetést hajtottak végre - tette hozzá Török József, üzletfejlesztési igazgató az alap tájékoztatóján.
Csuhaj éppen ezért sikernek nevezte a tavalyi évet, mondván ha hasonló ütemben folytatódnak a befektetések, akkor biztosan ki fogják tudni helyezni azt az összesen 12 milliárd forintot, mely az alap rendelkezésére áll. Erre egyébként december végéig van lehetőségük.
Az összesen 69 befektetés során - van olyan cég, ahol többkörös befektetés volt - a 8,7 milliárd nem a teljes kiutalt összeg, hiszen a vállalatok részletenként kapják meg a pénzt - tudatta Török. Tavaly 5 milliárd feletti összegben szerződtek le, év végére a cél, hogy 90 fölé menjen a támogatandó cégek száma, így érve el, hogy 1,65-1,7 milliárd közötti összeg jusson régiónként. Rossz hír ugyanakkor, hogy például a központi, illetve a Közép-Dunántúli régióban például már nincs nagyon keret, ám a keleti régiókban (Észak-Magyarország, Észak-Alföld), vagy akár a Nyugat-Dunántúlon is bőven áll még rendelkezésre összeg. Az érdeklődés ugyanakkor nagy, hiszen az elmúlt években összesen 459 megkeresés volt, közel 60 milliárdnyi tőkeigénnyel - mondta Csuhaj.
Az eddig eltelt időszakban 6 cégből szállt ki az SZTA, azaz ennyi úgynevezett exit volt. Ebből 4 vállalkozás hozta vissza a befektetett pénzt, kettő pedig extra (15 százalék feletti) hozamot hozott - mondta Csuhaj, aki szerint így összességében pluszban állnak. Az esetek felében az SZTA akart kiszállni, a másik felében pedig külső befektető, vagy éppen az adott cég tulajdonosai jelentkeztek, hogy kivásárolnák magukat.
Nagyobb cégek is kaphatnak támogatást
Az összegek kihelyezése 2013-ban ugrott meg, amikor az EU-tól engedélyt kaptak a nagyobb tőkebefektetésekre, ami egyben minőségben is ugrást is jelentett - mondta Csuhaj. Ennek is köszönhető, hogy hagyományos kockázati tőkealapokkal szemben a befektetések csak harmada került induló vállalkozásokba - ezeknek a fele is egyébként olyan cég, amibe egy már meglévő vállalkozás szervezte ki valamely tevékenységét.
Az iparágakban is van különbség a többi kockázati alaphoz képest, hiszen az SZTA-nál például 20 százalék a fémipar aránya, ami általában nem jellemző ezen alapokra. Ezen kívül a szerződött cégek 22 százaléka a biotechnológiában, egészségügyben dolgozik, 10 százalék az informatikában, de 3-3 százalékot hoz a vendéglátás és a bútoripar, míg 8 százalékot a gyártás.
Az SZTA által támogatott cégek a szerződéskötéskor 744 főt foglalkoztattak, a tervek szerint pedig az üzleti tervezés végén ezen vállalatoknál 1560 fő fog dolgozni - mondta Csuhaj. A cégeknek a fele exportál, 83 százaléka pedig innovációs tevékenységet is végez. Az is cél, hogy sikerüljön a privát szektort is fejleszteni - hangsúlyozta Csuhaj, aki szerint éppen ezért van az, hogy minden projektben található egy társbefektető, így az összes befektetett összeghez harmadannyi magántőke kapcsolódik.
Mit hoz a jövő?
Idén további 30-35 új kihelyezésben gondolkodik az SZTA, igaz, ebből mintegy 15 már előrehaladott állapotban van - mondta Csuhaj, aki szerint így sikerülhet az egész rendelkezésükre álló összeget cégekbe fektetni. Jó hír, hogy egy induló vállalkozás immár 800 ezer eurót is kaphat, de csak akkor ha vagy valamilyen magánbefektetői, vagy alapítói finanszírozás, hiszen az SZTA csak kisebbségi tulajdonosként jelenik meg a támogatott cégekben - mondta Török, aki szerint az a minimum elvárás, hogy tőkét, vagy szakértelmet hozzon be a külső fél. Mindezért cserébe - szektoronként függően - 10-20 százalék közötti hozamelvárása van az SZTA.
Egyelőre dolgoznak azon, hogy a 2014-2020 uniós költségvetési időszakban is kapjon pénzt a tőkealap - mondta Csuhaj, aki szerint 130 milliárd juthat a kockázati tőkeprogramokra ebben az időszakban, ám ebből nem csak az SZTA juthat forráshoz, hanem a Jeremie-program is.