A katari világbajnokság – melyet vasárnap tizenegyesekkel Argentína nyert meg – költségei becslések szerint mintegy 220 milliárd dollárra (87,4 ezermilliárd forintra) rúgnak összességében. Ezzel listavezetők lettek, ráadásul a szervezők mindössze 17 milliárd dolláros (közel 6000 milliárdos) megtérülésre számítanak. Az eseményre nyolc stadiont húztak fel, ebből hét vadonatúj létesítmény. Írtunk arról is, hogy a Bloomberg számításai szerint Doha a 220 milliárd dolláros vb-költségeken felül 300 milliárd dollárt költött infrastruktúrára, például a közutak, a metróhálózat és a repülőtér fejlesztésére.
Spórolás vagy pazarlás a sportlétesítmények elbontása?
A nagy sportesemények szervezői előtt igazi kihívás, hogy a stadionépítésre szánt milliárdok megtérülnek-e valaha, egyáltalán a világbajnokság befejezése után tudják-e, akarják-e hasznosítani. A katariak már a tervezés során készültek arra, hogy a legtöbb stadiont a jövőben nem erre a célra használják.
Korábban az Index írt egy cikket a stadionok bemutatásáról. Megkeresésünkre Borbély László, a portál helyszíni tudósítója számolt be a sportlétesítmények átalakításáról. Mint mondta,
azt már most lehet tudni, hogy a világbajnokságnak helyt adó nyolc stadionból ötnek a funkciója megváltozik.
A legnagyobb változás a dohai 974 stadiont érinti majd. Ahogy a nevéből is adódik, mind a 974 modulját szétszerelik és másra hasznosítják a jövőben. A többi létesítmény esetében általános elv, hogy a lelátók felét elbontják, így a felére csökkentik a befogadóképességet. Lesznek hozzáépítések is, van ahol ötcsillagos szálloda épül, van, ahol új bevásárló központot alakítanak ki a sportlétesítmény mellett. Épülnek még új boltok, kávézók, sőt egy helyen kórház is a visszabontott stadionok helyén.
Egy sportesemény is gazdasági vállalkozás, de nem úgy, mint a többi!
A Napi.hu megkeresésére Szabados Gábor sportközgazdász azt mondta, ki lehet számolni egy sportesemény megtérülését, de ez bonyolultabb annál, mint egy kockás papíron a bevételekből kivonjuk a kiadásokat.
„Egy sportesemény gazdasági haszna nem elsősorban pénzügyi megtérülést jelent, nem közvetlen pénzbeli haszon, hanem összetettebb annál”
– mondta Szabados Gábor. Meglátása szerint az egyik ilyen az infrastrukturális fejlesztések sora, azok hatása a helyi tömegközlekedésre. Mindenki számára egyértelmű, hogy a megépített utak, szállodák ott maradnak, az ott élők később is használhatják, ezek által az ország turizmusa is kedvezőbb helyzetbe kerülhet.
Országimázs-építés: Katarnak a negatív reklám is jó reklám?
A sikeres imázsépítés iskolapéldája egy város esetében Barcelona és az 1992-es olimpia megrendezése. Szinte minden sportkurzuson tanítják, hogy ez az esemény a korábban csak a teherhajó forgalom miatt meghatározó jelentőségű várost egyszerűen felrajzolta a világ turisztikai térképére és ez a folyamat azóta is megállíthatatlan.
Katar esetében is jelentős szándéka volt annak, hogy a labdarúgó világbajnokság megrendezésével magukra irányítsák a médiumok és a közvélemény figyelmét. Ez sikerült is, bár nem biztos, hogy teljesen így gondolták. A médiumok egy része csak arról írt eddig, hogy milyen rejtélyes körülmények között haltak meg vendégmunkások az építkezéseken, az országban nem veszik figyelembe az emberi jogokat, korrupciógyanú leng a világbajnokság rendezési jogainak odaítélése körül.
„A sok-sok negatívum ellenére azt gondolom, hogy az összkép majd pozitív lehet a világbajnokságról” – véli Szabados Gábor. Katar egyértelmű célja a turisztikai felzárkózás a térségben, a másolt cél egyértelműen az Egyesült Arab Emírségek, azon belül is Dubaj. Sportszakmai szempontból is erősödhet az afrikai és az arab világ országainak sportja. Marokkó, Tunézia, Szaúd-Arábia esetében nagyon látszott a szurkolók lelkesedése, amely a futballturizmus erősödéséhez is vezethet.