Csütörtökön kiadta első olyan "Jelentés a pénzügyi stabilitásról" című tanulmányát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), amelyet az új jegybanktörvény értelmében már az új összetételű Pénzügyi Stabilitási Tanács tárgyalt meg és fogadott el. Az állásfoglalás a korábbiakhoz hasonlóan kiemeli, hogy a bankrendszer tőke- és likviditási helyzete továbbra is megfelelő, magas a rendszer sokkellenálló képessége.

A hitel/betét arány 110 százalék környékére csökkent, közel kerülve az egészségesnek mondható 100 százalékos szinthez. A jelentést a jegybank mai sajtótájékoztatóján Nagy Márton ügyvezető igazgató mutatta be.

A stabilitási jelentés fő üzenetei:

Kapcsolódó

  • A következő években várhatóan megáll a vállalati hitelállomány visszaesése, amiben meghatározó a Növekedési Hitelprogram szerepe. Ennek kezelését segítené még a piaci hitelkínálati korlátok enyhülése és/vagy a kisebb méretű hitelintézetek részesedésének növekedése is.
  • Jelentős pénzügyi stabilitási kockázatot hordoz a háztartások magas devizaalapú eladósodottsága, aminek kezelése a jegybank szerint valamennyi szereplő érdeke. A jegybank készített egy háztartási kérdőíves felmérést: a hitellel rendelkező háztartások törlesztőrészlete jövedelemarányosan 25 százalék feletti.
  • Tartósan gyengék a bankrendszer jövedelmezőségi kilátásai, ami a stratégia újragondolása késztethet egyes szereplőket. Különösen a nagy külföldi tulajdonú bankok veszteségesek, a többiek eredményessége inkább pozitív.

Kiemelt kockázatok a pénzügyi szektorban az MNB szerint:

  • A kedvezőtlenné váló befektetői hangulat gyengíti a növekedési kilátásokat.
  • A bankrendszer nem támogatja a gazdasági növekedést a hitelezésen keresztül: a.) Hitelpiaci problémák a vállalati, különösen a kkv-hitelezésben, b.) a háztartási szegmensben magasak a kamatmarzsok.
  • A háztartások fedezetlen devizakitettsége a portfólió minőségének romlását gyorsíthatja.
  • A nem teljesítő állományok magas aránya jövedelmezőségi problémát okoz és hátráltatja a hitelezést: a.) a vállalati szegmensben tovább nő a nem teljesítő hitelek aránya, b.) a háztartásoknál különösen a nem teljesítő jelzáloghitelek magas aránya jelent kockázatot.
  • A bankok jövedelmezősége tartósan alacsony: a.) versenyhátrányt jelent ez a külső forrásokhoz jutásban, b.) a piaci konszolidációs folyamat erőteljesebb mérlegleépítéssel jár.

Az MNB által javasolt új kockázatcsökkentő lépések:

  • Kötelezően kiterjesztené az átlátható árazás szabályait a már meglévő jelzáloghitelekre (ez csak az új jelzáloghitelek esetében 2012 óta kötelező)
  • A jelzáloghitelek esetében maximálná a felszámítható marzsot, kiterjesztve ezt a meglévő hitelekre is.
  • Az árfolyamgátat átalakítanák, hogy az eddiginél nagyobb részben, vagy teljes mértékben megszabaduljanak az árfolyamkockázattól a háztartások.
  • A portfólió tisztításának felgyorsítását szeretnék elérni szabályozói eszközökkel és/vagy ösztönzőkkel.
  • Minél gyorsabban bevezetnék a már nem teljesítő portfólió kezelését segítő családi csődeljárást, tiszta lapot adva a túladósodott ügyfeleknek.
  • A bankrendszert érintő kérdésekben fokozottabban figyelembe vennék a szektor teherviselő képességét.
  • Kívánatosnak tartanák azon kisebb szereplők megerősítését, amelyek rövid távon képesek helyettesíteni a nagyobb bankokat. A bankrendszer anyabanki forrásainak összege ma 10 milliárd euró, ami viszont lassítja a konszolidációt.

Fordulat a kkv-hitelezésben, új devizahiteles csomag kell

A harmadik negyedévben a Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően csökkent a magyar bankrendszer prociklikussága, sokkellenálló képessége pedig lényegében nem változott a legutóbbi, májusi stabilitási jelentés óta - ismertette az MNB elemzői tájékoztatóján Vonnák Balázs, a jelentés elkészítésének egyik vezetője.

Várakozásaik szerint megáll a vállalati hitelállomány csökkenése, a kkv-hitelállomány pedig növekedésnek indul már idén a program által lehetővé tett alacsony kamatszintnek köszönhetően. A Növekedési Hitelprogram első szakaszában összesen 701 milliárd forintnyi hitelhez jutottak a kkv-k, ezt egészíti ki a második szakasz első körében további 500 milliárd forintnyi forrás. A program első szakaszának GDP-hatását 0,2-0,5 százalékra becsülik, a második szakasz első 500 milliárdja pedig a jegybank szerint 0,2-0,4 százalékos lökést adhat a gazdaságnak.

Tovább nőhet a kisebb hitelintézetek szerepe a vállalati hitelezésben. A kis- és középbankok hitelezési potenciálja 450 milliárd forintra tehető, ami a teljes belföldi vállalati hitelállomány 7, a kkv-hitelek 12 százalékát teszi ki. Náluk a likviditási korlátok a meghatározóak. A szövetkezeteknél 400 milliárdos a hitelezési potenciál, ami a vállalati hitelek 6, a kkv-hitelek 10 százalékát jelenti. Itt a tőkekorlátok erőteljesebbek a likviditásiaknál.

Előrejelzéseit az MNB konkrét információk hiányában egy új devizahiteles mentőcsomag figyelembe vétele nélkül készítette el, ugyanakkor felmérte a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozásokat is. A jelenlegi árfolyamgát kihasználtsága állományarányosan csak 50 százalékos. Arról érdeklődött a jegybank, miért nem lépett be az, aki nem tette ezt meg. A legtöbben attól ódzkodnak, hogy öt év múlva megnő a törlesztőrészlet, a negyedük pedig új megoldásra vár. Vonnák szerint ezért érdemes lenne egy végleges megoldással előállni.

 

Alacsony jövedelmezőség, magas stressztűrő képesség

Nemzetközi összevetésben továbbra is nagyon alacsony a magyar bankszektor jövedelmezősége, 1997 és 2013 között a későbbi veszteségek bőven kompenzálták a korábbi nyereséget. Az elmúlt 16 évben összességében veszteségesek voltak a külföldi tulajdonú nagybankok, a kis- és közepes bankoknál, valamint a szövetkezeteknél viszont pozitív az egyenleg. A tartósan alacsony jövedelmezőség néhány külföldi bank kivonulását okozhatja, a gyors eladást azonban akadályozhatja a magas anyabanki finanszírozás.


A jegybank ismét végrehajtotta stressztesztjét a bankokon. A likviditási stresszteszt hosszú ideje bőséges likviditást mutat, nagyon kevés bank kerülne be stressz esetén is a szabályozói minimum alá, és nincs olyan bank, amelynek teljesen eltűnne a stresszpályán a likviditása. Amíg a swap piac rendesen működik, még devizában sem állna elő probléma, ellenkező esetben a jegybank megfelelő swap eszközzel be tudna avatkozni. A tőke stresszteszt kétéves időhorizonton az alappályán (=inflációs jelentés makropályája) mindössze 1 milliárd forintos, a stresszpályán viszont 116 milliárdos tőkehiányt mutat. Pozitívum, hogy ekkora összeget is gond nélkül tudnak biztosítani az érintett bankoknál a külföldi anyabankok.