Az október 2-ai kvótanépszavazáson létrejött új egység azért olyan széles, sokszínű, erős, mert az emberek érzik, hogy a magyar önállóság ismét veszélyben van - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben, az általa benyújtott alaptörvény-módosítási javaslatot ismertetve. Expozéjában a kormányfő úgy fogalmazott: az új egység felülírja a pártpolitikai határokat, nem jobb- vagy baloldali, hanem egyszerűen magyar; az új egység törekvése, hogy "megtartsa Magyarországot magyar országnak".

Az új egység azért jött létre - folytatta -, hogy kifejezze azt "a magyar néplélekből származó elemi igényt", miszerint "hozzájárulásunk és beleegyezésünk nélkül senki sem dönthet arról, kikkel és hogyan kívánunk együtt élni".

Szerinte azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt. "Az alkotmányos identitás kérdése a jövő egyik fontos, de az is meglehet, hogy legfontosabb kérdése, és egyben a Brüsszellel fennálló vitáink summázata is" - fogalmazott a miniszterelnök.

Azért szükséges az új egységet alkotmánymódosítással - a hetedikkel - is kifejezni, mert a népszavazás a migránskérdésen túlnyúlva valójában az alkotmányos identitásunkról szólt - tette hozzá.

Fel akarják számolni a nemzeteket

Orbán szerint a magyar önállóság ismét veszélyben van, mert újra nemzetközi akcióba léptek azok, akik szerint nincs már szükség a nemzetekre, akik szerint a világnak globálisan befogadónak kell lennie, a határokat el kell tüntetni, akiknek "az az álmuk, hogy a világ, de legalábbis Európa összeolvad egyetlen hatalmas tömeggé, amely eltünteti a nemzeti hagyományokat, kultúrákat, nyelveket és törvényeket".

Orbán azt mondta, a népszavazáson ezt erősítették meg az emberek 98 százalékos egyetértésben. Orbán hangsúlyozta: ragaszkodnak hozzá, hogy minden nemzet dönthessen a saját sorsa felől, azt szeretnék, ha megőrizhetnék Európa sokszínűségét. Ezzel szemben az európai egyesült államok, az új európai birodalom hívei fel akarják számolni a nemzeteket, "Brüsszel kezébe adnák a kulcsot, a felelős és demokratikus nemzeti döntéshozatalt felváltanák egy arctalan bürokrácia direktóriumával".

"Nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban"

Az alaptörvény módosítása arról szól, hogy az "európai szabad nemzetek és országok szövetségében hiszünk és nem hiszünk egy Brüsszelből irányított birodalomban" - hangoztatta a miniszterelnök.

A 20. században mindenhol a nemzeti eszme volt az, amely útját állta a birodalmi zsarnokságok kísérleteinek - mondta, hozzátéve: a magyar történelem kellő erővel bizonyítja, hogy egy nemzet a geopolitikai helyzet romlásával bármikor visszasüllyedhet egyszerű nemzetiséggé. Kossuth Lajost idézve kiemelte: "mi, magyarok európai nemzet akarunk maradni, és nem egy nemzetiség akarunk lenni Európában".

Orbán arra kérte a pártokat, rövid időre tegyék félre pártpolitikai szempontjaikat. Október 2-án 3,3 millió baloldali, liberális, fideszes, kereszténydemokrata és jobbikos választópolgár állt ki Magyarországért, "javaslom kövessük a példájukat" - kérte a javaslat támogatását.

Orbán el

A miniszterelnök felszólalásában jelezte, hogy a vita későbbi szakaszában nem tud jelen lenni, mert Bajorországba utazik egy 1956-os megemlékezésre. Expozéja után a vitában Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli a kormányt.