Egy szántóföldnek két tulajdonosa volt, fele-fele arányban. Az egyik a saját részét 3,6 millió forintért eladta egy harmadik személynek. Amikor a tulajdonostársa ezt megtudta, közölte vele, hogy ő élni akar az elővásárlási jogával és megveszi a föld másik felét, pénze is van rá. A tulajdonostársa erre nem reagált, viszont kiadta az ő vevőjének a tulajdonjog bejegyzésére az engedélyt, így a földhivatal be is jegyezte a vevőt, immár tulajdonosként - olvasható a Bírósági Határozatok honlapon megjelent jogeset.

A hoppon maradt tulajdonostárs pert indított, kérte, hogy a bíróság állapítsa meg a másik tulajdonostárs és a vevő közt létrejött adásvételi szerződés vele szembeni hatálytalanságát és azt, hogy az adásvételi szerződés azonos tartalommal közte és az ő tulajdonostársa között jött létre.

Kapcsolódó

A másik tulajdonostárs és a vevő arra hivatkoztak, hogy a protestáló nem földműves, így a tulajdonszerzési korlátozás folytán az ingatlanon tulajdonjogot nem szerezhet, továbbá az elővásárlási jogát sem határidőben gyakorolta.

Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az adásvételi szerződés a kijátszott tulajdonostárs vonatkozásában hatálytalan és az általa gyakorolt elővásárlási jog alapján az adásvételi szerződés - ugyanazon feltételek mellett - a két tulajdonostárs között jött létre. Kötelezte a nyertest, hogy 15 napon belül fizesse meg az ingatlan vételárát a társának, továbbá a bíróság megkereste a földhivatalt a tulajdonossá lett fél tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett. (Telke van? Nagyon fontos döntést hozott az alkotmánybíróság.)

Az elsőfokú bíróság ítélete szerint a perlőt tulajdonostársként megillette az elővásárlási jog és ennek megfelelően az e jogosultságának a megsértésével kötött adásvételi szerződés vele szemben hatálytalan. Nem állt meg a bíróság előtt az az érv sem, hogy az eladáskor megkerült tulajdonostárs nem földműves, mivel a közeli hozzátartozótól az ilyen személy is szerezhet 1 hektárnál nagyobb földterületet is (a két tulajdonos ilyen kapcsolatban állt egymással).

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet jóvá hagyta, így az jogerőssé vált. A vevő annyira meg akarta vásárolni a földet, hogy felülvizsgálatot kért a Kúriától.

A Kúria jóváhagyta a jogerős ítéletet. A vevő hiába hivatkozott arra, hogy a tulajdonostárs elővásárlási nyilatkozata hiányos volt, ez új ténynek számít, márpedig a felülvizsgálati eljárásban ilyet nem lehet felhozni. A Kúria csak azt vizsgálhatja, hogy a korábbi bíróságok jogszerűen jártak-e el.