Más területeken sokkal látványosabb eredményeket lehet produkálni – jellemzi a Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézetének vezetője a kormánypárt prominensei többségének hozzáállását az oktatáshoz. Szerinte az uniós megfelelési kényszer is arra löki már őket, hogy érdemben változtassanak, de még csak a forráskeresés zajlik.

Setényi János a Szabad Európának adott interjújában azt mondta: szerinte a „nemzeti” felsőoktatási rendszert amerikai típusú váltja föl, ez indokolja az egyetemi felvételi rendszer átalakítását, amelyben a protekciónak is nagyobb tere lehet.

2024-től a felvételi során száz pontról maguk az egyemet dönthetnek majd. Setényi János szerint ez már minden amerikai egyetemen is így van, a saját szempontjaikkal tudnak specifikálni. A lényeg az, hogy előbb vagy utóbb leírt és számonkérhető specifikálás történjen.

Ez lesz a lényeg a következő években az oktatásban

Két dolog van, ami meg fogja határozni a következő két, két és fél év közoktatás-politikáját - véli a szakember.

Az első nem oktatási: ez a háború, az európai gazdasági és pénzügyi válság, a hiperinfláció, az energiaügyek, ami azt jelenti, hogy téltől az ágazati politikákról szóló diskurzusok drámaian le fognak egyszerűsödni. Nem a szakértőké lesz a következő két és fél év, és ez egész Európára igaz. A fűtés, nyitvatartás, a világítás, a közétkeztetési szolgáltatások biztosítása – ilyen egyszerű ügyek lesznek a középpontban. Tehát egy nagy egyszerűség, az alapszintű oktatás megvédése lesz az első karakteres dolog.

A második a pedagógusok bére. Van egy általános konszenzus a kormányzaton belül is, hogy ez így nem tartható. Jelenleg forráskeresés zajlik. Valamilyen típusú fokozatos előrelépés egészen biztosan lesz a pedagógusbérek téren az inflációs nyomás miatt.

A mostani állapot politikailag is, morálisan is olyan kockázat, ami tartósan nyilvánvalóan nem tartható és nem is preferált. Az, hogy a munkavállalók, érdekképviseletek is hallatják a hangjukat, nagyon sokat hozzátesz ehhez a folyamathoz. Zajlik ez ügyben egy tusakodás, de valójában a forrásszerzés a döntő. Ha lesznek források, elindul egy korrekciós politika. Már látható, hogy arra nem lesz alkalmas, hogy a következő két, két és fél évben fordulat álljon be a pedagóguspályán, de legalább a legalapvetőbb gond orvosolható.

Visszahozhatják a 18 éves tankötelezettséget

Azt Setényi János szerint már a kormányban is felismerték, hogy a tankötelezettség 18 éves korról 16 éves korra történő csökkentése hibás döntés volt, és talán a közoktatásban a 2010 óta tartó GDP-arányos forráskivonás is megszűnhet és prioritásterület lesz az oktatás.