A tagállamoknak teljes mértékben ki kell használniuk a helyreállítási és ellenállóképességet növelő eszköz finanszírozását, kerülniük kell a támogatások idő előtti kivezetését - mondta Valdis Dombrovskis az európai szemeszter átdolgozott és a pandémiás helyzethez igazított tavaszi csomagjának ismertetésekor.

Az idén és 2022-ben egyaránt támogató költségvetési politikára van szükség. A helyreállítási eszközön belüli beruházások és reformok végrehajtása elősegíti a gazdasági fellendülést, serkenti a foglalkoztatást, csökkenti az egyensúlyhiányt, és javítja az államháztartást - közölte a biztos.

Kapcsolódó

A nemzeti költségvetési politikáknak egyre differenciáltabbá kell válniuk jövőre, és valamennyi tagállamnak fenn kell tartania a beruházások szintjét a helyreállítás előmozdítása érdekében. Amint a feltételek lehetővé teszik, a tagállamoknak a középtávú költségvetési fenntarthatóságot biztosító politikát kell követniük.

A tagállamoknak fel kell készülniük a költségvetési szigorra

Mivel az unió mind a 27 tagállamának gazdasága a jövő év végéig várhatóan visszatér a koronavírus-járvány előtti szintre, az országoknak fel kell készülniük a normál körülmények között érvényes költségvetési szabályok újbóli bevezetésére 2023-tól. Az uniós bizottság tavaszi gazdasági előrejelzésére utalva, amely szerint az EU gazdasága 2021-ben 4,2 százalékkal, 2022-ben pedig 4,4 százalékkal bővül, Dombrovskis azt közölte, a testület megerősíti, hogy a stabilitási és növekedési paktum alkalmazásának tavaly bevezetett általános mentesítési rendelkezése 2022-ben is érvényben marad, 2023-tól azonban várhatóan érvényét veszti. A tagállamoknak továbbra is fenn kell tartaniuk támogató gazdasági intézkedéseiket.

A stabilitási és növekedési paktum szabályai szerint az államháztartási hiánynak a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékán belül kell maradnia, miközben az államadósság nem emelkedhet a GDP 60 százaléka fölé. A tagállamoknak gazdasági válságok esetén is törekedniük kell a célok elérésére. Ezzel kapcsolatban közölte, csak Bulgária, Dánia és Svédország teljesíti a hiányra vonatkozó kritériumot. Az adósságra vonatkozó kritériumot pedig 13 tagállam - Belgium, Németország, Görögország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Olaszország, Ciprus, Magyarország, Ausztria, Portugália, Szlovénia és Finnország - nem teljesíti.

Magyarországnak figyelnie kell az államháztartási hiányra

Az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai között kitért arra, hogy a koronavírus-járványra és a hozzá kapcsolódó gazdasági visszaesésre reagálva Magyarország költségvetési intézkedéseket fogadott el egészségügyi rendszere kapacitásának megerősítésére, a járvány megfékezésére és a különösen érintettek megsegítésére. Az "erőteljes politikai válasz" enyhítette a GDP csökkenését, és visszafogta az államháztartási hiány és az államadósság növekedését - közölték.

Noha a Magyarország által 2020-ban és 2021-ben hozott intézkedések összhangban voltak a július 20-i tanácsi ajánlással, államháztartási hiánya 2020-ban meghaladta az uniós szerződésekben a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket, az államháztartás adóssága pedig a GDP 60 százalékának megfelelő referenciaértéket, utóbbi nem csökkent kielégítő ütemben - írták.

Az uniós bizottság Magyarország számára egyebek mellett azt ajánlotta, jövőre is tartsa fenn politikájának támogató fiskális irányvonalát, és őrizze meg a nemzeti finanszírozású beruházásokat. Különösen tekintettel kell lenni a zöld és digitális átmenetre. Fordítson különös figyelmet az államháztartás összetételére mind a költségvetés bevételi, mind kiadási oldalán, valamint figyeljen a költségvetési intézkedések minőségére a fenntartható fellendülés biztosítása érdekében. Helyezze előtérbe azokat a költségvetési strukturális reformokat, amelyek elősegítik a közpolitikai prioritások finanszírozását, és hozzájárulnak az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságához, egyebek között az egészségügyi és a szociális rendszerek lefedettségének, megfelelőségének és fenntarthatóságának megerősítésével, hogy ezek mindenki számára hozzáférhetők legyenek.

A bizottság elfogadta a Görögországról készült tizedik megerősített felügyeleti jelentést. Megállapította, hogy Görögország a koronavírus-járvány kedvezőtlen körülményei ellenére is megtette az egyedi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket. A bizottság emellett Írország, Spanyolország, Ciprus és Portugália esetében a kiigazítási programot követő felügyeleti jelentést fogadott el. A jelentésekben megfogalmazott következtetések szerint valamennyi érintett tagállam továbbra is stabil adósságtörlesztési képességgel rendelkezik.

"A bizottság úgy véli, hogy ebben a szakaszban azonban nem helyénvaló döntést hozni arról, hogy a tagállamokat túlzotthiány-eljárás alá vonják-e. Románia esetében azonban azt indítványozza, hogy a vonatkozó költségvetési kiigazítási pálya naprakésszé tételével a 2024-es céldátumot határozzák meg a túlzott hiány megszüntetésére" - fogalmazott Bombrovskis.

Az uniós biztos hozzátette: a jelenlegi foglalkoztatási iránymutatások helytállók, ezért a bizottság azok folytatólagos alkalmazását javasolja 2021-ben is - írta az MTI.