A koronavírus-járvány leple alatt a negyedik Orbán-kormány jelentős megszorításokat hajtott végre az önkormányzatoknál. A települések saját forrásait megnyirbálták, eközben pedig sok helyen a kormányzati támogatások sem nőttek.

A hatások számszerűsítése érdekében a G7.hu a 170 legnagyobb, 10 ezer főnél népesebb hazai települést vizsgálta - e településeken él a magyarországi lakosság 59 százaléka. Mivel az önkormányzatok utolsó, elérhető lezárt költségvetési éve a 2019-es, a 2020-as adatokat egyelőre még nem lehetett egységes formában elérni.

Kapcsolódó

A számítás szerint összességében az önkormányzatok és így a települések lakói is sokat vesztettek: 2019 és 2021 között a települési önkormányzatok bevételei 13 százalékkal csökkennek. A 2019-ben még 2814 milliárd forintos önkormányzati bevételek a tervek szerint 2454 milliárd forintra csökkennek. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos településen lakó magyar állampolgárra évi 36 ezer forinttal kevesebbet költhet az önkormányzat, így 2021-ben csak 247 ezer forint jut lakosonként a kiadásokra.

A május 6-án nyilvánosságra hozott adatok szerint a 25 ezer főnél kisebb települések teljesen megkapják az államtól a korábbi döntés miatt kieső helyi iparűzési adót, ez 50 milliárd forint. A nagyobb települések közel 24 milliárdot kaptak, az összegekről látszólag hasraütésszerűen döntött a kabinet.

A portál úgy találta, hogy a fideszes vezetésű településekre csak az átlagos megszorítás fele jutott, ezeknél 6 százalékkal csökkentek a bevételek, míg az ellenzéki településeknél 11 százalék a visszaesés.

Egy átlagos ellenzéki vezetésű, 10 ezer fő feletti településen 39 ezer, a fideszeseken 15 ezer forinttal, míg a 10 ezer fő alatti településeken – ahol általában független a polgármester – 50 ezer forinttal csökkent az önkormányzatok egy lakosra jutó bevétele a 2021-es költségvetési tervezet szerint a 2019-es tervekhez viszonyítva.