Rogán Antal a HírTV szerda esti adásában jelentette ki a jegybank tavalyi nyereségével kapcsolatban:

"Szögezzünk le három dolgot. Először is, az előző jegybanki vezetés alatt állandóan veszteséges volt a jegybank és állandóan pénzt kellett beletolnia a költségvetésnek. Örüljünk végre, hogy nem veszteséges és nem a költségvetésnek kell konszolidálni a jegybankot. Kettes dolog: a jegybanktörvény Magyarországon ma kifejezetten tiltja, hogy az állami költségvetésbe a jegybanki nyereséget be lehessen fizetni. Ezért, aki erről beszél, az nem ismeri a jegybanktörvényt, ami az EKB irányelveivel összhangban van és tiltja a monetáris finanszírozást. A magyar jegybank akkor jár el felelősen, ahogy most cselekszik. Egyik oldalról értéket próbál teremteni, ezért vásárol ingatlant, műkincset, mint más külföldi jegybankok. És csinál egy másik dolgot is, hogy a nyereség tetemes részét elhatárolja, félreteszi és ha a jövőben lesz vesztesége, akkor annak a finanszírozására használja fel. És akkor a költségvetésnek nem kell fizetnie."

Orbán Viktor hozzá hasonlóan nyilatkozott a közrádiónak adott szokásos péntek reggeli interjújában azzal kapcsolatban, hogy a jegybank nyereségével mit lehet kezdeni:

"Először is, a nemzeti bank a szent tehenek közé tartozik az európai kultúrkörben. Érinteni tilos, beszélni is kockázatos róla. A nemzeti banki függetlenség szerintem kizárja azt, hogy bármilyen magyar kormányzati szándék, vagy kormánytisztviselő a jegybanki veszteség vagy nyereség ügyében nyilvánosság előtt érdemi vitát kezdeményezzen. Én ezt nem is engedem, ezt világossá is tettem a legutóbbi kormányülésen. Ami a közvéleményt érdekli, mert az ő bankjukról van szó, mert a nemzeti bank nem a Marson van és nem a marslakók érdekeit szolgálja, hanem Magyarországon van és a magyarok érdekeit szolgálja, ezért a magyarok jogos igénye, hogy tudják, mi történik. Nekik mondom, hogy a monetáris politikának az a következménye, hogy időnként nyereségek, időnként pedig veszteségek vannak. Az előbb elmondott tabuhelyzetből az következik, hogy olyan szabályok léteznek Magyarországon, hogy a jegybank a nyereségét nem fizetheti be a költségvetésbe, ha azonban vesztesége van, akkor azért a költségvetésnek kell helytállnia. Ezért ésszerű az a politika a jegybank részéről, hogy tartalékot képez a nyereséges években."

Az MNB nyeresége azok után került a figyelem középpontjába, hogy a forintosításnak köszönhetően 136 milliárd forintos nyeresége keletkezett tavaly. A legutóbbi hírek alapján pedig ennek egy részéből ingatlanokat vásárol, illetve az alapítványainak juttat vagyont az MNB.

Az MNB-ről szóló törvény valóban tiltja a monetáris finanszírozást, azonban azt nem tiltja, hogy a jegybank a részvényesének, vagyis az államnak osztalékot fizessen. Sőt! A jegybanktörvényben ez szerepel:

"Az MNB a - 147. § (5) bekezdése alapján a kiegyenlítési tartalékok negatív összegének ellentételezésére fel nem használt - tárgyévi eredményéből vagy az eredménytartalékból az igazgatóság 12. § (4) bekezdés b) pontja alapján meghozott döntésében foglaltak szerint fizet osztalékot."

Vagyis Rogán Antal és Orbán Viktor kijelentése, hogy a jegybank nyereségét egyáltalán nem fizethetik be a költségvetésbe, nem igaz. Osztalékként ugyanis kifizethetné az MNB. És a monetáris finanszírozás tilalma nem összekeverendő a jegybanki osztalékfizetéssel.

A politikusi nyilatkozatokból kiolvasható félreértés abból származhat, hogy az uniós szabályok szerint a nem működésből származó nyereség nem javíthatja a költségvetés uniós módszertan szerinti egyenlegét. Ez azonban csak egy statisztikai kategória, a jegybank nyereségének államhoz történő befizetését (osztalék formájában) ettől még semmi sem tiltja, akár adósságcsökkentésre is fordíthatná az így beérkező összeget.
Ennek kapcsán korábbi cikkünkben már rámutattunk arra, hogy itt mindenki eldöntheti saját maga, hogy a jegybank nyeresége az oktatási alapítványok vagyonaként, vagy az államadósság-csökkentés forrásaként szolgálna-e jobban.

Ezt írja elő az EU:

"A jegybanki nyereség államhoz történő kifizetésének államháztartási elszámolását az uniós statisztikai elszámolási szabályok határozzák meg. Az ESA-rendszerben a jegybank eredménye két részre osztható: egyrészt a működésből fakadó nyereségre/veszteségre, valamint a pénzügyi műveletekből származó árfolyamnyereség/veszteségre. Ez utóbbi, vagyis a pénzügyi műveletekből származó nyereség (például a devizatartalékok átváltása miatt) nem tekinthető általános kormányzati bevételnek, így nem tekinthető bizonyos kiadások fedezetének. Azonban ezek a befizetések - bár az uniós módszertan szerinti egyenleget nem javítják - a nettó adósságot csökkenthetik azzal, hogy a kormányzati eszközöket növelik. Amennyiben a nagyobb pénzügyi egyenleg hatására visszafogja a kormány az állami kötvénykibocsátást is, akkor a bruttó államadósság is csökkenthető a nyereséggel."