Hiába dicsekszik a kormány, a magyarok nem bíznak az orosz és kínai vakcinában

Arra kell törekedni, hogy minél több forrásból lehessen vakcinát beszerezni - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az RT orosz televíziócsatornának nyilatkozva.

A kormány abban állapodott meg Oroszországgal, hogy Magyarország szeretne orosz vakcinát venni, és decemberben kisebb mennyiséget szállíthatnak ebből, hogy a szükséges magyarországi vizsgálatokat is elvégezhessék. Január második felére az is reális lehet, hogy nagyobb mennyiséget vásárolhatnak Oroszországtól - közölte a miniszter, aki szerint a vakcina kérdését átpolitizálják.

Szijjártó Péter vélhetően nem téved nagyot, hiszen a kormány az elmúlt 10 évben "keleti nyitás" címszóval közeli kapcsolatot ápolt Oroszországgal, Törökországgal, Azerbajdzsánnal, Kínával és más, mérsékelten demokratikus országokkal és kötött velük finoman szólva is megkérdőjelezhető üzleteket, elég csak a "felújított" orosz metrókocsikra, Paks 2-re, vagy a méregdrága Budapest-Belgrád vasútvonalra gondolni.

Rosszak az eddigi tapasztalatok

A kormány most is orosz, illetve kínai mintákat vár, amelyeket majd itthon fognak bevizsgálni, azonban mindkét országból rossz hírek érkeztek az elmúlt pár hétben.

Az orosz vakcináról kiderült, hogy több páciensnél nem működött, ráadásul az orosz hatóságok már azelőtt engedélyezték, hogy befejeződött volna a tesztelés. A Moscow Times szerint legkevesebb három egészségügyi dolgozót megfertőzött a koronavírus azt követően, hogy beoltották őket a Szputnyik V névre keresztelt orosz vakcinával. Éppen ezt a készítményt tervezi megvenni a magyar kormány is.

Kínában szintén nem sikerült még megalkotni a tökéletes vakcinát, a Sinovac gyógyszergyártó cég által fejlesztett oltóanyag Brazíliában végzett klinikai tesztelését egy október 29-én jelentkezett "súlyos mellékhatás" miatt kellett felfüggeszteni.

Önmagában persze a tesztelés felfüggesztése nem jelenti, hogy ezek a készítmények teljesen megbízhatatlanok lennének. Korábban az AstraZeneca és a Johnson & Johnson vakcina tesztelését is le kellett állítani egy időre, mert súlyos mellékhatás lépett fel az egyik tesztalanynál.

Az Európai Bizottság egyébként már szerződést kötött az AstraZeneca, a Sanofi-GSK, valamint Johnson & Johnson csoporthoz tartozó Janssen Pharmaceutical Companies egyik vállalatával vakcinabeszerzésről és nemrég a Pfizer és a BioNTech készítményéből is rendelt, amely a befejező szakaszában gyűjtött előzetes adatok alapján kilencven százalék feletti hatékonyságot ért el.

Úgy tűnik, hogy a magyarok is inkább az európai vakcinában bíznak, ugyanis 53 százalékuk csak azt adatná be magának, amelyet az unió engedélyezett. Azok aránya, akik akár azonnal beadatnák a kínai vagy orosz oltást mindössze 11 százalék, míg 10 százalékuk úgy nyilatkozott, hogy csak akkor élne ezekkel, ha tovább romlana a járványhelyzet - derül ki a Napi.hu számára, a Pulzus kutató által készített reprezentatív közvélemény-kutatásból.

Az ugyanakkor elég riasztó, hogy az emberek 17 százaléka semmilyen koronavírus elleni oltást nem venne igénybe, 9 százalék pedig úgy ahogy van elutasít minden oltást, vagyis oltásellenes.

A kutatásból az is kiderült, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál inkább bízik meg csak az európai engedéllyel rendelkező oltásban és körükben az oltásellenesek aránya is jóval alacsonyabb, mint az érettségizettek, vagy az általános iskolát végzettek körében.

Nem csak a végzettség, de a lakóhely is meghatározza a magyarok, oltáshoz való viszonyát. Például a községekben élők 16 százaléka azonnal beadatná az orosz vagy kínai vakcinát, míg a nagyobb településen élők körében ez az arány 7-9 százalék.

Az is kiderült, a kutatásból, hogy az oltásellenesség a kisebb településeken a legerősebb és a legkevésbé Budapesten jellemző. Szintén Budapesten bíznak leginkább azokban a készítményekben, amelyekre az EU az áldását adta.

A kor előrehaladtával bölcsebb lesz az ember

Míg a 18-39 éveseknek csak 49 százaléka adatná be kizárólag az Európai Unió által jóváhagyott készítményt, ez az arány 60 fölött már 59 százalék. Ezzel szemben éppen az idősek azok, akik a legnagyobb arányban (14 százalék) adatnák be azonnal az orosz oltást.

Viszont minél idősebb valaki annál kevésbé oltásellenes.

A nemek közötti bontásból az derül ki, hogy a nők között jóval többen vannak azok, akik elutasítják a koronavírus elleni oltást, de az általános oltásellenesség is a körükben nagyobb.