Mi vagyunk az Európai Unió gazdasági motorja, a leggyorsabban fejlődő térség, amely nélkül uniós bővülésről nem is beszélhetnénk, ezért, mint fogalmazott, Magyarország markánsan ki szeretné fejteni véleményét - idézi a miniszterelnököt az MTI.

"Munkaalapú, teljesítményelvű gazdaságot szeretnénk, és nem akarunk újra birodalomban élni. Az uniónak nemzetek szövetségének kell lennie - hangsúlyozta Orbán Viktor.

Míg térségünk országainak gazdaságai működnek, az unió bevándorláspolitikája látványos kudarcot vallott.

A határokat továbbra is meg kell védeni, a migrációt meg kell állítani, és a segítséget kell oda vinni, ahol szükség van arra - szögezte le. Az európai emberek nem akarnak bevándorlást, míg azt Európa néhány vezetője továbbra is erőlteti - tette hozzá. Megköszönte Lengyelország segítségét a magyar határ védelmében, amellyel szerinte azt tették világossá, hogy a déli határunk védelme nem magyar belügy, hanem közös európai kérdés.

A két ország kapcsolatának homlokterébe a nagy projektekkel kapcsolatos együttműködések kerülnek a jövőben. Ezek közül kiemelte az észak-déli irányú energetikai és közlekedési infrastruktúra fontosságát. A kormányfő, aki kiválónak nevezte a tanácskozást lengyel partnerével, fontosnak nevezte a 2018-as évet Európa számára, a nagy viták évének, amely a közösség ötéves ciklusának utolsó teljes éve.

Ezért sokan tekintenek 2018-ra úgy, mint az utolsó lehetőségre, amikor bevándorlóországokká tehető a térség. A kérdés a márciusi miniszterelnöki csúcstalálkozón is szóba kerül majd.

A bevándorlás szellemi dimenziójáról szólva kijelentette: lehetetlennek látja, hogy Magyarország belépjen az úgynevezett posztkeresztény vagy posztnemzeti korszakba. A magyarok közösségét a nemzeti identitás és a keresztény kultúra tartotta meg, és ha erről le kell mondani, "a magyarok úgy hullnak szét, mint az oldott kéve", nem marad meg az, amit magyarságnak vagy Magyarországnak nevezünk.

A miniszterelnök a visegrádi együttműködés esetleges bővítését firtató kérdésre elmondta: az együttműködés legnagyobb erénye, hogy történelmileg, kulturálisan és gazdasági fejlettség terén is egységes, így a bővítése a hatékonyságát tenné kockára. Elmondta ugyanakkor: gondolkodnak azon, hogy a V4-ek szilárd belső kapcsolatát fenntartva intenzív kapcsolatot hozzanak létre például Ausztriával.

Orbán Viktor még januárban találkozni kíván az új osztrák kormány tagjaival, a gazdasági és szellemi élet meghatározó szereplőivel, mert, mint fogalmazott, Ausztria példa arra, hogy Európában működik a demokrácia, és nem képzelhető el, hogy egy ország vezetői hosszú időn keresztül fontos kérdésekben, például a migrációval kapcsolatban ne kövessék azt, amit a nép akar.

A lengyel és a magyar gazdaság együttműködésének lehetőségeit firtató kérdésre Orbán Viktor azt mondta, "egyikünk se akar német pénzen élni", a két ország azonban szívesen fogad beruházásokat. Szerinte az elmúlt években bebizonyosodott, hogy "az orosz és a német világ közötti térség", Közép-Európa, ha megkapja a lehetőséget arra, hogy kereskedjen, beruházzon, dolgozzon, fejlesszen, akkor gazdaságilag saját lábára tud állni. Ennek a térségnek meghatározó ereje Lengyelország, és aki hisz Közép-Európában, érdekelt abban, hogy a lengyel gazdaság nagy és erős legyen.

Orbán Viktor szerint a térség országai nem tudnak függetlenek maradni megfelelő, nemzeti tulajdonban álló gazdaság nélkül. Kitért arra, hogy Németország ma a visegrádi országokkal sokkal nagyobb volumenben folytat kereskedelmet, mint a franciákkal. A német-visegrádi együttműködés legalább olyan fontos gazdaságilag Európának, mint a francia-német együttműködés.

"Ez az új időszámítás. Ez az új realitás" - magyarázta Orbán Viktor, aki szerint ezért szólhatnak bele a közép-európaiak kellő súllyal az EU jövőjéről szóló vitákba.

Elmondta, politikai önbizalmat kell, hogy adjon a térségnek, hogy az EU-n belül itt van legnagyobb növekedés.

A kormányfőt kérdezték arról is, hogyan értékeli, hogy Lengyelország januártól nem állandó tagja lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Orbán Viktor úgy értékelt, Lengyelország egy sajátos történelmi tapasztalatot, "a saját szabadságáért vérrel fizető, azért megharcoló országok történelmi tapasztalatát" képviseli. Magyarországnak nagyon fontos Lengyelország nem állandó tagsága, egy közép-európai tudatot és érdeket is képvisel ott - tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy a tagság okán a visegrádi együttműködésen belül az egész világra kiterjedő biztonsági kérdésekkel is foglalkoznak majd.