Ők Magyarország utolsó nagy tartaléka - mit terveznek velük?

Miközben 2010 környékén Miskolc még 12 százalékos munkanélküliség küzdött, az állástalanok aránya mára lecsökkent 5 százalékos szintre (amely mindig az országos átlag kétszerese), így a városban már csak 4800 főnyi regisztrált munkanélküli van.

A megyeszékhely a környező településekkel együtt él, Kelet-Magyarországon egyetlen városként igazi agglomerációval rendelkezik és közvetlen környezetében vannak még mozgósítható munkaerő tartalékok - hívták fel lapunk figyelmét Miskolc Polgármesteri Hivatalánál.

Mit mondanak a számok?

Borsod-Abaúj-Zemplén megye országos szinten valóban kimagasló potenciált rejt a munkaerő tekintetében. Teljes területén több mint 34 ezer álláskeresőt tartanak nyilván - ez a többi magyar megyével összevetve a legnagyobb létszám. Ezzel a munkaképes korú lakosság 7,36 százaléka munkanélküli, ami a hazai átlag közel duplája - derül ki az önkormányzat által megküldött friss adatokból.

A közfoglalkoztatásban részt vevők havi átlagos létszámát tekintve a megye 32 200 fővel országos szinten az első helyen állt 2017-ben, a Belügyminisztérium kimutatása szerint. A megyében a közmunkások havi átlagos létszáma 7,4 százalékot tett ki a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, e mutatót nézve csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye múlta felül 8,13 százalékkal.

Miközben 2017 IV. negyedévében, a 15-64 éves népesség körében 284,1 ezer gazdaságilag aktív személyt regisztrált a KSH Borsodban, addig 138,2 ezer inaktív személyt számoltak össze. Ez országosan ugyancsak a legmagasabb arány, létszám-összehasonlításban pedig a harmadik legnagyobb, a jócskán népesebb főváros, illetve Pest megye után

Mit terveznek a munkaerő-tartalékkal?

Megkérdeztük az önkormányzattól, hogy a tapasztalatok szerint hogyan alakul a fent ismertetett csoportok munkapiaci integrációja, illetve milyen konkrét eszközök/képzési rendszerek alkalmazását kezdeményezik a folyamat felgyorsításához.

A hivatal szerint e téren kiemelt szerepet játszik a Miskolc Megyei Jogú Város Foglalkoztatási Paktum, amely egy országos szintű programcsomag része. A paktum programjának egyik célcsoportját képezik a hátrányos helyzetű inaktívak és munkanélküliek.

"Az Európai Szociális Alapból finanszírozott program keretében mentoráljuk, képzésekkel és tanácsadással támogatjuk a jelölteket, illetve a konkrét munkaerőpiaci igények alapján igyekszünk állást találni számukra. A program megvalósítási szakasza csak az elmúlt évben kezdődött meg, a felpörgése ezután várható" - magyarázták a helyhatóságnál.

Miskolcnak 2021-ig a programba 2014 főt kell bevonnia: a tervek szerint ennek mintegy negyede hátrányos helyzetű személy lesz, a maradék körülbelül 1500 fő a pályakezdők, gyesről, gyedről visszatérők, 50 felettiek és megváltozott munkaképességűek köréből kerül ki. A miskolci paktum 2,934 milliárd forintból gazdálkodhat.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei és Miskolc városi együttműködés mellett 11 kisebb helyi foglalkoztatási paktum is megkezdte munkáját. A megyei támogatás teljes összege 10,65 milliárd forint. Azt ugyanakkor nem részletezték, hogy megyei szinten hány fő bevonását tervezik.

A Napi.hu rákérdezett arra is, hogy milyen eredményei és kilátásai vannak a közmunka-programokban résztvevők integrációjának az elsődleges munkaerő-piacon, ám erre az önkormányzatnál nem kívántak válaszolni. Annyit lehet tudni, hogy számuk csökkent a városban is, a megyei adatok szerint pedig havi átlagban közel 6 ezer fővel lettek kevesebben 2016 óta.

A fókusz inkább a magas hozzáadott értéken van

Sorra települnek be a vállalatok, rengeteg az új álláshely, ma már tulajdonképpen csak az nem dolgozik Miskolcon, aki nem akar - jellemezték a helyzetet a hivatalnál. A helyi gazdaság zászlóshajója az járműipar, amelyben már 7500-an dolgoznak és a városvezetés szerint rendkívül dinamikusan fejlődik és kiépült a beszállítói hálózat. A város felkészülten várja az új betelepülőket - például folyamatban van egy 400 hektáros iparterület létrehozása. "A munkaintenzív gyártás (például Bosch-üzemek, Nestlé-üzem) mellett növekszik a tudásintenzív iparágak és a k+f tevékenység szerepe, illetve egyre nagyobb teret nyer a szolgáltató szektor is. (ssc-t működtet a Vodafone, a United Call Centers és a Callfactory)

Miskolc már egyértelműen a magas technológiájú, magas hozzáadott-értékű termelésre koncentrál, 2017 vége óta összeszerelő-üzemek idecsábítására már egyáltalán nem helyez hangsúlyt - szögezte le nemrég egy szakmai fórumon Szélyes Domokos, a Miskolc Holding Zrt. gazdaságfejlesztési vezérigazgatója.

A szakképzés/átképzés rendszerének a gazdasági szereplők igényeinek megfelelő átalakítására a város kidolgozott, egy programtervet, amely a Miskolc 4.0 nevet kapta.

"A Miskolc 4.0 koncepciót részleteiben egyelőre nem hozhatjuk nyilvánosságra, de annyit elmondhatunk, hogy a koncepció célja úgy megújítani a képzési rendszert, hogy a fiatal szakemberek megfeleljenek a foglalkoztatók igényeinek ma, és egyben felkészíti a diákokat arra, hogy holnap is képesek legyenek megfelelni a negyedik ipari forradalom követelményeinek. Ezen fő célkitűzések mentén alakítottuk ki a Miskolc 4.0 elnevezést kapott koncepciót és modellt, amely a város és térségének képzési, munkaerő-piaci, és megtartó erejének legfőbb kihívásaira ad holisztikus megoldási javaslatrendszert" - ismertették a miskolci önkormányzatnál.

A Miskolc 4.0 kulcsterületei közé tartozik egyebek között a helyi gazdaság igényeire alapozott képzési rendszer, a kutatás-fejlesztés és innováció erősítése, a kiemelkedő színvonalú informatikai képzés rendszer és a fiatalokat/tehetségeket megtartani képes vonzó város kialakítása.

Várják a visszatérőket

A helyhatóság szerint további munkaerő-tartalékot jelenthet a külföldre kényszerülő, de még "hazahívható" munkavállalók csoportja is. A KSH adatai alapján Borsod-Abaúj-Zemplén megye ebben is élen jár, mivel az ideiglenesen külföldön munkát vállalók több mint 11 százaléka - hivatalosan 4300 fő - innen ment el. A helyhatóságnál úgy látják: a betelepülő nemzetközi vállalatok által kínált széleskörű és versenyképes kondíciókat kínáló lehetőségekre, Miskolcon már tapasztalható egyfajta visszaáramlás, azaz az ideiglenesen külföldön munkát vállalók elkezdtek visszatérni a városba - számoltak be.

Az önkormányzatnál felhívták a figyelmet arra, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyén belül ingázik 75 ezer ember naponta, amely Budapestet követően a legjelentősebb arány.. Ezek között van olyan, aki két falu között, de Miskolc munkaerő utánpótlását ez a mobil réteg is képezheti.

Mi derül ki a megyei adatokból?

A nyílt munkaerő-piaci állások nagyobb részét (82,5 százalék) segéd- vagy betanított munkát vállaló álláskeresőkkel kívánták betölteni a munkáltatók zömmel termék-összeszerelőket kerestek, s csak az állások 17,5 százalékára állásra vártak szakképzett álláskeresőket - derül ki a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának 2017 decemberi adataiból. A szakképzettséget követelő állások többsége bolti eladóknak szólt, de több helyre kerestek lakatosokat, kőműveseket, festő-mázolókat, valamint pincéreket és irodai ügyviteli munkához értő álláskeresőket.

2017 folyamán 12 miskolci és 6 ózdi munkáltató vette igénybe jelentősebb létszámbővítés céljából a járási hivatalok munkaerő-közvetítő, toborzó szolgáltatását. Az év folyamán ezek együttvéve több mint 850 új munkahelyet jelentettek elsősorban a miskolci (86 százalék), kisebb részt az ózdi (14 százalék) járásban. Az így létrehozott új állásokra főként gyártósori összeszerelőket, valamint hívásfogadó operátorokat, telefonos termékértékesítőket, különféle ipari gépkezelőket, továbbá többféle építőipari szak- és szerelőipari területen jártas, illetve segédmunkát vállaló álláskeresőket kerestek.

2017 folyamán a megyei munkáltatóknak nyújtott bér- illetve bérköltség támogatás vagy az önfoglalkoztatáshoz adott támogatás segítségével 11 ezren jutottak munkához az elsődleges munkaerő-piacon, 4,7 százalékkal többen, mint 2016-ban.

Ennél is jobban nőtt azok száma, akik OKJ-s vagy egyéb munkaerő-piaci képzésben való részvétel miatt kerültek ki az álláskeresők közül. 2017 december végéig az uniós források felhasználásával indított tanfolyamokon kevés híján 10,7 ezren kezdtek tanulni, másfélszer annyian, mint 2016 folyamán. Ezeknek a képzési, foglalkoztatási támogatásoknak egyik kiemelt célcsoportját a közfoglalkoztatottak alkotják.