A légszennyező anyagokra vonatkozó éves kibocsátási adatok 2010. évi végleges és 2011. évi előzetes adatait is figyelembe véve határozott trend körvonalazódik a lakosság tüzelőanyag felhasználásában - tájékoztatta lapunkat a Vidékfejlesztési Minisztérium. A lakossági gázfelhasználás csökkenésével párhuzamosan nő a szilárd tüzelőanyag fogyasztás, a PM10 (kisméretű szálló por) szennyezettség emelkedésének fő okai pedig a lakossági fűtés és a közlekedés - a csökkenő tendencia 2009-ben fordult át növekedésbe. A tavalyi év magasabb szennyezettséggel járt nemcsak hazánkban, a trendfordulat az EU átlagban is látható, ahogy azt az Európai Környezetvédelmi Ügynökség vizsgálata is kimutatta.
A legtöbb magyarországi mérőállomáson emelkedő szállópor-szennyezettséget mértek tavaly, a 2011-es összesített adatok szerint mind az 56 mérőállomáson előfordult, hogy az éves határértéket meghaladó volt a szennyezettség, és az állomások 80 százalékánál jogszabályok által megengedett 35 napnál is több alkalommal történt túllépés - mondta az Országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának múlt heti ülésén Dobi Bálint, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezetője. Magyarország ellen továbbra is folyik az uniós jogsértési eljárás a határértéket meghaladó PM10-szennyezés miatt.
Sokan vannak az áldozatok
Az egészségtelen levegőminőség már jelentős akut egészségi hatást válthat ki, különösen a légszennyezettségre érzékenyeknél, az OKI esetükben a szabadban történő tartózkodási idő csökkentését, illetve az aktív testmozgás elkerülését tanácsolja. Emellett, ezekben a térségekben a légszennyezettség további romlását megelőzendő javasolt a gépjárművek, főleg a dízel üzeműek használatának kerülése, ehelyett érdemes tömegközlekedési járművekkel, kerékpárral, vagy gyalog elindulni. A fűtésnél pedig a szilárd tüzelés helyett a gáztüzelés előnyben részesítését tanácsolják a hatóságok. A PM10-szennyezés miatt Magyarországon évente mintegy 16 000 ember hal meg idő előtt és több mint 10 millió napot töltenek el betegen.Az idei évről még nem lehet átfogó képet adni, de a tavalyinál kedvezőbb meteorológiai helyzetnek köszönhetően várhatóan jobbak lesznek az összesített adatok. (A kibocsátási adatok gyűjtése és feldolgozása hosszabb feladat, emiatt van a majdnem két éves csúszás a végleges adatok tekintetében.)
Halálosan mérgező
A jelenség mögött részben az állhat, hogy a gazdasági nehézségek miatt a lakosság sok helyen a gáztüzelésről áttért a szénnel, fával történő fűtésre, ráadásul nem ritka, hogy rossz minőségű fűtőanyagokat égetnek. A háztartásokban sokszor illegális égetés folyik, műanyaggal és egyéb hulladékkal fűtenek, és emiatt halálosan mérgező vegyületek kerülnek a levegőbe - fogalmazott Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke a szakmai bizottságban. (A másik ok a szervezet szerint az, hogy késlekednek a közlekedéssel kapcsolatos lépések megtételével.)
Az időjárás is közrejátszik
Az időjárásnak meghatározó szerepe van a légszennyezettségi helyzet alakulásában. A magas koncentráció értékek kialakulásáért az őszi, téli hónapokra jellemző úgynevezett inverziós időjárási helyzet létrejötte okolható elsődlegesen. A troposzférában a hőmérséklet a magassággal általában csökken, viszont valamikor a légkör alsó pár száz méteres rétegében a hőmérséklet a magassággal növekszik. Ez a jelenség az inverzió. Kialakulásának feltétele a szélcsend és a derült, felhőtlen éjszaka. Az inverzió, illetve a nagy páratartalom általában kedvez a szennyezettség felhalmozódásának. Az utóbbi évek megfigyelései egyértelműen igazolták, hogy a kedvezőtlen légszennyezettségi szituációkat az időjárás változása, a szél élénkülése vagy a csapadék szüntette meg.A lakosság fűtésével összefüggő levegőtisztaság-védelmi tilalmakat a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a írja elő. Eszerint a háztartási tüzelőberendezésben a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék kivételével tilos hulladékokat égetni. A szabályok betartásának ellenőrzése a kormányrendelet alapján jegyzői feladat, aki a rendelkezés megsértése esetén bírságot szabhat ki. Az ellenőrzésre a Polgármesteri Hivatal jegyzői hatáskörben eljáró hatósági ügyintézője jogosult, az ellenőrzés helyszíni szemle tartásával valósul meg. Az ellenerőzések általában panaszbejelentések alapján zajlanak.
Lehetetlen tetten érni
A probléma nyilvánvalóan a kertvárosi, illetve a kevésbé sűrűn lakott településrészeket érinti elsősorban. A létező jelenség ellenére azonban a tapasztalatok szerint a lakosság részéről nem jellemző ez a fajta panaszbejelentés, Komlón és a főváros XVI. kerületében például nem indult ilyen eljárás, Zuglóban pedig az utóbbi két évben mindössze két, 2012-ben pedig mindössze egyetlen kimondottan levegőtisztaság-védelmi ügy került napirendre - közölte az önkormányzat hatósági osztálya. Igaz, Zugló közigazgatási területén túlnyomó többségben táv- és gázfűtéses lakások találhatóak. Olyan, jegyzői hatáskörben zajló eljárás pedig, amely bírságolással végződött volna, nincs és nem is volt folyamatban - miután a korábbi eljárásban nem volt bizonyítható a nem megfelelő fűtőanyaggal való hőtermelés (fűtés), ez ugyanis gyakorlatilag tettenérést feltételez.
Az idei fűtési szezonban még nem, korábban azonban néhány alkalommal érkezett panaszbejelentés a miskolci önkormányzathoz szabálytalan tüzeléssel összefüggésben. Ilyen jellegű ügyek a miskolci kistérség településein (több mint 40 település) évente mintegy 5-10 alkalommal jelentkeztek. Ennek megfelelően korábban (kora tavasszal, illetve a megelőző években) volt folyamatban hatósági intézkedéssel végződő eljárás szabálytalan tüzelési tevékenység miatt; levegőminőség-védelmi bírság kiszabására, illetve a szabálytalan tevékenység megszüntetésének elrendelésére is sor került már néhány (évente átlag 5 ) alkalommal. Debrecenben tavaly három alkalommal szabtak ki levegővédelmi bírságot. Ellentétben a "zöldhatósággal", az önkormányzatnak a hivatalos munkaidőn túl bekövetkezett, elkövetett és bejelentett jogsértések kivizsgálására nincs lehetősége, mert az adott ügy ügyintézője legkorábban másnap értesül a munkaidőn túl érkezett bejelentésről, amikor a helyszíni szemle tartása már nem vezet eredményre, ugyanis a hulladékégetés bizonyításának egyetlen hatékony módja a tettenérés.