Az Európai Bizottság május 20-án írta alá a harmadik szerződést a BioNTech és a Pfizer gyógyszeripari vállalatokkal, amely 26 uniós tagállam nevében további 1,8 milliárd adag, koronavírus elleni oltóanyagot köt le a 2021 vége és 2023 közötti időszakra. A szerződésben azt is kikötötték, hogy az ellátás 2022-es kezdetétől garantálni kell a szállítást az unió tagországainak. A brüsszeli bejelentéssel egy időben derült ki, hogy egyedül a magyar kormány nem rendelt a harmadik szerződés keretében a Pfizer-BioNtech vakcinájából.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azzal indokolta a döntést, hogy Magyarországnak több mint 10 millió nyugati vakcina áll rendelkezésére, amelyekkel egy harmadik oltás szükségessége esetén mindenkit újra tudnak oltani, és keleti vakcinák is rendelkezésre állnak. Sőt mire az újraoltás aktuális lesz, a magyar vakcinagyár is üzembe állhat.
A tárcavezető elárulta, hogy az Európai Unió beszerzésében 19 millió Pfizer-vakcinát kellett volna megrendelni és kifizetni, függetlenül attól, hogy szükség lesz-e az oltóanyagokra. Szerinte ebben a “120 milliárdos kalandban” Magyarország nem tud részt venni,
Dobrev Klára nem sokkal ezután az Európai Bizottsághoz fordult azzal a kérdéssel, hogy a választások után egy esetleges új kormánynak lenne-e lehetősége visszalépni az oltóanyag-beszerzési rendszerbe, hogy Magyarország továbbra is megkaphassa a Pfizer-vakcinákat.
A Napi.hu a DK sajtóosztályához fordult, az ügyben, hogy Ursula von der Leyen mit válaszolt a megkeresésre. A válaszlevélből - amelyet itt tekinthet meg - kiderül, hogy az Európai Bizottság sajnálja, hogy Magyarország úgy döntött, kilép a harmadik uniós oltóanyag-szerződésből. Emiatt azonban nem lesz képes megvásárolni egyetlen adagot sem azokból a vakcinákból, amelyeket a BioNTech-Pfizer az említett szerződés alapján szállít.
Drágultak a vakcinák
Augusztus elején az EU beleegyezett abba, hogy a BioNTech-Pfizer Covid-19 oltásokért a két kezdeti szállítási szerződésben szereplő 15,5 eurós dózisonkénti ár helyett 19,5 eurót (körülbelül 7 ezer forintot) fizessen a májusban aláírt, legfeljebb 1,8 milliárd adagra vonatkozó szerződés értelmében, Ezt azzal indokolták, hogy az unió szigorúbb feltételeket követel meg a szállításra és a gyártásra vonatkozóan. Egy iparági szakértő szerint a gyártók alkupozícióját az is erősítette, hogy kiderült, az oltóanyagok értéke megnőtt, mióta bizonyítást nyert, hogy azok hatékonyak, és hogy segítik a recesszió után a gazdaság talpra állását. (A megemelt EU-s beszerzési árak azonban még mindig alacsonyabbak, mint a Sinopharmé, amelynek adagjáért 30 eurót (10 500 forintot) fizetett a magyar kormány.)
Magyarország természetesen egyedül is köthet vakcinabeszerzési-szerződést a BioNTech-Pfizerrel, nem tudni, hogy milyen áron. A jó alkupozícióban lévő szereplők, mint az Európai Unió, vagy az Egyesült Államok bőséges készletekkel rendelkeznek és felhalmoznak a gyártó Covid19 oltóanyagaiból, de a világ nagy része - nem utolsó sorban emiatt - továbbra is vakcinahiányban szenved. Épp ezért erősen kétséges, hogy Magyarország egymaga képes lenne-e megfelelő mennyiségben Pfizer-vakcinákat szerezni, és az ellátás folyamatosságát szigorú garanciák mellett biztosítani.
A hazai gyárra várni kell még - marad az elavult technológia
Jövő év végén megkezdődik a vakcinagyártás a debreceni nemzeti oltóanyaggyárban, ahol orosz, kínai, kanadai és izraeli vakcinát is gyárthatnak majd - jelentette be a múlt héten Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter.
A gyár évente 20 millió adag oltóanyagot tud majd előállítani, ennek egy része koronavírus elleni vakcina lesz. A magyar fejlesztésű - de a Sinopharm elöltvírus-megoldását alkalmazó - oltóanyagot is ott gyártják majd.
Kiderült azonban, hogy a meglévő eljárással maga a Sinopharm sem elégedett. A kínai gyógyszergyártó saját mRNA (másik nevén mRNS) típusú koronavírus-oltás fejlesztésébe kezdett, mivel úgy látják, az elöltvírust tartalmazó készítmény nem bizonyult elég hatékonynak. Ezért átállnának a Pfizer/BioNTech és a Moderna által is alkalmazott megoldásra.