A magyar kormány a még 2011-ben meghirdetett keleti nyitás politikával jelentős lépést tett a magyar-kínai kapcsolatok szélesítéséért, de nem utolsó sorban azért, hogy tőkét vonjon be Kínából. Az elmúlt hét évben a magyar vezetés folyamatosan kereste Kína kegyeit, ebbe illeszkedik be a miniszterelnök útja a sanghaji expóra.

A házigazda Hszi Csin-ping kínai elnök, valamint több más állam- és kormányfő részvételével tartott megnyitón Orbán Viktor arról beszélt, hogy felmerül a kérdés, Magyarország hogyan került fel a sanghaji expóra meghívott "óriások" listájára. Szavai szerint a válasz Közép-Európa. Magyarország ugyanis nem csak magát képviseli: "amikor Magyarország hangját hallják, a régiónk hangját hallják", azé a régióét, amely Európa növekedési motorjává vált - mondta a kormányfő az MTI szerint.

Orbán Viktor beszédében jelezte, a növekedési ráta Közép-Európában kétszer magasabb, mint az európai átlag, és széles körű egyetértés van arról, hogy a régió a jövőben is az európai növekedés forrása lesz.

A miniszterelnök kiemelte, hogy Kína is felfigyelt Közép-Európa fejlődésére, amikor létrehozta a 16+1-es csoportot, azaz Kína és 16 kelet-közép-európai ország együttműködési formációját. Magyarország elkötelezett e platform erősítésében. Arra is emlékeztetett, hogy a közeljövőben Budapesten lesz a tömörülés jegybanki vezetőinek találkozója, miközben épp egy éve Magyarországon találkoztak az államok miniszterelnökei.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország mindig is támogatta a lehető legszabadabb és legegyenlőbb világkereskedelmi hálózatot, és mindig támogatója volt az eurázsiai együttműködésnek, ezért is érdekelt a kínai "Egy övezet, egy út" elnevezésű kezdeményezés sikerében. A kormányfő elmondta, nagyra értékeli a kínai vállalatok magyarországi jelenlétét. Többet is megemlített közülük, például a Bank of Chinát - amely Budapesten hozta létre regionális központját -, továbbá a Huaweit és a Wanhuát.

Ezek a kínai vállalatok is hozzájárultak ahhoz - folytatta -, hogy Magyarországon tulajdonképpen sikerült elérni a teljes foglalkoztatottságot, és jelentős szerepet játszanak abban, hogy a magyar gazdaságnak hosszú távon is 4 százalék feletti legyen a bővülése.

Magyarország büszke arra is, hogy a Kínába irányuló export a régió országai közül nála a legmagasabb: a magyar műszaki, gyógyszer- és élelmiszeripari termékek egyre nagyobb számban vannak jelen a kínai piacon - tette hozzá, majd rámutatott: a tavalyi, minden idők legjobb exportadatai után az idén eddig további 18 százalékos növekedés volt megfigyelhető a két ország közötti kereskedelemben.

A miniszterelnök megjegyezte, hogy kedden több üzleti megállapodást is köt a magyar és a kínai fél Sanghajban, például a tejipar, az innovatív energia és a vízmenedzsment területén.

A megnyitó után Orbán Viktor a kínai államfővel és a többi részt vevő ország delegációvezetőjével együtt megtekintette az expó kiemelt pavilonjait.

A sanghaji expóra látogató magyar kormányzati delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, valamint Nagy István agrárminiszter is.

Az expót több mint 130 ország és térség, köztük Magyarország részvételével rendezik meg, a november 10-éig tartó eseményen mintegy 2800 cég állít ki. A külföldi díszvendégek Magyarország mellett: Brazília, Kanada, Egyiptom, Németország, Indonézia, Mexikó, Pakisztán, Oroszország, Dél-Afrika, Vietnam és Nagy-Britannia.

Bár egyáltalán nem új keletű a magyar kormány keleti nyitása Kína felé, a nagy eredmények egyelőre még váratnak magukra: Hazánk kiemelkedően magas kínai működőtőke állományt tud felmutatni a közép- és kelet-európai régión belül, amelynek összege 2015 végén körülbelül 3 milliárd dollárt tett ki. Ugyanakkor az évente Magyarországra érkező kínai tőke összege 2010 óta drámaian lecsökkent a kormány próbálkozásainak ellenére is. Fontos az is, hogy míg 2008-ban az Európába érkező kínai tőke 13 százaléka érkezett Közép-Kelet-Európába (42 százalék Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Németországba), addig 2016-ban ez az arány már csak 3 százalék volt.

Az elmúlt 8 évben meghirdetett beruházások többsége vagy bebukott mostanra, vagy jelenleg is bizonytalan a jövője. Utóbbiakra jó példa a kazincbarcikai citromsavgyár létesítése, amely esetében hét éve nem történtek előrelépések.

A kínai befektetések magyarországi helyzetéről és eredményeiről ebben a cikkben részletesen foglalkozott a Napi.hu.