Orbán Viktor értékelése szerint az elmúlt 10 év sikertörténet, sőt, a miniszterelnök az utóbbi 100 év legsikeresebb évtizedenként tekint a 2010-es évekre. A miniszterelnök szerint ez az időszak olyan kiegyensúlyozott, fenntartható növekedést hozott az országnak, amelynek előnyei a társadalom széles rétegeihez eljutottak. Az Orbán-kormány kritikusai ezzel szemben többek között a demokrácia leépítését, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését, a közszolgáltatások színvonalának drámai romlását, a korrupció elszabadulását szokták felróni a kormánypárti politikusoknak.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung egy közös kutatás keretében megvizsgálta, hogy mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt tíz évéről. A közvélemény-kutatást 2020. március 3-13. között végezték, melyben a Závecz Research volt a partnerük. A kutatással kapcsolatban Bíró-Nagy András, a Policy Solutions társalapítója és igazgatója kiemelte, hogy a felmérés a koronavírus-járvány előtti utolsó személyes megkérdezéssel, illetve még a felhatalmazási törvény elfogadása előtt készült 1000 fő megkérdezésével, életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus szerint az ország felnőtt népességét reprezentálta.

Kapcsolódó

A közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a magyarok 57 százaléka szerint az elmúlt 10 évben a legnagyobb előrelépés a többgyermekes családok állami támogatásának növekedésében volt - azaz a megkérdezetteknek ekkora aránya jelölte meg ezt az opciót az első három helyen arra a kérdésre, hogy melyik az a három terület, amelyen a legnagyobb előrelépés történt az elmúlt évtizedben. A második helyen a bevándorlásellenes intézkedések állnak (45 százalék), míg a harmadik helyre a 2014-es választási kampány fő témája, a kormány rezsicsökkentése - azaz a 2013-as közműszolgáltatások végfogyasztói árának mérséklése - került. Utóbbit a megkérdezettek 35 százaléka tette a kormány első három legfontosabb teljesítménye közé.

A megkérdezettek 30 százaléka vélte úgy, hogy az Orbán-kormány egyik legfontosabb sikere a bérek növekedése és a javuló életszínvonal, míg 29 százaléka a csökkenő munkanélküliséget emelte ki. A válaszadók 24 százaléka szerint a magyar sport fejlesztéséért kifejezetten sokat tett a kormány, 18 százalék pedig úgy gondolta, hogy a Fidesz megteremtette a lehetőséget arra, hogy az emberek több pénzt keressenek, ha valóban többet is dolgoznak. A lakástámogatási rendszer bevezetése csak a lista 8. helyén áll, amelyet a megkérdezettek 15 százalék tartott kiemelkedő teljesítménynek. Mindössze 8 százalék volt azoknak az aránya, akik az egyik legfőbb teljesítménynek a külföldi támadásokkal szermbeni nemzeti érdek védelmét nevezték meg.

A családpolitika bejött

A pártszimpatizánsok szempontjából a családpolitika említése érdekes eredményt mutat. A kutatás szerint a magyar kormány családtámogatási rendszerének széles körű a támogatottsága, érdekessége pedig az, hogy ezt a területet a bizonytalan szavazóknak a kétharmada gondolta kiemelkedő teljesítménynek az elmúlt évtizedből. A kormánypárti (54 százalék) és jobbikos (55 százalék) szavazók ugyanannyira tartják fontosnak a nagycsaládosok támogatottságát, ami annak fényében nem is meglepő, hogy a kormányzati családpolitika konzervatív alapokon nyugszik - jegyzi meg a Policy Solutions.

A kutatásból az is kiderült, hogy az egyre kisebb településeken egyre nagyobb arányban sorolták a legfontosabb sikerek közé a családtámogatási intézkedéseket: míg a fővárosban élőknek kevesebb mint a fele tartja a családtámogatási rendszert az Orbán-kormányok egyik legfontosabb telje- sítményének, addig ugyanez az arány a községekben élők körében már 63 százalék.

A bevándorlás elleni harc nem meglepően a fideszesek (56 százalék) körében tűnt a legfontosabb politikai teljesítménynek. A rezsicsökkentés viszont az ellenzéki választók körében legalább annyira jelentős eseménynek tűnt, mint a kormánypárti szavazóknak. A fideszesek 30, a DK szimpatizánsainak 36, a momentumosoknak 32, az MSZP-seknek peidg 25 százaléka tartotta ezt a legfontosabb kormányzati teljesítménynek.

Azt viszont, hogy a lakosság számára érezhető módon növekedett az életszínvonal az elmúlt 10 évben, a fideszesek érezték leginkább helytállónak (44 százalék), az ellenzék körében a pártok szavazóinak negyede-ötöde tekintette a növekvő béreket az elmúlt 10 év legfontosabb vívmányának.

A legnagyobb kudarc: az egészségügy

Amikor viszont arra kérték a válaszadókat a kutatók, hogy nevezzék meg az elmúlt évtized három legnagyobb problémáját, akkor az élen toronymagasan az egészségügyi ellátás romló színvonala végzett. Ezt a válaszadók 57 százaléka jelölte meg. A második helyre a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése került 34 százalékkal, a harmadikra pedig a munkavállalók kiszolgáltatottsága (31 százalék). Ettől alig lemaradva következik szinte megegyező említéssel a növekvő orosz befolyás (28 százalék), a nem elég ambiciózus klímapolitika (27 százalék) és a hatalmas mértékű korrupció (27 százalék).

Pártszimpátia szempontjából az egészségügy messze az MSZP szavazóit aggasztja a legjobban (73 százalék), de átlagon felüli arányban vélekedtek így a Momentum szimpatizánsai, valamint a bizonytalanok (63-63 százalék) is. A jobbikosok 53, míg a fideszeseknek a 46 százaléka is a három legfontosabb probléma közé sorolta az egészségügy állapotát. A Policy Solutions elemzése ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy e kutatás még a koronavírus-járvány hazai kirobbanása előtt készült, így a kormány szempontjából komoly aggodalomra adhat okot, hogy az egészségügy terén végzett munkájának megítélése nagyon negatív kiindulópontról indul.

A társadalmi egyenlőtlenség zavarja a fideszeseket is

A kutatás rámutatott, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése a fideszeseket is zavarja: a kormánypárti szavazólnak 38 százaléka gondolja, hogy a Fidesz egyik legnagyobb kudarca az, hogy hagyta nőni a társadalmi különbségeket a gazdagok és a szegényet között. A jobbikosok körében ugyanez az arány 35 százalék, míg a szocialisták 29 százaléka, a DK-sok 28 százaléka tartja kiemelten problémásnak a szétnyíló társadalmi ollót.

A társadalmi egyenlőtlenség korosztályi megoszlásából az látszik, hogy ez a probléma leginkább a 40 éven aluliakat zavarja, iskolázottság szempontjából pedig az látszik, hogy az egyre kevésbé képzett állampolgárok egyre nagyobb mértékben tartják súlyos problémának a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket (a 8 általánost végzettek 41, a felsőfokú végzettségűek 28 százaléka választotta ezt az opciót). Ez azt jelzi a kutatók szerint, hogy a rosszabb társadalmi helyzetű csoportok elvárnák a kormánytól, hogy tegyen többet a megsegítésükre.

A munkavállalói jogok szűkülése az MSZP szavazóit zavarja a legjobban (39 százalék), de a DK, valamint a bizonytalanok körében is az átlagnál magasabb ez az arány (34-34 százalék). A Policy Solutions viszont rámutat, hogy válaszokból az is kirajzolódik, hogy a 2018. decemberi rabszolgatörvény-ellenes tüntetések nem kizárólag az ellenzéki véleményeket tükrözték, miután a kormánypárti szavazóknak több mint negyedét zavarja kiemelt módon a munkahelyi kiszolgáltatottság. (A kérdésre adott válasz még nem tükrözte a koronavírus-járvány miatti válság okozta elbocsátások sokkját.)

Mi a helyzet az orosz befolyással?

Az orosz befolyás tekintetében viszont igen jelentős különbség látható a kormánypárté és ez ellenzéki szavazók véleménye között: az ellenzéki pártok szimpatizánsai nagyjából kétszer akkora arányban tartják problémának az ország Oroszországgal szembeni növekvő kiszolgáltatottságát, mint a fideszesek. Ugyanakkor az is látszik, hogy fideszeseknek az ötöde is aggódva figyeli a magyar kormány oroszbarát külpolitikáját.

A magyar kormány nem elég ambiciózus klímapolitikája jellemzően fiatal, urbánus Momentum-szavazóknál veri ki a legjobban a biztosítékot, őket a DK-sok követik 29 százalékkal. A fideszesek körében 21, a jobbikosoknak pedig 24 százaléka gondolkodik így.

Milyen állapotban van az ország?

A magyarok 43 százaléka szerint összességében rosszabb helyzetben van az ország, és csak 30 százalék lát javulást ahhoz képest, hogy milyen állapotban vette át Orbán Viktor Bajnai Gordontól a kormányzást 2010-ben. Ezen kívül minden negyedik válaszadó szerint Magyarország pontosan ugyanott tart, mint tíz évvel ezelőtt.

Abban talán nincs meglepetés, hogy a fideszesek kétharmada lát javulást Magyarország állapotában, míg az ellenzékiek táborában egyetlen 5 százalék feletti támoagtottsággal rendelkező párt szimpatizánsai körében sem érte el a 10 százalékot a javulást látók aránya.

Az iskolázottság tekintetében az mondható el, hogy az egyre képzettebb rétegek egyre negatívabban értékelték a helyzetet. A Policy Solutions ugyanakkor kiemeli:

az ország helyzetét roszszabbnak látók minden életkori, iskolázottsági és településtípus szerinti bontásban relatív többségben vannak.

A többség inkább visszaesést érzékel

A kutatás szerint a magyarok elsősorban gazdasági téren látnak javulást a mögöttünk álló évtizedben: a családtámogatási rendszer (44 százalék), a magyar gazdaság állapota (31 százalék) és az életszínvonal (27 százalék) kapták a legtöbb pozitív választ. Ezzel szemben a legrosszabb bizonyítványt a humán területek (egészségügy, oktatás, társadalmi mobilitás) számára állították ki a megkérdezettek.

A magyar társadalom többsége tisztában van azzal is, hogy hazánkban jelentősen visszaszorultak a demokratikus értékek Orbán Viktor második kormányra kerülése óta, és a korrupciós trendekről is pontos képpel rendelkeznek.

A Policy Solutions elemzése megjegyzi, hogy a kormány 2010-es évekről szóló sikerpropagandáját más megvilágításba helyezi az, hogy a gyermekvállalás feltételeinek javulását leszámítva az összes vizsgált területen többen vannak azok, akik visszaesésről, lecsúszásról számolnak be. A családtámogatási rendszeren kívül minden kérdésben relatív többségben vannak azok, akik szerint romlott a helyzet Magyarországon az elmúlt évtizedben, de hét területen a negatívan vélekedők abszolút többségben is vannak.

A sajtószabadság és a demokrácia helyzetét 50, Magyarország nemzetközi megítélését 52, a szegényebbek felemelkedésének esélyeit 54, a közoktatás állapotát 58, a korrupció mértékét 60, az egészségügy helyzetét pedig 63 százalék látja rosszabbnak, mint egy évtizeddel korábban. Kérdéstől függően 18-29 százalék között mozog azok aránya, akik szerint Magyarországon a helyzet nagyjából ugyanolyannak tekinthető, mint tíz évvel korábban.

Korrupció: még a fideszeseknek is csak alig a harmada lát javulást

Növekvő tendenciát érzékelnek a magyarok a korrupció mértékét tekintve: 60 százalék szerint felelőtlenebbül használják fel a közpénzeket Magyarországon 2010-hez képest, míg 13 százalék szerint a szocialista kormányok időszakában súlyosabb visszaélések történtek, mint napjainkban. Ezen kívül 23 százaléknyian úgy vélik, hogy nincs különbség a Nemzeti Együttműködés Rendszere és a szocialista kormányok időszaka között a korrupció kérdésében.

Még a fideszes szavazóknak is minössze a 29 százaléka lát előrelépést a korrupció elleni küzdelemben, 36 százalékuk szerint a Fidesz ugyanannyit lop, mint a 2010 előtti kormányok, 31 százalék szerint viszont rosszabb a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Ezzel szemben az összes ellenzéki szavazói csoport legalább háromnegyede gondolja úgy, hogy problémásabbá vált hazánkban a közpénzek felhasználása.

A legfiagalabbak vannak a legrosszabb vélennyel az oktatásról

Fontos adalék a kormányzat szakpolitikai teljesítményének megítéléséhez, hogy éppen a legfiatalabb válaszadóknak a legrosszabb a véleménye a Fidesz oktatáspolitikájáról. A 30 éven aluliaknak mindössze a 11 százaléka szerint javult az oktatás színvonala az elmúlt 10 évben, míg 62 százalékuk szerint romlott.

Igen negatív a magyar társadalom véleménye a társadalmi mobilitás esélyeinek alakulásáról is. A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint kevesebb esélye van napjainkban a szegényebbeknek a felemelkedésre, mint 10 évvel ezelőtt volt. Ezzel szemben alig minden ötödik válaszadó érez fejlődést e téren. A magyarok negyede szerint nincs változás: pontosan ugyanakkora esélye van a szegényeknek a kitörésre, mint egy évtizeddel korábban.

A fideszesekneknél sem mindenki elégedett

A pártpreferencia a kérdések megítélésében mindent felülír - jegyzik meg a kutatás készítői utalva arra, hogy a kormánypártiak többségében elégedettek, míg az ellenzékiek jelentős része inkább romló tendenciákat fedezett fel a különböző szakpolitikai területeken. Ugyanakkor az is látszik, hogy a kormánypártiak körében is van egy számottevő kisebbség (20-25 százalék), aki nem elégedett az elmúlt 10 évvel.

Kik az Orbán-rezsim legfőbb támasza?

A társadalmi csoportok szerinti bontások alapján az látszik, hogy a legfiatalabb, 30 éven aluli korosztály a leginkább kritikus generáció a fideszes kormányzással szemben, míg a legidősebbek (a 60 év feletti korosztály) értékelik a leginkább pozitívnak Orbán Viktor elmúlt tíz évének eredményeit.

Iskolázottság szempontjából a társadalom magasabban képzett rétegei látják jellemzően negatívabban a hazai folyamatokat, illetve a községekben élők valamivel elégedettebbek a kormány tízéves tevékenységével, mint az ország többi részén élő társaik.

Többen érzik rosszabbnak a helyzetüket

Az elemzés kiemeli, hogy az utóbbi években az Orbán-kormány által sokszor hangsúlyozott kedvező makrogazdasági mutatók ellenére többen érzik úgy, hogy rosszabb lett saját családjuk anyagi helyzete az elmúlt tíz évben, mint ahányan gyarapodásról számolnak be. A válaszadók 38 százaléka válaszolt úgy, hogy romlottak a megélhetésének körülményei, és csak 26 százalék érzi magát jobb anyagi helyzetben.

Azonban ezt az érzetet is mintha elsősorban a pártpreferencia határozná meg: a fideszeseknek pontosan a fele érzi úgy, hogy többet engedhet meg magának, mint egy évtizeddel korábban, míg ugyanez az arány az ellenzéki pártok szavazói körében csupán 11-14 százalék között mozog. A kormánypártiak mindössze a 14 százaléka vélekedett úgy, hogy nehezebben megy az élete, mint egy évtizeddel korábban.

Ugyanakkor a kutatásból az is látszik, hogy határozott többségben vannak azok, akik szerint

a Fidesz kormányzása elsősorban a gazdagoknak kedvez.

A megkérdezettek kétharmada értett egyet az állítással, míg mindössze 28 százalék vélekedett másképp. Érdekes módon még a kormánypárti szavazók 55 százaléka is ezen az állásponton van. Az ellenzéki szimpatizánsoknak elsöprő többsége értett egyet ezzel az állítással, és a bizonytalanok kétharmada is úgy véli, hogy a Fidesz elsősorban a gazdagoknak kedvez. A többség szerint nemcsak egyszerűen a gazdagoknak kedvez a kormány, de a többség (53 százalék) rosszabbul is él, mint egy évtizeddel ezelőtt.

A párthovatartozás itt is felülír mindent: a kormánypártiak elsöprő többsége (77 százalék) szerint javult a többség gazdasági helyzete, míg az ellenzékiek ezzel teljesen ellentétes véleményen vannak. A bizonytalanok is alapvetően egyetértenek (63 százalék) a kérdés megítlélésében az ellenzéki szavazókkal.

Széles körben osztott vélemény a társadalomban, hogy elsősorban az tud előrejutni ma Magyarországon, aki jóban van a kormánnyal: 65 százalék ért egyet ezzel az állítással, míg mindössze 30 százalék látja másként. Még a kormánypárti szavazók szűk többsége is úgy véli, hogy Magyarországon urambátyám rendszer uralkodik.

Leváltható az Orbán-kormány?

A kutatás ugyanakkor a társadalom megosztottságára is rámutatott: annak a kijelentésnek a megítélésében, hogy "Magyarországon demokrácia van", két teljesen kiegyenlített táborra oszlott a magyar társadalom, ugyanis ugyanannyian vannak azok, akik szerint hazánkban még demokrácia van (48 százalék), mint azok, akik szerint, ami ma Magyarországon van, már nem tekinthető annak (47 százalék).

A fentiekből fakadóan így az sem meglepetés, hogy teljesen megosztott a magyar társadalom abban a kérdésben, hogy a Fidesz hatalomra kerülése után 10 évvel milyen esélyei vannak hazánkban a demokratikus kormányváltásnak: 2020 tavaszán egy hajszállal többen vannak azok, akik szerint már nem váltható le demokratikus választásokon az Orbán-kormány (43 százalék), mint azok, akik szerint a Nemzeti Együttműködés Rendszerét egyszer demokratikus úton fogja megbuktatni a magyar nép (40 százalék). Ezek az eredmények a Policy Solutions szerint azt is jelzik, hogy bár a 2019-es önkormányzati választások ellenzéki sikerei révén valamelyes erősödött a remény a kormány leválthatóságára, összességében azonban még mindig nagyon súlyos bizalmi deficit figyelhető meg a magyar választási intézmény felé.