Külön projektcéget hozott létre a kormány a reménybeli 2024-es budapesti olimpia pályázat előkészítésére, amely a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. nevet kapta. A szervezet 2015-ben kezdte meg működését, a székhelyét akkor még a budapesti városházára jelentették be, ám érdemi tevékenységet a cég nem végzett, a Fővárosi Önkormányzat szerdai ülésére készített előtársasági beszámoló szerint alkalmazottja nem is volt.

A cégről érdemi információk nem lelhetőek fel, az általa üzemeltetett honlapon egyetlen működéssel kapcsolatos dokumentum sem található, de még elérhetőség sem. Az alapszabálya szerint a társaságot 2017. december 31-ig hozták végre azután - elvileg - megszűnik, ám ezzel ellentétes döntést bármikor hozhatnak a tulajdonos. Ha elbukja Budapest a 2024-es rendezési jogot, amire nagyobb az esély, akkor azért szűnne meg, hisz meg lehet pályázni a 2028-as, illetve a 2032-es olimpiákat. Abban az esetben, ha valami véletlen folyamán Budapest megelőzné a másik három kandidáló várost - Los Angelest, Párizst és Rómát - akkor a pályázó társaság egy csapással átalakulhat a szervezést koordináló projektcéggé.

Az információhiányhoz képest a nonprofit zrt. úszik a közpénzben: a kormány tavaly karácsonyi határozata szerint idén 9,55 milliárd forintos költségvetési injekciót kaphat, amit 2017-ben hasonló összeg követhet. Csak az idén a költségvetési tartalékokból már négy lépésben összesen 8,7 milliárd forint kifizetésről döntött a kormány - ehhez képest értékelendő a néma csönd a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. működéséről. A két év alatt a céghez kerülő 19,1 milliárd forint a társaság saját becslése szerint bőven elegendő lesz a pályázati anyagokra, ugyanis egy kiírásból kiderül, hogy azt 16,95 milliárd forintra teszik, ráadásul 1,36 milliárd forintnyi társasági adófelajánlással is számolnak a "szponzoroktól".

Szárnyra kapnak a költségek

A cég működésébe most bepillantást nyerhetünk, ugyanis az 50 százalékos tulajdonos Fővárosi Önkormányzat közgyűlése szerdán tárgyal az alapszabály módosításáról; változik a cégjegyzésre jogosultak köre, illetve bevezetik a felügyelő bizottságnál a levélszavazás lehetőségét, ám a legérdekesebb változás az új telephely. Eszerint a városháza mellett, a Budapest, V. kerület Bajcsy-Zsilinszky út 78-ba költözik az olimpiapályázó vállalat, itt található az MNB elhíresült ingatlanbefektetése, az Eiffel Palace Irodaház. A fővárosi képviselők elé kerülő anyag szerint ezzel párhuzamosan a cég tevékenységi körébe felveszik a konferenciaszervezést, illetve a kereskedelmi bemutatók szervezését.

Míg az olimpiai pályázatra 16-20 milliárd forintot szánnak az illetékesek, maga az olimpia rendezése, az ahhoz szükséges infrastrukturális beruházások ennek a (több) százszorosára rúghatnak. A megvalósíthatósági tanulmány szerint az olimpia rendezése kijönne potom 774 milliárd forintból - igaz, ebbe nem számolták bele a olimpiához nélkülözhetetlen egyéb infrastrukturális beruházásokat: Duna-hidak építése, új villamosvonalak kialakítása, új vasúti híd építése és egyebek, mondván, azokra amúgy is szükség van, vagyis előbb-utóbb költenének ezekre. Ezen költségek még 2000 milliárd forinttal dobnák meg a számlát, így az összeg a jelenlegi egy éves GDP 8 százalékát tenné ki.