Magyarországon a 2006-os országgyűlési választások óta nem rendeztek miniszterelnök-jelölti vitát. Miközben az Egyesült Államokban és más európai országban szinte elképzelhetetlen, hogy az aspiránsok nyílt televíziós szócsatákat vívjanak, addig Magyarországon sok ideig kihalófélben volt a műfaj. Az őszi ellenzéki előválasztás idején hirtelen megnőtt az igény arra, hogy a politikai szereplők leüljenek egymással érveket ütköztetni: jelölti vitákra került sor az egyéni választókerületekben, valamint a pártszövetség vezetéséért vívott harc mindkét fordulójában.  

Márki-Zay Péter, az Egységben Magyarországért miniszterelnök-jelöltje januárban nyilvános vitára hívta ki Orbán Viktort, a kormányfő legutóbb 16 évvel ezelőtt, Gyurcsány Ferenccel szállt ringbe egy televíziós megmérettetésen. Az ellenzéki pártszövetség vezetője korábban úgy fogalmazott, hogy a miniszterelnök biztosan kiáll vele vitázni, a politikai elemzők többsége viszont nem fogadna arra, hogy ez megvalósul.

Kapcsolódó

Paksról is szó esne

Egy ilyen vitában biztosan előkerülne az orosz-ukrán háború kérdése, melynek gazdasági hatásai közvetlenül is érintik Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcs után jelentette be, hogy a háború semmilyen konfliktusra nem jelenthet megoldást, a tagországok közösen elítélték Oroszország háborús lépését. Bizonytalan helyzetbe került a magyar-orosz nukleáris együttműködés – a Paks 2 és az orosz hitelek bukási kockázatára az is ráerősít, hogy a finnek gyakorlatilag kihátráltak a Hankihivi-1 jelenlegi konstellációjából –, bár a kormányfő szerint Magyarország energiaellátása a szankciók ellenére is biztosítva van.

Múlt hét óta a kormányoldal azzal vádolja a hatpárti ellenzéket, hogy katonákat küldenének Ukrajnába. A támadásokra válaszul Márki-Zay Péter közösségi oldalán jelezte, egyetért azzal, hogy Magyarország igazodik a NATO álláspontjához, és nem küld csapatokat a háború sújtotta országba. Ezzel együtt az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint mára Orbán Viktor megbízhatatlan szövetségese lett az Európai Uniónak és a NATO-nak, ezért követeli, hogy a kormány függessze fel a paksi atomerőmű bővítésének engedélyezési eljárását, valamint azonnal utasítsa ki az országból a Nemzetközi Beruházási Bankot.

Gazdasági kérdésekben is lenne miről beszélni

Fontos kiemelni azt is, hogy egy éles vitahelyzetben milliók ismerhetnék meg a jelöltek gazdasági elképzeléseit, az alábbi programelemeket is jó eséllyel ütköztetnék:

  • adórendszer - az egyesült ellenzék többkulcsos szja-t szeretne kormányváltás esetén, ellenben a Fidesz elkötelezett az egykulcsos mellett, ugyanakkor régi ígéretük, hogy egyszámjegyűre csökkentik a jelenlegi 15 százalékos szintet.
  • szociálpolitika - a kormánypártok a munkaalapú támogatásokat, a közvetlen adókedvezményeket és a reziscsökkentést hirdetik, az ellenzéki összefogás pedig a szociális minimum és az emelt családi pótlék mellett van, valamint utalványrendszert vezetnének be.  
  • nyugdíjrendszer - a Fidesz inflációkövető nyugdíjemelést javasol, az ellenzék a nyugdíj svájci indexálását támogatja, melyben az átlagbér figyelembe vételével emelik az idősek járandóságát.
  • euró bevezetése - Az Egységben Magyarországért választási programjában kitüntetett helyen szerepel az euró bevezetése. Márki-Zay Péter januárban úgy fogalmazott, hogy kormányváltás esetén öt éven belül bevezetik a közös európai valutát. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter tavaly úgy nyilatkozott, hogy szerinte az euró bevezetése versenyhátrányt okoz, hiszen a monetáris politikát a továbbiakban nem határozhatná meg a Magyar Nemzeti Bank.

Kétharmados támogatottsága van

A listavezetők szópárbaja azért is lenne indokoltabb a korábbi választásokhoz képest – amikor a Fidesszel szemben egy töredezett ellenzék indult –, mert sok év után újból két hasonló méretű politikai tábor küzd meg egymással, és a választói igény is elsöprőnek mutatkozik.

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a választók 67 százalékos többsége szeretne miniszterelnök-jelölti vitát Orbán Viktor és Márki-Zay Péter között, mindössze az emberek negyede tartja nélkülözhetőnek. 

Kép: Pulzus

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt (február közepén), a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság álláspontját.

A fővárosiak és az idősek négyötöde tenné próbára a jelölteket 

Nemek szerinti megoszlást vizsgálva látható, hogy a férfiak és nők szinte megegyező arányban támogatják, illetve ellenzik a vitát. Szembetűnő különbség egyedül azok között figyelhető meg, akik nem tudnak dönteni a kérdésben: a nők 11 százaléka tartozik a bizonytalanok közé, szemben a férfiak 6 százalékával. 

Kép: Pulzus
Bár a fiatalok és középkorúak korcsoportjában nem volt szignifikáns eltérés, a 60 éves vagy idősebb válaszadók 76 százalékos többsége szeretne vitát az aspiránsok között, ráadásul a bizonytalanok aránya is náluk a legkisebb. 

Kép: Pulzus
A diplomások elsöprő többsége (75 százaléka) látná éles helyzetben a jelölteket, mindössze 16 százalékuk tartja szükségtelennek a televíziós megmérettetést. Legnagyobb mértékben az alap- és középfokú végzettségűek szerint nem szükséges vitát rendezni, azonban az arányük még így is elég alacsony – 23, illetve 25 százalék.

Kép: Pulzus
Budapesten vannak a legtöbben azok közül, akik szerint fontos lenne közvetíteni Orbán és Márki-Zay párharcát, közel 80 százalékuk támogatná a kezdeményezést. Legjelentősebb arányban (27 százalék) a községekben élők tartják nélkülözhetőnek, de még ezzel együtt is közel kétharmaduk kíváncsi lenne egy jelölti vitára. 

Kép: Pulzus

Még a fideszesek fele is támogatja

Elemzők jobbára kételkednek abban, hogy a miniszterelnöknek érdeke fűződik egy ilyen vitához: a Závecz Research friss közvélemény-kutatása szerint a Fidesz-KDNP listája 49, az Egységben Magyarországért 46 százalékon áll, jelen állás szerint Orbán Viktor legfeljebb akkor fogadná el a meghívást, ha megfordulnának a számok. Abban is egyetértés van szakértők körében, hogy a műfaj meglehetősen kockázatos a kormányfőnek. 

A mérleg másik felében viszont ott a választói akarat: már van olyan kutatást, amely szerint még a kormánypárti szavazók között is akadnak olyanok, akik ütköztetnék a jelölteket, valamint a Pulzus felmérése is arra enged következtetni, hogy a Fidesz szimpatizánsai sem ellenzik egyöntetűen az ilyesmit. A Publicus és a Népszava legújabb közvélemény-kutatásából kiderül, hogy az ellenzéki szavazók 93, a kormánypártiak 51 százaléka óhajtana vitát. Utóbbiak inkább azzal indokolják a vita elmaradását, hogy Orbán egyébként is eleget vitatkozik az ellenzékkel, illetve valójában nem akar egyenrangú félként mutatkozni Márki-Zay Péterrel. Azonban a megkérdezettek többsége (57 százalék) inkább nem fogadta el azt az érvet, hogy a kormányfő a parlamentben eleget vitázik az ellenzékkel, valamint hasonló arányban találják kifogásnak azt is, hogy nincs szükség vitára, mert a kormánypártok politikájával és terveivel tisztában van a nyilvánosság. 

Növeli a választási részvételt, fontos tájékozódási pont

Bíró Nagy András, a Policy Solutions igazgatója szerint a nyugati demokráciákban bevett gyakorlat az érvek nyilvános ütköztetése, és néhány cikluson keresztül úgy tűnt, hogy Magyarországon is meghonosodik. Természetesen a jelölti vita intézménye a demokratikus politika része, melyben különböző álláspontok, ideológiák és közpolitikai programok versenyeznek:
A választók úgy tudják a legjobban összemérni az ország jövőjét meghatározó alternatívákat, hogy az ezeket reprezentáló jelöltek egy vitában megütköznek egymással

– véli a politológus, valamint kiemeli, hogy ennek ellenére kimondottan kevés van ezekből, régóta nem rendeztek hasonló volumenű eseményt. Rámutat arra is, hogy a kutatások alapján egy ilyen vita nagyon sok embernek fontos tájékozódási pont lehet – különösen azoknak, akik nem kötődnek annyira a különböző pártokhoz, illetve nem követik napi intenzitással a híreket és a közéleti témákat –, éppenséggel meggyőzheti őket arról, hogy érdemes elmenni szavazni. 

Legfeljebb nagyon szoros küzdelem esetén dönthet el egy választást, ellenben képes mozgósítani a létező politikai táborokat, és csökkentheti a bizonytalan szavazók számát: mindkét tényező hozzájárul a választási részvétel növekedéséhez, ami a demokratikus legitimáció szempontjából fontos cél – állapította meg a Policy Solutions igazgatója.

Arra építenek, hogy a szavazóik elnézők lesznek

Felvetődik a kérdés, hogy a kormányfő vajon szembemegy-e a választók többségének, illetve a meglévő szimpatizánsok jelentős részének akaratával, amennyiben nem vesz részt egy televíziós vitán. Bíró-Nagy fontos tényezőnek tartja, hogy a szavazók elfordulnak-e Orbán Viktortól, amennyiben mellőzi a verbális megmérettetéseket. Amíg a kormányfő érzékelése és a felmérései is azt bizonyítják számára, hogy nyílt vita nélkül is megnyerheti a választást, addig ebben nem várható változás: 

A Fidesz azzal számol, hogy a saját szimpatizánsai nem büntetnék Orbán Viktort olyan mértékben, hogy ne is szavazzanak a kormánypártokra, pusztán amiatt, mert nem áll ki vitázni

 – fogalmaz a politológus. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy összességében ez egy kellemetlen kommunikációs szituáció a kormányfő számára, hiszen Márki-Zay képes folyamatosan azzal támadni, hogy nem mer szembenézni az ellenfele érveivel. Az elemző szerint a mérleg másik serpenyőjében kevés politikai haszon rejlik, hiszen a Fidesz helyzetértékelése alapján a kormánypártok számítanak esélyesnek a választáson, ezért nem éri meg kockáztatniuk. 

Megéri napirenden tartani

A tavaly év végi kormányinfón még Orbán Viktor sem zárkózott el egyértelműen a vitától, azóta pedig az ellenzéki összefogás kampányának szerves része lett: a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) februárban 1300 óriásplakátot helyezett ki az országban, melyekkel a miniszterelnök-jelölti vita fontosságát igyekeznek hangsúlyozni. Bíró-Nagy szerint Márki-Zay Péter többet nyerhet a vitával, mint amennyi rizikót jelent, hiszen ezek a helyzetek általában a kevésbé ismert aspiránsoknak kedveznek.

Ha a kormányfőjelölt nagyon rosszul szerepelne egy ilyen szócsatában, az ugyan ronthatná az esélyeit, azonban jelenleg az ellenzéki pártszövetség érdekében áll a vita, ezért sem véletlen, hogy óriásplakátokon is népszerűsítik a kérdést. 

Ez egy kezdeményező pozíció, amelyben az Egységben Magyarországért és Márki-Zay Péter támadó szerepben tűnhet fel, ezzel sarokba szoríthatja a miniszterelnököt

– állítja a Policy Solutions elmezője, majd hozzáteszi, hogy ez egy elhúzódó narratíva – a következő 40 napban végig lehet használni kommunikációs panelként –, amit hiba lenne az ellenzék részéről kihagyni. Bíró-Nagy szerint egészen a választásokig meghatározó eleme lesz az ellenzék kampányának, a vita napirenden tartása politikai értelemben releváns a részükről.

Egyéniben is kampányelem lehet

A miniszterelnök-jelölti vita árnyékában kevesebb szó esik arról, hogy az egyes választókerületi jelöltek, vagy a pártok szakpolitikai felelősei megütköznek-e egymással a következő hetekben. Bíró-Nagy szerint a kormányoldalon az a hozzáállás, hogy a vitaszituációkat el kell kerülni, ez a választókerületi jelöltek szintjére is vonatkozik. Emiatt arra számít az Egységben Magyarországért részéről, hogy a „nem mer vitázni” kampánynarratívát kiterjesztik:

 

Az egyéni körzetekben is megpróbálnak olyan politikai kommunikációs helyzetet felállítani, amelyben nyílt vitára kérik fel a Fideszes jelölteket, akik ha kihátrálnak, gyávának bélyegezhetik őket, amiért félnek szembenézni a választókerületi kihívókkal
– állítja a Policy Solutions elemzője. Szerinte ezzel egy kellemetlen, sarokba szorított helyzetet próbálnak majd teremteni, amit heteken keresztül napirenden tartanak. Azt azonban a politológus nem tartja valószínűnek, hogy olyan típusú tömeges viták lesznek, mint amiket a Partizán is szervezett az ellenzéki előválasztás alatt:

Amennyiben pár körzetben lesz is nyílt vita az egyéni jelöltek között, az inkább a kivételnek fog számítani, és nem a főszabálynak.

 

Már a tavalyi médiaesemények után is érzékelhető volt, hogy sokakat érdekelnek a jelölti viták: például az RTL-en közvetített előválasztási szócsatákat közel 700 ezren nézték, nem is beszélve az online elérésekről. Bíró-Nagy András szerint milliós érdeklődés övezne egy miniszterelnök-jelölti vitát, és az sem okozna meglepetést, hogyha az utóbbi évek legnézettebb közéleti műsora lenne.

A Napi.hu felkereste Mráz Ágoston Sámuelt, a kormánypártokhoz közeli Nézőpont Intézet igazgatóját is a vita támogatottságával kapcsolatban, de az elemző végül elutasította a megkeresést. Helyette egy korábbi, a Szabad Európának adott interjúját ajánlotta, amelyben a témával kapcsolatban azt mondta, hogy nem Márki-Zay irányítja az ellenzéki kampányt, ezért nem "azonos fajsúlyú emberek" vitája lenne. Szerinte a kormányfőnek Gyurcsány Ferenccel volna érdemes ringbe szállni, mert őt tartja a baloldal meghatározó személyiségének. Elismeri a választói igényt, de erősen megkérdőjelezhetőnek gondolja a demokratikus versenyhez való hozzájárulását egy ilyen vitának, inkább szórakoztató tartalomként értelmezi.