Illegális fúrt kutak: megint változtat a kormány - de miért?

A kormány egy - Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslattal - mentesítené a kisebb gazdaságokat az illegálisan fúrt kutak miatt őket fenyegető szankciók alól. A javaslat szövegében szerepel egyebek mellett, hogy az 50 méternél nem mélyebb, illetve az első vízzáró réteget el nem érő mezőgazdasági öntözési célú kutak esetében nem lesz szükség engedélyre. A kormány amnesztiát is hirdet a már meglévő kutakra - olvasható a portálon.

A Népszava által megkérdezett szakértők nem lelkesednek az ötlettől. Ledó Ferenc, a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke szerint először tisztázni kellene, hány ilyen fúrt kút van az országban.

A törvényjavaslat átmeneti megoldást jelenthet a kisebb kertészeteknek, hiszen 70-80 százalékuk kutakból jut vízhez, és ha erre nem lenne mód, a szervezet álláspontja szerint több ezer ember veszítené el a megélhetését. Ugyanakkor bármilyen forrásból származzék is a víz, egyformán fontos lenne a technológia, a hatékonyság kérdése. Az elavult öntözési módszerek alkalmazásánál jelentős a párolgási, szivárgási veszteség, ami ellehetetleníti a gazdaságos termelést - jegyezte meg a szervezet elnöke.

Morzsákat dobott a kormány a kistermelőknek a valódi, érdemi támogatások helyett. A kormányzati propaganda állításai alapján ugyan éppen ez a réteg élvez előnyt, de ha csak az állami földek haszonbérleti vagy eladási ügyeit nézzük, a gyakorlat azt mutatta, hogy a Fidesz-közeli oligarchák voltak a haszonélvezői a programoknak - nyilatkozta a Rodics Katalin, a Greenpeace Magyarország agrárkampány-felelőse.

Szerinte ezek a "morzsák" több kárt okozhatnak, mint hasznot:

• a talaj felső, 50 méteres rétegeiből ugyanis a mélyebb rétegekbe szivárogna az utánpótlás - hacsak már odafönt ki nem merítik a készleteket.
• A fúrt kutak megkönnyíthetik a szennyezőanyagok leszivárgását a mélyebb talajrétegekben található vízbázisokba is
• a törvénytervezet nem differenciál a különböző talaj- illetve vízkészlet-viszonyok mentén, és súlyosbítaná az amúgy is szárazabb, vagy a klímaváltozás miatt kiszáradó régiókban a felszín alatti vízkészletek amúgy is gyors ütemű fogyatkozását.
• A törvénytervezetben egyetlen szó sem esik továbbá arról, hogy bárki is ellenőrizné az 50 méteres kútmélység betartását. A szárazabb alföldi tájakon sok helyen eleve mélyebben található víz. Ha betartják az előírásokat, a kiszáradó területeken gazdálkodók semmit sem érnek a könnyítéssel.
• A kútfúrás kötelező engedélyeztetése mellett is rengeteg illegális fúrt kút működött, de most még ez a kontroll is kiesik - sorolta a problémákat Rodics Katalin.

Agrár és környezetvédelmi szakemberek is úgy vélik,

Akad olyan vélekedés is, hogy a törvényjavaslat a könnyebbik utat választja, és rendkívül drága, sok százmilliárd forintos költséggel járó alternatív vízgazdálkodás, a felszíni vizek fölhasználása, az öntözési célú csatornahálózat felújítása, kiépítése helyett támogatja jogszabállyal a fúr kutak létesítését és legalizálását. Maga a fúrás egyébként a gazdák számára átlagosan százezer forintot jóval meghaladó költséggel jár.

Egyre kevesebb lesz a vizünk

Miközben a felszíni vizeink 95 százaléka, becslések szerint évi 110-112 köbkilométernyi a határon túlról érkezik és nagyjából 5-6 köbkilométernyi többlettel folyik ki a déli határokon, a folyók felső szakaszain a környező országokban egyre több víztározó épül és így, a klímaváltozástól függetlenül is egyre kevesebb víz jut majd a magyar mezőgazdaságnak.

- véli Borhidi Attila botanikus, ökológus akadémikus, aki szerint a kormányzati vízgazdálkodási és öntözési program 10 évre vonatkozó 17 milliárdos költségvetése nevetségesen kevés.

Folyamatosan hosszabbított moratórium

A kormány először 2018 végéig hirdetett moratóriumot az engedély nélkül fúrt kutakra, amelyet később 2020 végéig végéig meghosszabbított. Idén tavasszal azonban ezt is kitolták, az új határidő 2023 vége lett.

A WWF is tiltakozik

Látszólag a gazdákat segíti, valójában azonban hosszú távon súlyosbíthatja a mezőgazdasági termelés vízhiányát a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítását célzó, 2020 novemberében beadott javaslat. Vissza kell vonni a törvényjavaslatot, helyette a fenntartható vízgazdálkodást ösztönző szabályozási és agrártámogatási koncepció kialakítására lenne szükség - írja a WWF Magyarország.

A szervezet szerint egy rossz helyen létesített, műszakilag rosszul kivitelezett kút potenciális szennyezőforrás. A hibás kúton keresztül növényvédőszerek vagy műtrágya és szerves trágya szennyezheti a felszín alatti vízkészletet, melyek a társdalom stratégiai készletének tekinthetők.

A gazdálkodók részéről jogos a víz iránti fokozódó igény, hiszen évről évre egyre súlyosabb a vízhiány, az aszálykárok növekednek. A biztonságos mezőgazdasági termeléshez vízpótlásra van szükség, de nem mindegy, hogy a vizet honnan és miből pótoljuk. A szóban forgó törvényjavaslat a vízkészletek túlhasználatát vagy éppen pazarlását tenné lehetővé olyan aszályos időszakokban, amikor ezekkel takarékosan kellene bánni. A vízre egyre szűkösebb erőforrásként kell tekintenünk, és össztársadalmi szempontból minden olyan szabályozás vagy döntés hátrányos, amely pazarlásra ad lehetőséget A jogszabályokkal és agrártámogatásokkal a víz megtartására kellene ösztönözni a gazdákat. Támogatni szükséges őket abban, hogy takarékosan és fenntartható módon gazdálkodjanak a lehulló csapadékkal és a földeken megjelenő belvízzel. Az öntözés csupán egy tüneti kezelése a szárazodásnak, és sokszor még inkább elmélyíti a vízhiány problémáját.

A WWF Magyarország szerint a törvényjavaslat benyújtása előtt széleskörű egyeztetéseket kellett volna folytatni az érintettekkel, különösen a vízhiányos területeken tevékenykedő gazdákkal. Részletesen vizsgálni kellett volna a környezeti és társadalmi hatásokat, továbbá szükséges lenne a módosított törvénynek az uniós és hazai jogszabályokkal is összhangban kerülnie.

Magyarország kiszárítása folyamatosan zajlik, és ehhez a mezőgazdaság is jelentősen hozzájárul. Az elmúlt másfél évszázad vízrendezései módszeresen kiszárították az országot, csakhogy napjainkban sok helyen a gazdáknak a vízhiány nagyobb problémát jelent, mint a víztöbblet. A szárazodásnak leginkább kitett Homokhátságon vannak olyan területek, ahol a felszín alatti vizek átlagos szintje az elmúlt 50 évben 3 métert süllyedt, és ez csak részben írható a klímaváltozás számlájára, jelentősen hozzájárultak a folyamatokhoz a felszín alatti vízkivételek és vízelvezető vízrendezési munkák is. A mezőgazdaság veszteségeit vizsgálva megállapítható, hogy az aszálykár több mint két és félszerese a többletvizekből fakadó károknak. Pedig utóbbiak segítségével mérsékelhetők lennének a szárazság okozta problémák - véli a szervezet.