Hétfőn az Országgyűlelés 115 támogató és 49 elutasító vokssal szavazta meg, hogy a Ház kedden kivételes eljárásban tárgyalja a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását, amelyről már kedden zárószavazást tarthatnak, miután szintén kedden lefolytatják annak összevont vitáját - írja az MTI.

A kivételes eljárást Orbán Viktor miniszterelnök az ülésteremből távozva újságíróknak azzal indokolta, hogy "ideges a hangulat", majd ismét megnyugtatott mindenkit, hogy jó szándék vezeti a magyar kormányt, és reméli, hogy az Egyesült Államok kormányát is. "Tehát nincs ok rá, hogy bárki ideges legyen" - mondta Orbán.

Az ATV munkatársának viszont arra a kérdésre, hogy szeretné-e, hogy megmaradjon a CEU, Orbán a parlamenti folyosón nem mondott igent, csak mosolygott, aztán elbúcsúzott.

Mi történt még a Parlamentben?

Az MTI szerint a Ház levette eheti napirendjéről a reklámadóról szóló törvény módosításának vitáját, és arról is döntöttek, hogy ezen a héten csupán keddig üléseznek, a szerdára tervezett pontokat kedden tárgyalják.
LMP-s és jobbikos képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés szavaz arról kedden, hogy büntetésképpen csökkenjen-e összesen öt, a két frakcióba tartozó képviselő fizetése. A mentelmi bizottság korábban elutasította a képviselők fellebbezését a fizetéscsökkentéssel szemben.
A képviselők döntöttek arról is, hogy a jövő hétfőn, az Európai Unió tagállamai közötti munkabérkülönbségek csökkentésének érdekében rendezendő vitanap időkereteit megkétszerezi, elutasították ugyanakkor az LMP és az MSZP kezdeményezését arra, hogy a nemzeti felsőoktatási törvény módosítását ne kezdje meg a Ház.
Kövér László házbizottsági egyetértés hiányában szavazásra bocsátotta, hogy a honvédelmi bizottság hozhasson határozatot arról a titkos előterjesztésről, amely a honvédelmi feladatok 2015-ös megvalósításáról és a honvédség állapotáról szól. A többség ezt támogatta.

Elszámolta magát a kormány?

A lex CEU-ként emlegetett törvénymódosítás hidegzuhanyként érte ugyan a CEU-t, de a válaszreakció sem biztos, hogy az lett, amire a magyar kormány számított - igaz, egyelőre nem úgy tűnik, hogy nagyon meghatná a kormánypártot.

Több lap - magyarok és külföldiek - úgy vélték, hogy miután Donald Trump, az USA elnöke sem igazán kedveli a CEU-t is alapító Soros Györgyöt, az amerikai kormány a CEU-t érintő törvénymódosítás felett szemet huny majd és nem lesz érdemi reakció a tengerentúlról. Ez azonban nem így történt, ugyanis az amerikai kormány felől meglehetősen erőteljes reakciót érkezett, először a budapesti amerikai ügyvivőn, majd a külügyminisztériumon keresztül.

Emellett a legfrissebb hírek szerint csak az elmúlt napokban (a hétfő reggeli állás szerint) közel 90 ezer akadémikus - magyar és külföldi - valamint magánember, köztük 17 Nobel-díjas szólalt fel a CEU mellett, több mint ezer levelet küldtek a parlamenti képviselőknek és 33 ezer fős petíciót juttattak el a kormányzati hivatalokhoz a tanszabadság támogatása érdekében.

Tiltakozás Brüsszelből

Hétfőn elítélte az Európai Parlament liberális frakciója (ALDE) - amely az uniós parlament negyedik legnagyobb frakciója, 68 hellyel rendelkezik a 751 fős parlamentben - az "egyetemi szabadság elleni" magyar intézkedéseket, amelyek végül a Közép-európai Egyetem (CEU) bezárásához vezethetnek, valamint az újabb nemzeti konzultációt és a külföldi finanszírozású civil szervezetekre vonatkozó törvénytervezetet is. Az ALDE szerint a magyar kormány ezen intézkedései is a kritikus hangok elhallgattatását és a hatalom megszilárdítását célozzák, ezért cselekvésre sürgették az Európai Bizottságot és a többi uniós tagállamot.

Erdélyből is tiltakoztak

Száz erdélyi magyar egyetemi oktató, kutató és véleményformáló is arra kérte egy hétfőn nyilvánosságra hozott nyílt levélben Balog Zoltán minisztert, hogy vonja vissza a Közép-európai Egyetem (CEU) működését veszélyeztető törvénymódosítási javaslatot - írta az MTI. Az aláírók emlékeztetik az emberi erőforrások miniszterét, hogy több évszázados hagyománya van annak, hogy erdélyi diákok hazaviszik szülőföldjükre a nyugati egyetemeken szerzett tudásukat. A külföldi tanulmányok után hazatérő fiatalok jelentős mértékben hozzájárultak a magyar tudományosság fellendüléséhez, de "az erdélyiség és a magyarság megőrzéséhez, megmaradásához" is.

Az aláírók aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítási javaslata olyan helyzetet teremt, amelyben a Közép-európai Egyetem budapesti működése ellehetetlenül.

A levelet többek között Bakk Miklós politológus, a Sapientia EMTE tanára, a csíkszeredai születésű Barabási Albert-László hálózatkutató, Egyed Emese, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyetemi tanára, Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója, Salat Levente politológus, a BBTE tanára, Szilágyi N. Sándor nyelvész, a BBTE nyugalmazott tanára írta alá.

Aggódik az ELTE

Nyilatkozatban állt ki a CEU mellett hétfőn az ELTE egyetemvezetése és az intézmény doktorandusz önkormányzata. Ők is hangsúlyozták, hogy az intézmény a magyar felsőoktatás pótolhatatlan része és az is kell, hogy maradjon.

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelik, hogy az elmúlt több mint egy évtized során az ELTE különböző karai és szakkollégiumai folyamatos munkakapcsolatban álltak és állnak a Közép-európai Egyetem különböző tanszékeivel. Számos oktatójuk tanít vagy tanított mindkét egyetemen, sokan a CEU-n szereztek PhD-fokozatot. Számos közös projektben vettek részt együtt a két egyetem oktatói, pályázatokon indultak együtt, számos műhely között szoros munkakapcsolat alakult ki. A két intézmény között nemrég megújított együttműködési keretmegállapodás van érvényben.

"A CEU-hoz közünk van, kölcsönösségen, elfogulatlanságon, a tudományos megismerés korlátozhatatlanságának hagyományán alapuló viszonyunk személyes, kollegiális, és reményeink szerint hosszú távú" - fogalmaztak, hozzátéve: az elmúlt napok eseményei mélységes aggodalommal töltik el őket.

Meggyőződésük, tapasztalatuk, hogy a CEU mélyen integrálódott a magyar felsőoktatás rendszerébe, annak pótolhatatlan része, és az is kell, hogy maradjon - itt, Budapesten

- hangsúlyozták.

Az NYT címlapjára is felkerült a CEU ügye

A The New York Times nemzetközi kiadásának címlapjára is felkerült Michael Ignatieff, a Közép-Európai Egyetem (CEU) rektorának véleménycikke az elmúlt napok eseményeiről.

Napi.hu

Ignatieff Erdogan Törökországát és Putyin Oroszországát állította párhuzamba a magyarországi fejleményekkel, és cselekvésre szólítja fel az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet és Trumpot is.

A rektor kiemeli:

ha a törvényt elfogadják, ez lesz az első alkalom, hogy egy EU tagállam jogi támadást intéz egy egyetem oktatási szabadsága ellen, illetve ez lenne az első alkalom, hogy egy Amerika-szövetséges NATO-tag nyílt támadást indít egy amerikai intézmény ellen a saját földjén.

A rektor egyebek mellett hangsúlyozza, hogy az egyetem a nemzetközi ranglistákon rendszeresen az első 50-ben szerepel. Ignatieff szerint a magyar kormány törvénytervezete vagy egy meggondolatlan politikai vandalizmus, vagy egy látványos önkárosító gyakorlat.

Az alábbi térkép azt mutatja, hol álltak ki a CEU mellett és tiltakoztak a bezáratása ellen: