Követelték vissza a pénztárosokat, ezért repültek az önkiszolgáló kasszák az egyik brit szupermarketlánc üzleteiből – írta meg a hírt az Economx, ami nagyot szólt az ünnepek előtt a hazai sajtóban is. Az 1847-ben alapított Booths nevű bolthálózat hazájában úttörőként többek között a vásárlói visszajelzésekre hivatkozva helyezte vissza a személyzetet a kasszák mögé.

Nigel Murray, a Booths ügyvezető igazgatója elmondta: vásárlóik egy jelentős része szerint az önkiszolgáló kasszák lassúak, megbízhatatlanok, valamint személytelenek. Hozzátette: „szeretünk beszélgetni az emberekkel, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ügyfeleinket emberek szolgálják ki, tehát a mesterséges intelligencia helyett a tényleges intelligenciára törekszünk.”

Kapcsolódó

Ellepik az önkiszolgáló kasszák a hazai boltokat

A nagy karriert befutó észak-angliai történettel szemben úgy tűnik, az önkiszolgáló kasszák térhódítása, és ezzel együtt a kiskerekedelem digitális forradalma megállíthatatlan. A hazai adatok legalábbis ezt támasztják alá. A Világgazdaság összesítése szerint a magyar piacon összesen 200 ezer kassza működik: ebből az üzletláncok adatai alapján körülbelül 3500-4000 lehet önkiszolgáló.

Korábbi nyilatkozatok alapján például:

  • az Auchan közölte: náluk már mind a 24 magyarországi üzletben található önkiszolgáló kassza, amelyek használata egyre népszerűbb: forgalmuk körülbelül 60 százalékát így bonyolítják;
  • a Tesco hasonló számokat közölt, annyi különbséggel, hogy náluk egyelőre a boltok megközelítőleg 80 százaléka biztosítja a vásárlás önkiszolgáló kasszás lehetőségét;
  • a Penny üzleteiben található önkiszolgáló kasszák országos aránya egyelőre 1,16 százalék az üzletek teljes forgalmához képest;
  • a Lidl 106 áruházában működik önkiszolgáló kassza, és ennek megfelelően a vásárlók több mint 40 százaléka választja ezt a fizetési lehetőséget;
  • az Aldi egyelőre nem alkalmaz önkiszolgáló kasszákat;
  • a Spar több, mint 160 üzletében helyezte üzembe az önkiszolgáló kasszákat, így számuk jelenleg országszerte meghaladja a 650 darabot, ugyanakkor folytatják a telepítéseket.

A magyarok többsége szeret önkiszolgáló kasszával vásárolni

A lehetőség tehát adott: ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a magyar lakosság mennyire fogadja lelkesen az önkiszolgáló kasszák térnyerését. Vagy előbb-utóbb a hazai önkiszolgáló kasszák is a brit a „kollégák” sorsára jutnak, azaz hamarosan nyugdíjba küldik őket? Éppen ezért az Economx megbízásából a Pulzus kutatást végzett az önkiszolgáló kasszákról a magyar lakosság körében.

A válaszok megoszlása a következőképpen alakult a Mi a véleményed az önkiszolgáló bolti kasszákról? kérdésre:

  • A legtöbben, vagyis a válaszadók 34 százaléka jelezte azt, hogy nekik nagyon szimpatikus megoldás az önkiszolgáló kassza, szeretnek vele vásárolni, ezért, ha tehetik, az üzletben mindig ezt az opciót választják.
  • A válaszadók 22 százaléka már vegyesebb tapasztalatokról számolt be: ők azok, akik hol a hagyományos, hol az önkiszolgáló kasszát preferálják.
  • Szintén 22 százalék a határozott önkiszolgáló kassza tagadók aránya, akik utálják, ezért leginkább azt szeretnék, ha az önkiszolgáló kasszák örökre eltűnnének az üzletekből.
  • A felmérésben résztvevők 9 százaléka a praktikum emberének vallja magát, akinek nem számít, hogy a kassza milyen típusú, ott fizet, ahol az üzletben a sor épp a legrövidebb.
  • A válaszadók 7 százaléka eddig ki sem merte próbálni az önkiszolgáló kasszát; 6 százalék pedig nem tudta/nem formál véleményt.

A nők jobban sietnek a bevásárlással

Az önkiszolgáló kasszás megoldást kedvelők táborában a nők és a férfiak aránya szinte teljesen megegyezik: a férfiak 34, a nők 33 százaléka tartozik ebbe a körbe. Lényegében a többi válaszadói kategóriában is legfeljebb egy-két százalékpontosak a nemek közti különbségek. Egyedül ahol komolyabb eltérés mutatkozott, az a gyorsaság a bevásárlás tempójában:

  • míg a nők 13 százaléka választja a szerint a kasszát, hogy a sor hol a legrövidebb;
  • addig a férfi vásárlók mindössze 4 százaléka megy a hagyományos kasszához vagy az önkiszolgálóhoz a várakozók száma alapján.
Kép: economx

Egyértelműen a fiatalok műfaja az önkiszolgáló kassza

Korosztályok alapján kategorizálva azonban már jóval nagyobb a szórás. Az önkiszolgáló kasszákat leginkább a fiatalabb korosztály szereti és értékeli: a 18 és 39 évesek közel fele (49 százalék) amikor csak teheti, ezt használja. Majd egy jelentős leszakadás következik, és 28 százalékos aránnyal jönnek a 40 és 59 év köztiek, végül 22 százalékkal a 60 évesek és a náluk idősebbek.

  • Kifejezett utálatának a 60 év felettiek 37 százaléka adott hangot, akik határozottan azt szeretnék, hogy az önkiszolgáló kasszák tűnjenek el a boltokból;
  • a 40 és 59 év köztiek 21 százaléka nem szeretne látni több önkiszolgáló kasszát;
  • míg a náluk eggyel fiatalabb generációnak csak a tizede van határozottan az önkiszolgáló kasszák ellen.
Kép: economx

A településmérettől függ az önkiszolgáló kassza ázsiója

A kutatási adatok alapján egyértelműen kirajzolódott, hogy a felsőfokú végzettségűek az önkiszolgáló kasszák legnagyobb rajongói: 43 százalékuk a műfaj egyértelmű híve. A középfokú és az alapfokú végzettségűek csoportjában már nem ilyen nagy a lelkesedés: 32 és 33 százalék. A településeket nézve a megyeszékhelyeken a leginkább vegyesek a tapasztalatok (31 százalék).

Az elutasítás sorrendje így alakult a különböző településeken:

  • mindenekelőtt a községekben élők szabadulnának az önkiszolgáló kasszáktól, arányuk 30 százalék;
  • majd a városok lakói 26 százalékkal;
  • a budapestieknek mindössze 16 százaléka tartozik az elutasítók közé;
  • a megyeszékhelyeken élőknek pedig csupán a tizede űzné el a boltokból az önkiszolgáló kasszákat.
Kép: economx
Kép: economx

Akik a kutatásban részt vettek

A Pulzus-kutatást 2023. december 19. és december 22. között, ezer fős mintán a felnőtt hazai lakosság körében végezték. A felmérésben a résztvevők 45 százaléka volt férfi, és 55 százaléka nő. A 18-39 éves korosztály 37 százalékos arányban képviseltette magát, a 40-59-es korosztály 34 százalékban, a 60 év feletti pedig 29 százalékban. Az alapfokú végzettségűek aránya 51 százalék, a középfokú végzettségűeké 31 százalék, a felsőfokú végzettségűeké 18 százalék volt a válaszadók között. A községben élők 30 százalékban, a városban élők 35 százalékban, a megyeszékhelyen élők 17 százalékban, míg a fővárosban élők 18 százalékos megoszlásban válaszoltak.