Nem lesz nyugdíjkötvény - közölte Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányszóvivői sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva. Részletesen nem fejtette ki az indokot, de már legalább másfél éve lehetett sejteni, az állam letett erről az öngondoskodási formáról.

A nyugdíjkötvényről először 2018 őszén esett szó, Varga Mihály pénzügyminiszter akkor arról beszélt, hogy olyan nyugdíj-előtakarékossági kötvényt szeretne az állam kibocsátani, amelyet kicsit kedvezőbb hozamokkal tudnak a takarékoskodók nyugdíjas korukban visszaváltani, a járulékukat élvezni.

Kapcsolódó

A kiszivárgott részletek szerint valamilyen inflációhoz kötött kamatozású hosszú lejáratú kötvényt bocsátottak volna ki, amelynek a kamata meghaladta volna a három- és ötéves inflációt követő kamatozású lakossági papírokét (Prémium Magyar Állampapír), de nem érte volna el az infláció fölött 3 százalékos prémiumot fizető Babakötvényét.

A MÁP+ után folyamatosan halogatták

A megvalósítás viszont később negyedévről negyedévre tolódott tovább. Először a Magyar Állampapír Plusz (máp+) 2019 májusi elindítása után lehetett igazán sejteni, hogy lekerült a kérdés a napirendről. A máp+ rendkívül sikeres értékpapír lett, jelenleg ebben a lakossági állampapírban már 5321,5 milliárd forint van, több mint az összes többi lakossági értékpapírban együttvéve.

2019-ben még folyamatosan ígérgették a nyugdíjkötvény bevezetését, csak a start csúszott előbb augusztusra, majd szeptemberre. Állítólag ősszel már teljesen készen is volt a konstrukció, csak vártak a bevezetésével. Varga Mihály 2019 végén arról beszélt az államadósság 2020-as finanszírozási tervét ismertető sajtótájékoztatón, hogy 2020 első felében debütál majd az új papír. Akkor viszont jött a koronavírus, a lakossági állampapír-kereslet is visszaesett, ezért áprilisban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója már úgy nyilatkozott, rövid távon nem az új termékek bevezetése a legfőbb prioritás.

Gulyás Gergely mostani bejelentéséből végleg kiderült, hogy nem lesz nyugdíjkötvény Magyarországon, vagyis a nyugdíjcélra előre takarékoskodóknak a jelenleg elérhető pénzügyi eszközökkel kell megelégedniük. A nyugdíjkötvény ötletének nyugdíjazása mögött olyan ok is lehet, hogy ez a fajta megtakarítás egyáltalán nem biztos, hogy versenyképes tudott volna lenni az adókedvezménnyel is támogatott többi nyugdíjcélú megtakarítással szemben. Ilyenből háromféle érhető el: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj-előtakarékossági számla (nyesz).

Nem is lett volna versenyképes

A nyugdíjpénztáraknak több mint 25 éves hagyományuk van már, és bár akadnak rosszabb éveik, amikor éppen esik a tőzsde, hosszútávon jól teljesítettek, még a tavalyi vérzivataros esztendőt is reálhozammal fejezték be a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss közleménye szerint. Az MNB elégedett a hozamokkal, és a költségeik sem magasak. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 3-4 százalékos infláció fölötti hozamot értek el hosszú távon, emellett személyi-jövedelemadó-visszatérítést (szja) is kaphatnak a tagjaik a befizetéseikre. Ennyi előnnyel pedig egy állampapír nehezen tud versenyezni.

A másik versenytárs a nyugdíjbiztosítás lenne, amivel szintén nehéz felvenni a versenyt, hiszen arra is jár az adó-visszatérítés. Az ügyfeleket is nehéz elorozni a biztosítóktól, aki ugyanis egyszer már beszállt a nyugdíjbiztosításba, többnyire csak veszteséggel tudja visszavásárolni a kötvényét.

A nyesz nem számít igazi versenytársnak, hiszen csak egy speciális értékpapírszámláról van szó. Ha kibocsátanák a nyugdíjkötvényt, valószínűleg célszerű lenne ilyen számlára megvásárolni, hiszen szja-kedvezmány jár rá. A számlatulajdonos pedig, ha valóban a nyugdíjig meg akarja tartani az állampapírját, akkor praktikus választás lehet a nyesz, amit a nyugdíjba vonulásig kell megtartani ahhoz, hogy a számlatulajdonos ne bukja el utólag az évek során megkapott adókedvezményt.

Az MNB-nek más csodafegyvere van

Van a tarsolyban állami szinten egy másik nyugdíjügyi csodafegyver is, az úgynevezett jóléti alapok intézménye. Ezt nem az annak idején Barcza György vezette ÁKK, hanem a Matolcsy György vezette MNB szakértői szeretnék bevezetni. Az új nyugdíjcélú megtakarításoknál a legfontosabb cél most azoknak a megszólítása lenne, akik eddig nem takarékoskodtak előre idős korukra, nem csak azokhoz jutna el, akik egyébként is évek óta aktívan takarékoskodnak ilyen célokra. Az nyugdíjkötvénynél viszont kérdéses, hogy érték volna el azt a 35 év alatti generációt, amelyet az MNB elveszett nemzedéknek nevez, és nem rendelkezik ilyen megtakarítással.

Az MNB által javasolt jóléti alapokkal ez könnyebben menne. A jegybank a javaslat szerint a mostani pénztári rendszert alakítaná át a különféle pénztártípusok (nyugdíj-, egészség és önsegélyező) egyesítésével. Az MNB elképzelése az lenne, hogy a munkavállalókat kötelezően léptessék be ezekbe az alapokba, amelyekben különféle célokra takarékoskodhatnak, ami lehetne egészségügy, családalapítás és a nyugdíj is.

A jogszabályalkotóknál azonban ez a javaslat is elakadt, állítólag a kormánynak a kötelező beléptetéssel van problémája, az ugyanis az éppen tíz évvel ezelőtt államosított magán-nyugdíjpénztári rendszert idézi meg sokakban.