"A tanulás a tudásalapú társadalom kulcstényezője, mivel döntően meghatározza mind a versenyképességet, mind a foglalkoztathatóságot és ezekkel párhuzamosan az életminőséget is" - áll a "Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája 2014-2020 című évekkel ezelőtt publikált kormányzati anyagban.
A élethosszig tartó tanulás ösztönzésére, bővítésére szükség is lenne, mert a magyar arány bőven elmarad az uniós átlagtól. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat egyik felmérése szerint a skandináv országok viszik a prímet ezen a területen. Svédországban a 25-64 év közötti lakosság 29 százaléka, Finnországban 28,5 százaléka, Dániában pedig 23,5 százaléka tanul rendszeresen felnőttként is. Az uniós átlag 11 százalék, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden tizedik ember folytatja a tanulást. Európában egyébként Svájcban a legjobb a helyzet, ott közel 32 százalékos a mutató.
Magyarországon viszont az uniós mezőny hátsó részében van a 6 százalékos eredményével. Igaz, ez azért jobb az 5,7 százalékos lengyel, valamint a 4 százalékos szlovák adatnál.