A február 24-én kitört háború és az azt követően bevezetett, Oroszország elleni szankciók nehéz helyzetbe hozták a Fideszt, hiszen a Putyinnal szoros kapcsolatot ápoló kormánynak meg kellett találnia a középutat az agresszor moszkvai rezsim és uniós- illetve NATO-szövetségesei között.

Azt a választási eredmények is mutatják, hogy a kormány ezt a feladatot - legalábbis ami a belföldi kommunikációt illeti - kiválóan megoldotta: sokaknak átment az üzenet, hogy ha az oroszokat büntetjük, akkor többe fog kerülni a gáz és az áram.

Kapcsolódó

A magyar kormány a választások óta is ezt a kettős beszédet alkalmazza, hiszen miközben abban konszenzus van, hogy az orosz gazdaságra csak az olajon és a gázon keresztül lehet érdemi csapást mérni az embargó ötletét a Fidesz vezette kabinet elutasítja. Más szankciókat azonban szívesen támogat.

A magyar kormány mindezek mellett igyekezett távol tartani magát az orosz ukránellenes propagandától, de a hozzá közelálló médiumokban és a közösségi médiában is bőven lehetett ezzel találkozni.

A magyar kormánypárt ellenállása az olajembargó ügyében már akkora probléma, hogy felmerült Magyarország megkerülésének lehetősége is az unióban. Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter is beszélt erről egy interjúban, bár hozzátette, hogy a végén úgyis az lesz, hogy néhány ország különjogokat kap majd, de a döntés egységes lesz.

A magyar kormány másik állítása - amelyet a Mol Nyrt. is megerősít - hogy orosz olaj nélkül összeomlana az ellátás, ráadásul az állami olajvállalat szerint technológiailag sem tudják megoldani a százhalombattai finomító gyors átállítását az orosz olajról másra. Olajipari szakértők ezt árnyalják, ráadásul a kieső olaj érkezhetne a horvátországi Adria-csővezetéken. Utóbbi a Mol szerint szintén nem elég.

Látható, hogy miközben a felszínen egy gazdasági és technológia vita folyik, valójában vastagon benne van a politika és sokan ennek mentén próbálják keretezni a témát.

Az Idea Intézet április 29. és május 9. között végzett, a Napi.hu-ban elsőként publikált  kutatása szerint a megkérdezett magyarok 20 százaléka teljes mértékben, 10 százaléka pedig inkább egyetért az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókkal. Azok aránya, akik egyáltalán nem támogatják azokat 25 százalék, míg az inkább egyet nem értőké 10.

A felmérés érdekessége, hogy nagyon sokan - 35 százaléknyian - vagy nem válaszoltak, vagy nem tudtak mit mondani a témában.

Hogy ez miért van így, azt jól mutatja a pártpreferencia szerinti bontás. A fideszeseknek mindössze 12 százaléka ér egyet a szankciókkal (ebből 5 százalék teljes mértékben) és 59 százalék elutasítja (ebből 41 százalék teljes mértékben). 29 százalék nem válaszolt.

Az ellenzék körében (Mi hazánk és Kutyapárt nélkül) a támogatók aránya 66 százalék (52 százalék teljes mértékben) és csak 15 százalék ellenzi. 19 százalék nem válaszolt.

A pártnélküliek esetében messze a legnagyobb csoportot (71 százalék) azok teszik ki, akik nem tudtak, vagy nem akartak válaszolni a kérdésre. Ebből nem csak az látszik, hogy a politikát kevésbé követő emberek számára ez a kérdés túl összetett és nem rendelkeznek elegendő információval a véleményalkotáshoz, de az is, hogy a véleményeket erősen befolyásolják a pártüzenetek.

Az Idea Intézet szerint is kiderül, hogy a Fidesz 12 évnyi közeledése az orosz rezsimhez, amely sok támogatójukat tette oroszellenesből oroszbaráttá olyan mélyen gyökeret vert a fejekben, hogy azt a háború sem tudta megmásítani.