A 2011-ben újraélesztett Széchenyi-kártyákból csütörtökön adták át a 250 ezredik darabot, melyre külön ünnepséget szentelt a kibocsátást felügyelő Kavosz Zrt., ahol Orbán Viktor kormányfő is beszédet mondott. Bár a kampányra fordulva a miniszterelnök beszélt arról is, hogy mik a tervei a jövőben, először retrospektíve vette végig a Széchenyi-kártya történetét attól kezdve, hogy Demján Sándor milliárdos vállalkozóval elkezdtek egyeztetni a programról még 2010-ben.

A második Orbán-kormány és annak politikája, ellenségképei adtak keretet a kártyatörténethez. Így a kormányfő onnan indította visszaemlékezését, hogy hét évvel ezelőtt a nemzetközi válsággal, a munkanélküliség megfékezésével és az államadóssággal kellett törődniük. Emellett fontosnak nevezte, hogy "a pénzügyi szuverenitásunk jegyében vissza kellett paterolnunk az IMF-et."

A miniszterelnök szerint bár csak hat év telt el a Széchenyi-kártya bevezetése óta, de ez egész gazdaságtörténeti korszakon vagyunk túl. Az előző időszakban pedig úgy látja, nagyon fontos volt, hogy az unortodox modell felé fordult a kormány.

Az unió smafu

A jövő évi választásokig tartó időszak egyik fő kormánypárti érve lehet Orbán Viktor legerősebb kijelentése, miszerint Magyarország nem az Európai Uniótól kapott források miatt teljesít jól gazdaságilag. Csütörtöki beszédében arra hivatkozott, hogy a magyar költségvetés 18 ezer milliárd forintos mérlegéhez képest eltörpül az EU-források évi "alig" néhány ezer milliárdos összege. Színvonaltalannak nevezte ezért ezt a gyakran hangoztatott érvet. A miniszterelnök a magyar gazdasági szereplőknek tulajdonítja a jó mutatókat, azok szerinte nem kívülről erednek.

Mást mutatnak a számok?

Bár Orbán szerint jelentéktelen tényezők a magyar gazdaság növekedésében az uniós források, idén márciusban elkészült jelentésében a KPMG Tanácsadó Kft. és a GKI Gazdaságkutató Zrt. éppen ellenkező megállapításra jutott.

A 2007 és 2013 közötti támogatási ciklusban az uniós támogatások tartották a víz felett a magyar gazdaságot. Az Európai Uniótól érkező pénz nélkül csökkent volna a GDP és az ország nem került volna ki a túlzottdeficit-eljárás alól sem. A beáramlott 14 ezer milliárd forint támogatás ellenére a magyar gazdaság versenyképessége romlott, a munkaerő elvándorolt. Ez nem csak a szocialista-liberális kormány 2007-2010 közötti regnálására igaz, hanem az azt követő három éves periódusra is. További részletek a Napi.hu-n korábban megjelent cikkben.

A kormányfő azt mondta, hogy a kártya létrehozásával épp a magyar vállalkozások erősítése volt a cél, arra törekedtek, hogy a vidéki kis cégek legyenek előnyben. Ez pedig annak köszönhető, hogy a Széchenyi-kártya másik szellemi atyja Demján Sándor etyeki, Orbán Viktor pedig a szomszédos Felcsútról származik. Kiemelte, hogy a negyedik leggazdagabb magyar vállalkozó, Demján volt a munkahely-védelmi akcióterv ötletgazdája is. (Demján Sándor becsült vagyona A 100 leggazdagabb 2017 friss listája szerint 160 milliárd forintra tehető, ezzel a negyedik legtehetősebb magyar, aki azon kevesek egyike az országban, akinek még több pénze van, mint Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesternek, tőzsdei cégtulajdonosnak.)

Az elmúlt 30 évben tévedtek

Amikor visszagondolok a magyar gazdaságpolitika elmúlt 30 évre, akkor jól emlékszem a saját magunkat biztató gondolatokra, amikor úgy éreztük, hogy tőkeversenyben semmi esélyünk nincs a nyugatiakkal szemben. Azzal biztattuk magunkat, hogy a tudás alapú versenyben kelünk majd versenyre, kihagyhatjuk a tőkeversenyt - emlékezett vissza a miniszterelnök, aki szerint akkor tévedtek, naivak voltak: a tőkeversenyt nem lehet kihagyni.

Ezért is fontosnak tartja, hogy legyenek olyan programok, amelyek nem a multikat és a magyar óriásvállalatokat, hanem a kkv-kat tőkésítsék fel. A jelenlegi átlátható, egyértelmű a feltételrendszer pedig biztosítja, hogy fenntartható legyen a Széchenyi-kártya.

Nőni kell

Ez a kormánynak nem egy piaci ügylet, hanem egy nemzetgazdasági ügy - mondta Orbán. Azzal érvel, hogy a hazai 700 ezer vállalkozás 90 százaléka kkv, náluk 2 millió ember dolgozik, amely a magyar foglalkoztatás több mint 70 százalékát jelenti. A kkv-k exportrészesedését, mintegy 30 százalékot viszont kevésnek nevezte Orbán, a jövőben ezen javítana.

A legfontosabb bejelentése pedig az volt, hogy 50-ről 100 millió forintra emelik a Széchenyi Kártya hitelkeretét. Igaz ebbe a folyószámlahitelek nem számítanak majd bele.

A címlapképen Orbán Viktor beszédet mond a Kavosz zrt. eseményén. Forrás: MTI Fotó/Koszticsák Szilárd.