Orbán Viktor: mi vagyunk a tüske a köröm alatt
15 évvel ezelőtt itt, az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán farkasszemet nézett egymással a múlt és a jelen. Az ifjú kommunisták október 23-ból november 4-et csináltak. Az egyik oldalon könnygáz, gumilövedék, vipera, azonosító nélküli egyenruhák és vízágyúk. A másik oldalon a becsapott és megalázott nemzet állt, aminek 50 év elteltével újra azt kellett hallania, hogy hazudtak neki reggel, éjjel meg este - idézi az Index a szombati békemeneten elhangzott Orbán Viktor-féle beszéd kezdetét.
A miniszterelnök egyszerre vont párhuzamot 1956, 2006 és 2021 eseményei között, valamint a szovjet megszállókkal szembeni harc, az EU-s viták és az ellenzéki összefogás előválasztása között. Beszéde elején inkább a magyar néplélekről, az elnyomás elleni küzdelemről beszélt, így például azt mondta: "A nemzetek életében vannak pillanatok, amikor hirtelen mindenki úgy érzi, elég volt, nem mehetnek úgy a dolgok, ahogy eddig mentek".
Orbán Viktor ebből a gondolatból kiindulva jutott el az előző, 2002-2010 között kormányzó kurzus politikájának kritizálásáig: "Magyarországgal húzott ujjat a kommunisták új csoportjával, amely hazugsággal jutott hatalomra." Szerinte ekkor olyan dolgok jellemezték a mindennapokat, mint az emelkedő rezsiárak, az eltörölt 13. havi nyugdíj. De arról is beszélt, hogy családok százezreit csalták devizacsapdába, mindent eladtak külföldieknek, majd a nyakunkban hagyták az IMF-hitelt, „a kritikára, pedig lovasrohammal és gumilövedékkel válaszoltak. Ezt a helyet 15 éve könny, vér és könnygáz lepte el”.
Majd innen jutott el oda, hogy pontosan milyen gazdaságpolitikával is tervez a 2022-es választásokra fordulva: azt ígérte, hogy a minimálbér nagyobb lesz, mint az átlagbér a szocialisták idején, visszaszerezték a közműcégeket, a bankokat és a médiát, másfélszeresére növelték a nemzeti vagyont, megadóztatták a multikat, megvédték a családokat és egész Európában a legalacsonyabbak a rezsiköltségek. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy három a magyar igazság: „a rezsi és a migránsügy után harmadszor is igazunk lesz, lesz népszavazás és a gyerekeinket is meg fogjuk védeni.”
Továbblépett beszéde másik fő gondolatszálára - ami az '56-os forradalmat a mostani brüsszeli vitákkal veszi egyenlőnek -, hogy "nem lehet elfelejteni, hogy az egész Európai Unió ránk támadt, és ránk támadtak akkor is, amikor megállítottuk a migránsokat és felállították a kerítést". Saját magát itt festette le az állandóság legfontosabb elemének: sorra voltak olyan uniós országokból nyilatkozó miniszterelnökök, akik már eltűntek a süllyesztőben, de Orbán Viktor még mindig itt van. Ahogy mondta: "Brezsnyev-doktrína levegője járja át Európát, de a magyarokkal még a kommunisták se bírtak, ideje Brüsszelnek megérteni: mi vagyunk a tüske a köröm alatt."
Orbán Viktor úgy látja, hogy „érzékennyé, liberálissá vernek minket, ha beledöglünk is”, Brüsszel úgy viselkedik a magyarokkal és a lengyelekkel, mint az ellenségekkel, a Brezsnyev-doktrína járja át Európát, pedig Brüsszelnek is meg kell értenie: velünk még a kommunisták sem boldogultak, mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, tüske a köröm alatt. Mi vagyunk az a Dávid, akit jobb, ha elkerül a Góliát - írja az Index a beszédéről.
Az ellenzéki összefogást kritizálva azt mondta, hogy "bárány bőrbe bújtatják a farkast, akkor nem fogjuk felismerni, de mi rögtön felismerjük", és ennek a farkasnak a "bendőjében" már eltűnt mindenki az ellenzéki oldalon. Innen pedig újra gazdasági témák felé kanyarodott, összekapcsolva ellenfelei általa vélt politikai szándékaival.
"Bennünket ne tévesszen meg a hazai baloldal éppen csak pislákoló ítélőképessége és látványos szerencsétlenkedése. Ami számít, az a mögöttük álló nemzetközi szereplők ereje, ami erős, az igazi kihívás, sőt, fenyegetés, a nemzetközi hátország: pénz, média és hálózat áll mögöttük. Ez olyan súlyos erő, amit több millió magyar együtt győzhet le és szoríthat ki az országból. Időben szólunk: aki eddig belénk harapott, annak belénk is tört vagy elvásott a foga" - mondta a regnáló kormányfő, aki szerint a magyar történelemben látszik: hiába volt az ellenség hatalmas, nem futottak el és most sem fognak meghátrálni a magyarok.
Márki-Zay Péter: olyan országot akarunk, ahol az állam nem uralkodik
Párhuzamosan a kormánypártok rendezvényével, a Hősök terén az ellenzéki összefogás is '56-os megemlékezést szervezett, ahol a tömörülést alkotó pártok minden képviselője felszólalt: így Karácsony Gergely (Párbeszéd), Jakab Péter (Jobbik), Dobrev Klára (DK) és Fekete-Győr András (Momentum). De a főszereplő az ezeken a pártokon kívülről érkező, az előválasztáson a miniszterelnök-jelöltséget behúzó Márki-Zay Péter (Mindenki Magyarországa Mozgalom) volt, aki hasonlóan a választások közelségére vonatkozó, a miniszterelnökével ellentétes előjelű kampánybeszédet mondott. Elsőként ő is a történelmi áttekintéssel kezdve:
"Márki-Zay Péter ezt a napot a negyedik magyar köztársaság születésnapjának nevezte. De mi történt 1956 október 23-án? A magyarok megunták az orosz befolyást, a buta vezetőket, a lehallgatás, megfigyelést, a koncepciós pereket, a gyűlöletkampányokat és a propagandát" - idézi szavait az Index. Majd Márki-Zay azt a párhuzamot vonta le, hogy az '56-os a kicsik forradalma volt. "A kicsi gyerekek felálltak a nagy gyerekek ellen, akik elvették az uzsonnájukat, és ezek a kicsik most mi vagyunk" - fordult rá a jelenkor jellemzésére, ahol szerinte most is elege van a magyaroknak.
Szerinte ha akkor le tudták győzni a vörös hadsereg, most is bárkit le lehet győzni, de ehhez kell az egység, az összefogás, amelyben az emberek nem azt nézik, hogy ki van ellenük, hanem azt, hogy ki áll mellettük. Úgy véli, ahogy akkor is, úgy most is, ha "a fiatalok és idősek, párttagok és civilek ha összefognak, győzni fogunk".
A beszéde második felében már Márki-Zay esetében is megjelentek a gazdasági programpontok: olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van, ami fejlődik, ahol digitális oktatás és szabad tankönyvválasztás van, az önkormányzatok szabadon, ahol az állam nem uralkodik”, ahol szabad betekintés lesz az ügynökaktákba, ahol a gazdasági stabilitás érdekében „első adandó alkalommal bevezetjük az eurót”, ahol „megmarad a kerítés, de ahonnan ki fogjuk adni a bűnöző migránsokat, ki fogjuk adni Gruevszkit”. A politikus szerint ehhez meg kell mutatni a következő választáson, egy "gigászi harcban, hogy ők a többség”, és nem szabad hagyni, hogy a Fidesznek többet kétharmada legyen.
Beszédének egy újabb fordulata az volt, hogy bár egy hazugságkampány is zajlik ellenük, a kormányzás metodikáján már sikerült változtatniük: „A mi sikerünk, hogy most már nem elég a migránsozás, gyurcsányozás, hanem a Fidesz is elkezdett tenni az emberekért, fizetést emelnek, pénzeket adnak" - utalt vissza az Orbán Viktor beszédében elhangzott adókedvezményre és tervezett minimálbér-emelésre.
"Itt a szabadságunkról van szó, arról, hogy legyen egy népszavazáson elfogadandó új alkotmány, és csatlakozzunk az európai ügyészséghez" - mondta még Márki-Zay a beszédében, aki végezetül mindenkitől, de különösen a fiataloktól kért segítséget, hogy vigyék el az összefogás üzeneteit, jelentkezzenek szavazatszámlálónak.