A magyar kormány tavaly ősz óta dolgozik azon a terven, hogy mire költené az EU gazdaságélénkítő csomagjából járó 5 800 milliárd forintot. A tagállamok vezetői meghatároztak bizonyos szempontokat, hogy mire mehet a közös pénz, és a magyar terv arányai nem mindenben feleltek meg ennek - olvasható a portálon.

Orbán Viktor Brüsszelbe utazott, hogy egyeztessen a tervekről, azonban váratlanul azzal nyitott Brüsszelben, hogy a Magyarországnak járó 5800 milliárd forintos csomagból csak 2500 milliárd forintnyit akar a kormánya egyelőre lehívni, vagyis a teljes keret nem egészen 43 százalékát.

Kapcsolódó

a csomagból pénteken visszautasított 3300 milliárd forintnyi keret kedvezményes hitel lett volna, amit alacsony kamatra és igen hosszú törlesztési időre vehetett volna fel a kormány.

Mindez azért furcsa, mert a kormány tavaly piaci alapon vett fel összesen 2300 milliárd forintnyi devizahitelt. A paksi orosz hitel, a kínaiaktól várt vasúti és egyetemépítési hitel is összesen 4500 milliárd forintot tehet ki - bár ezek lehívása még jórészt függőben van. Tehát az látszik, hogy a magyar kormányban az elmúlt másfél évben nem volt elvi ellenállás a hitelekkel szemben.

- írj a 444.

Szakértők valószínűsítik, hogy a magyar kormány egyszerűen nem akar vitatkozni a Bizottsággal és a Tanácsban a többi tagállammal a költési tervéről, hanem gyorsan fel akarja szedni azt a pénzt, amit további, hosszú egyeztetések nélkül is megkaphat. Azaz Orbán Viktor úgy gondolkodhatott, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok.

a kisebb keretben az országspecifikus ajánlásokban meghatározott brüsszeli igények már más arányban jelentkeznek, és a magyar kormány által vállalható követelmények súlya megnő. Így például a magyar tervben eredetileg is hangsúlyos vasútépítések és hulladékfeldolgozási tervek a csomag eddiginél jóval nagyobb részét teszik ki, és ezek olyan "zöld" célok, amelyeket a Bizottság nagyon is elvár.

A lap szerint az új, szűkített tervben leginkább az egyetemek fejlesztésére szánt összegből vesz el, ami eredetileg több mint ezermilliárdos tétel lett volna. Itt azonban várható volt, hogy a Bizottság beleköt az egyetemek privatizációjába - éppen ezen a héten szavaz a parlament a hazai egyetemek túlnyomó részének alapítványi kézbe adásáról. Ha az egyetemekre nem kér annyi pénzt a kormány, akkor máris megúszott egy fontos és politikai szempontból érzékeny vitát a Bizottsággal. Egyes szakértők szerint ez a megfontolás is oka lehet annak, hogy a magyar kormány egyelőre lemond a kedvezményes hitelről.