Lassan, de teret nyer az öngondoskodási készség a lakosság körében, a sebességet azonban célszerű fokozni - mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Napi.hu Magyar Öngondoskodás 2019 konferenciáján. Ebben állami ösztönzők is segíthetnek.

Az öngondoskodásnak számos formája van, a nyugdíj- és egészségbiztosítások viszonylag új termékek a pénztári szolgáltatásokhoz képest. Már 280 ezer nyugdíjbiztosítási szerződés van, ezekre 2014 óta jár adókedvezmény. Az egészségbiztosítások elterjedése lassabb, de van igény a minőségi szolgáltatásra, ami egy kicsit az állami egészségügyi rendszer kritikája is. Sok munkáltató juttatásként adja ezt az alkalmazottaknak.

A nyugdíjpénztári tagok száma 1 százalékkal csökkent az elmúlt két évben, az egészségpénztári tagság is visszaesett kis mértéken, a nyugdíjbiztosítások száma viszont dinamikusan nő. A nyugdíj-előtakarékossági számlák száma csökken a leggyorsabban, 12 százalékkal esett vissza 2016 óta.

Rövid távú gondolkodás

A lakossági megtakarítások több mint fele, 57 százaléka jelenleg egy évnél rövidebb lejáratú megtakarításokban van. "Először annak érdekében kellene lépéseket tenni, hogy a lakosság pénzügyi előrelátása nőjön" - mondta Balogh. A kormány elfogadott egy, a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő hétéves stratégiát, amelynek címe: Okosan a pénzzel!"-  ez 2017 decemberében jelent meg a Magyar Közlönyben. Az ebben található hét kiemelt cél közül az egyik az öngondoskodási szemlélet erősítése. Gondot jelent, hogy kevés háztartásban készítenek rendszeresen költségvetést, jelenleg csak a családok negyede tervezi meg a kiadásait. A pénzügyi tervezésbe a hosszú távú stratégiák, a nyugdíjaskori megélhetés és az egészségügyi kiadások fedezése is bele kellene, hogy tartozzon - tette hozzá Balogh.

A magyar állami nyugdíjrendszer 2060-ig képes megfelelő nyugdíjat biztosítani - hangsúlyozta a helyettes államtitkár, aki szerint az öngondoskodásra azért van szükség, mert a nyugdíjba vonulók egyre fiatalosabbak, más igényeik vannak, mint korábban. "Szeretnének utazni, minőségi szolgáltatásokat igénybe venni, mindez többe kerülhet, mint amire az állami nyugdíjból futja majd."

Új állami eszközök

Első lépésben az állam a rövid távú gondoskodást szeretné ösztönözni az új Nemzeti Kötvénnyel, amelyet június 1-jétől bocsát ki az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK). Arra ösztönzik a lakosságot, hogy minél tovább tartsa meg a megtakarítást. Kamatadót már nem kell fizetni az állampapírok hozamára, az értékesítés pedig széles körű lesz. Kapható lesz az állampapír a bankokban, a postákon, a kincstárban és a lakás-takarékpénztárak ügynökei is árulhatják majd. Nem csak dematerializált formában lehet majd megvásárolni értékpapírszámlára, de materializált, nyomtatott formában is megvásárolható majd a Nemzeti Kötvény.

A kamatozása lépcsőzetes lesz. Az első félévben 3,5 százalékot fizet majd, majd 4 százalékot, végül évente 0,5 százalékponttal növekszik majd. A futamideje öt év, az utolsó évben pedig 6 százalékos lesz a kamata. A kamat automatikusan tőkésedik, és állampapírban fizetik majd ki.

Ez lesz a legkedvezőbb kamatozású állampapír.

A többi állampapírt is érinti majd ez a termék, az állam azt szeretné, ha a Nemzeti Kötvény lenne a vezető megtakarítás, a többi lakossági papír közül több is eltűnhet a piacról. Hetente lehet majd jegyezni, a visszaváltása folyamatos lesz, és magas, 99,75 százalékos árfolyamon vásárolják vissza.

Állami nyugdíjkötvény is lesz

Várhatóan ősszel dobja a piacra az állam a nyugdíjcélú állampapírt - jelentette be Balogh. Ezek nem ötéves, hanem jóval hosszabb kifutású értékpapírok lesznek. A kamatozás az inflációhoz igazodik majd, hiszen több évtizedre ez a célszerű. Az ÁKK azt a kört szeretné megszólítani, akiknek nincs még semmilyen nyugdíjcélú megtakarítása. Az állam célja ezzel is az, hogy a lakosság még nagyobb mértékben vegyen részt a magyar államadósság finanszírozásában, ezen belül pedig a lejárati idő is nőjön. A részleteken jelenleg még dolgoznak, hiszen az államapparátus jelenleg főképp a Nemzeti Kötvény bevezetésével foglalkozik - mondta a helyettes államtitkár.