A rezsiköltségek emelkedése nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat érinti érzékenyen, hanem az önkormányzatokat és azok cégeit is. Sőt, különösen az lesz látványos és sok esetben fájdalmas, amikor a megszokott közszolgáltatások nem lesznek elérhetők a korábbi minőségben, vagy amikor bezárni kényszerülnek a színházak, kulturális intézmények, az uszodák és a sportközpontok.

Az önkormányzatok költségvetése már eddig is feszített volt, hiszen 2019 után a kormány ott szorított rajtuk ahol tudott, sőt a járvány ürügyén újabb bevételeiket vontak el.

Az iskolák már állami fenntartásúak, de az óvodákat az önkormányzatoknak kell működtetniük, fűteniük. Ha nem lesz más választásuk, akkor jöhetnek a csoportösszevonások, hiszen - szemben az állami hivatalokkal - itt nem lehet 18 fokra állítani a hőmérsékletet, sőt egyáltalán nem lehet az ideális alá vinni.

A települések ott spórolnak ahol tudnak, Budapesten például a díszkivilágítást csökkentik. A teljes közvilágítás energiaigényét is mérsékelni szeretnék, de itt korlátozást nem terveznek, inkább a világítótestek korszerűsítése van napirenden.

Ez a szimpatikus

A Pulzus Kutató, lapunk megbízására készített felmérése szerint az emberek 84 százaléka véli úgy, hogy az önkormányzatoknak nem egyedül kell megbirkózniuk a magas energiaárakkal, hanem állami segítségre van szükségük. A válaszadók 38 százaléka szerint a költségnövekményt - mindenfajta elvárás nélkül - teljes egészében át kellene vállalnia az államnak, ennél többen 46 százaléknyian gondolják, hogy a segítség csak akkor jár, ha az önkormányzat is tesz érte, csökkenti fogyasztását, spórol.

Mindössze 8 százalék szerint kell az önkormányzatoknak maguknak kigazdálkodniuk a számlákat és szintén 8 százalék nem szeretett volna válaszolni.

Már téma az állami segítség

Különösen nagy bajban vannak azok az önkormányzatok, amelyeknek már lejárt vagy mostanában jár le az energiaszolgáltatási szerződésük: nemhogy új szerződést nem tudnak kötni, hanem még ajánlatot sem kapnak a szolgáltatóktól. A jelenlegi piaci helyzetben nem tudnak a szolgáltatók a szokásos egy évre ajánlatot adni – mondta a 24.hu-nak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára, Gyergyák Ferenc.

Az önkormányzatok egyébként az év végéig kérhettek úgynevezett menedékes státuszt, ami azt jelenti, hogyha megkapták, akkor átmenetileg a korábbi, nekik szóló egyetemes szolgáltatási árnál magasabb, de a piaci árnál mégis alacsonyabb árat kell fizetniük. Ahol viszont valamilyen okból nem kapták meg a menedékes státuszt, és nem tudnak szerződni, ott napi piaci árat számlázhatnak le, ami akár „horror” összegű is lehet. Ha pedig nincs érvényes szerződés, jogcím nélküli használat miatt akár le is szerelheti a szolgáltató a mérőórát.

Szeptember 27-én lesz az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülése, ahol téma lesz az energiahelyzet, illetve annak megoldása is, beleértve azt is, hogy az önkormányzatok kapnak-e kormányzati segítséget a megnövekedett energiaköltségek előteremtéséhez, számíthatnak-e kompenzációra a települések, és ha igen, milyen mértékűre.

Az államháztartás sem biztos, hogy bírná

A hvg.hu azt írta, hogy az önkormányzatok költségvetéséből legalább 3000 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a jelenlegi árakon a következő egy évben is ki tudják fizetni a villany- és gázszámlákat. Ez a települések eddigi összköltségvetésének a kétszerese, ha pedig a fizetnivaló az államra szakadna, akkor az államháztartás hiánya duplázódna.

A községekben inkább maguk állnák a cechet

Érdekes, hogy miközben egy kisebb településnek jellemzően kisebb a mozgástere, hogy a költségeket átcsoportosítsa - amellett természetesen, hogy kevesebb és kisebb létesítményt kell üzemeltetnie - a községben élők nagyobb arányban gondolják azt, hogy az önkormányzatok kezét el kell engedni, mint például Budapesten. Ez 12 és 5 százalék.

Az is érdekes, hogy a megyeszékhelyeken és Budapesten egy bő 10 százalékponttal többen tartják fontosnak az önkormányzati spórolást, mint a kisebb városokban vagy a községekben.

Bár az iskolai végzettség szerinti bontásból nem rajzolódik ki jelentős törésvonal a kérdésben, az látszik, hogy a magasabb iskolai végzettségűek inkább állami feladatnak tartják a rezsi finanszírozását, akkor is, ha az önkormányzat nem fog spórolásba.

Az idősek szerint is feltétel nélküli állami feladat a finanszírozás

A kor szerinti bontásból az derül ki, hogy a 60 év felettiek nagyobb arányban bíznák feltételek nélkül az államra a rezsifizetést, mint a fiatalabb korosztályok. Utóbbiak között ugyanakkor többen vannak azok, akik spórolást várnának el a támogatás fejében. Az idősek között szintén kevesebben vannak azok, akik magukra hagynák az önkormányzatokat.

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.