Az elmúlt körülbelül két év tapasztalata, hogy a számlarendszerben folyamatosan érkeznek az XML-fejlesztések, amelyek újabb és újabb moratóriumot eredményeznek és e moratóriumok során a NAV rendszeresen bejelenti, hogy a korábbi időszakokra vonatkozóan sem bírságol. Szüntelenül érkeznek az újabb verziók, amelyeknek majd valamikor lejár a határidejük. Így mindig növekszik az informatikai elvárások szintje, amely egyfajta fenyegetettséget jelent, és a szoftveresek életét nehezíti.

De már tapasztaltabbak vegyünk az effajta adópolitika kapcsán, és úgy látjuk, nem kell kétségbeesni, az adóhatóság nem fog úthengerként ránk rontani - értékelt lapunknak Ruszin Zsolt.

Kapcsolódó

Szerinte a szankciómentes időszak lejártát követően nem volt komolyabb büntetés, az egyesületnél nem tudnak olyan bírságról, amelyet az online számlák technikai problémái miatt szabtak volna ki. A véletlen mulasztásokat nem torolja meg a hivatal, még akkor sem, ha nincsenek kijavítva. Ennek oka lehet, hogy ezt a rendszert nem lehet egyik napról a másikra bevezetni: így is óriási lépések történtek, amelyek hirtelen változást eredményeztek. Lényegében a semmiből, a számlajelentési kötelezettség áfa-értékhatára első körben 100 ezer forintra, majd 0 forintra csökkent, ami újfent több százezer adózó rendszerbe kapcsolását jelentette. Így már minden, belföldön nyilvántartásba vett adóalanyok között létrejött ügyletről számlaadatot kell szolgáltatni az adóhatóság felé.

Ez az egész világon unikum

Még mindig vannak szabálytalan szoftverek, de szabályos szoftvereknél is előfordulhatnak adatszolgáltatási hibák. Ezeket javítani szükséges, a szabálytalan, vagy pontatlanul feladott számlákat érvényteleníteni kell, és meg kell ismételni a feladást. Ezeket az informatikai lépéseket már megtanultuk, és ahogy finomítják a rendszert, úgy válnak ezek a szoftverek is fejlettebbé, és szépen le tudják követni a változásokat. Az XML-struktúrán azonban van még mit javítani, számos adat még mindig hiányzik - magyarázta.

Kiemelte, hogy a rendszer világon egyedülálló, hiszen a legalsó bizonylati szintekről, alapadatokból lehet általa adóbevallást felépíteni, így a könyvelőknek nem kell semmilyen összesítést gyártaniuk. Ez javítja a gazdaság hatékonyságát.

További előny, hogy a kimenő számlák esetén használt hazai szabvány technikai fejlettsége nyomán könnyen kompatibilissé tehető más rendszerekkel. Várhatóan az EU is bevezet majd egy egységes számlaadattartalmat, amelyre Magyarország könnyedén rá tud majd  állni.

Ha az állam autópályát épít, de az év minden napján 0-24 óráig felújítja, akkor az minek van? 

Az online számlarendszer másik újdonsága volt, hogy a gazdasági szereplők által feltöltött adatok a rendszerezést követően, néhány perccel később - elvileg - már lekérdezhetőek. A rendszer programozható interfészén keresztül az adózók és a vállalati szoftverüzemeltetők emberi beavatkozás nélkül, automatikusan lekérhetnek adatokat a NAV-tól.

Az MKOE elnöke szerint úgy tudja, hogy hiába költöttek rengeteg közpénzt a rendszerre, az interfész mögött álló adóhivatali csapat szűkös erőforrásokkal rendelkezik: kevés a szoftver, kevés a hardver és alig van személyzeti kapacitás. (Ezt megerősíti egy szűk körben terjedő videó is, amelyben az adóhivatal egyik informatikusa beszél a hiányosságokról.)

A NAV informatikusai hiába próbálják rendezni indexálni, kereshetővé tenni, amikor egy könyvelőszoftver digitálisan bekopogtat és lekéri az adatokat, akkor gyakorta egyszerűen leáll. Ilyenkor rendszerint az történik, hogy minimálisra korlátozzák az adatforgalmat és csak néhány "biztonsági csatornát" hagynak kinyitva a nagy vállalati rendszerek elé. Vagyis, ha egyszerre bejelentkezik mondjuk 4 ezer könyvelő, akkor az interfész nem bírja a terhelést. 

Ez a probléma tavaly október óta áll fenn, vagyis azóta, hogy adózók tömege számára elérhető. A NAV ugyanakkor nem vállalt érte semmilyen üzemeltetési garanciát, nem tisztázta a működés feltételeit, míg a szisztéma feltételrendszerét a jogalkotó sem írja elő.

Az összes gazdasági szereplő komoly erőfeszítéseket tett, hogy olyan szoftvert üzemeltessen, amely az állam által elvárt adatszolgáltatást teljesíti. Erre sokat költöttek. Ennek köszönhetően minden szükséges adat megérkezik a NAV-hoz, ám az adóhivatal vonakodik ezeket az adatokat visszaadni. Nem teszi őket letölthetővé, vagy ha igen, akkor csak nehezen, lassan, körülményesen, és megkésve - méltatlankodott Ruszin Zsolt.

Pedig nem gigantikus adatállományról van szó, mindössze havonta néhány millió számláról. amelyet tudni kellene jó minőségűen működtetni, a szoftverek által kereshetővé tenni.

"A rosszról nem beszélünk"-elv érvényesül? 

A könyvelők célja, hogy úgy dolgozzanak, hogy az adatrögzítést minimalizálják, amikor a NAV felé beküldött számlákat visszatöltik. Ha azonban ezt az igényt a hatóság nem tudja kiszolgálni, akkor manuális adatrögzítésre kényszerülnek, amely az eredeti adatfeldolgozás idő többszörösét követeli meg. Ha nem nem lehet lehívni az adatokat, akkor a manuálisan rögzítés akár egy teljes munkanapot "agyoncsaphat". Ha pedig a könyvelési díjat nézzük: az az összeg, ami az automata feldolgozás esetén mondjuk 50 ezer forintot jelentene, ily módon felmegy 150-200 ezerre - kalkulált Ruszin. 

És, hogy miért nincs nagyobb visszhangja ezeknek a problémáknak? Minden egyes gép-gép kommunikáció esetén történnek azonosítások, amelyek alapján szűrni lehet a szereplők között. A korlátozások főképp a kkv-kat érintik, míg például a multinacionális cégeket nem, mivel az ő csatornáikat csatornáit nyitva hagyja a NAV. Vagyis a kiszolgáló kapacitásokat egy többes mérce mentén, politikai érdekek alá rendelik - magyarázta, hozzátéve, hogy ezt a hivatal sosem fogja elismerni.

A főleg szoftverkészítőktől érkező panaszokra, jobbító kritikákra a NAV érdemben nem reagál. A működési problémákról szóló híradásokat a szőnyeg alá söprik, csak a sikerpropaganda érvényesül - állapította meg az érdekképviseleti elnök.

Az interfésszel kapcsolatos kritikák miatt megkerestük az adóhatóságot, amint válaszolnak, beszámolunk róla.