Az árfolyampolitikáért klasszikusan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felel, illetve a legerősebb eszközt tartja kezében erre a célra: a kamatok meghatározását. Minden hónapban összeül a jegybank Monetáris Tanácsa, hogy döntsenek a kamatokról.

A magyar központi bank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról. Az  idei első negyedévben gyors ütemben folytatta a tavalyi kamatvágási ciklust, majd lassított, végül az alapkamat szeptemberben állt meg 6,5 százalékon, így összesen 425 bázisponttal csökkent az idei évben.

Kapcsolódó

Szeptember közepe óta jelentősen gyengült a forint a dollárral és az euróval szemben, a feltörekvő piacokról pedig kifelé áramlik a tőke. 

– emelte ki Virág Barnabás jegybanki alelnök a novemberi kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. Ez a folyamat decemberben is folytatódott. A gyenge forint pedig erős érvet jelentett a kamattartásra szeptember óta, ami támaszt ad a magyar valutának.

Ezzel együtt is, a magyar deviza év végére soha nem látott mélységekbe süllyedt:

az euróval és dollárral szemben idei, a fonttal és a zlotyval szemben történelmi mélypontra esett a magyar fizetőeszköz ezen a héten.

Az euróval szemben csütörtökön az idei leggyengébb árfolyamát láthattuk. A többi valutával szemben sem teljesített jól a hazai fizetőeszköz: a dollárral szemben pénteken érte el a 401-es idei mélypontot, az angol fonttal szemben csütörtökön dőlt meg nemcsak az idei, hanem a historikus mélypontja is 505,3-as szinten, de a zlotyval szemben sem volt még soha ilyen gyenge a hazai fizetőeszköz – itt csütörtökön dőlt meg a rekord 97,96-os szinten. 

Ezt pedig Orbán Viktor miniszterelnök sem hagyta szó nélkül, egy héten belül kétszer is megszólalt a forintgyengülésről.

Orbán Viktor forintspekulációt lát

Lapunk korábban szemlézte a magyar miniszterelnök Mandinernek adott interjúját, amelyben a forintgyengülés hátteréről is beszélt.

Orbán Viktor kormányfő szerint az lehetetlen, hogy „egyik héten a magyar gazdaság értéke 390 forintos eurót indokol, egy héttel később pedig 410-est. A magyar gazdaság egy hét alatt nem tud ennyit változni, se javulni, se romlani”.

„A kérdés tehát az, hogy a forint kifejezi-e a magyar gazdaság alapjainak a stabilitását. Szerintem nem. Ez a mozgás azt mutatja, hogy nem a gazdaság teljesítőképessége változik, hanem a forintspekulációval szerezhető pénz mennyisége”

– fogalmazott. A miniszterelnök szerint azért rángatják a forintot, mert a forint értékének mozgatásával pénzt lehet keresni.

„Ez a fajta spekulálás néhány országban tilos, Magyarországon sajnos része a pénzügyi kultúrának.
„Ez a Soros Györgyhöz hasonló héják világa”.

„Őket nem a magyar gazdaság hozza lázba, hanem a forint elleni spekulációval megszerezhető profit” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ezt a kérdést a jegybanknak kell majd kezelnie, a kormány annyit tehet, hogy stabil és kiszámítható gazdaságpolitikát folytat. Szombaton pedig ismét megszólalt a miniszterelnök a forintárfolyam alakulásáról a szokásosnak mondható év végi kormányinfón:

„Ezek a kilengések természetellenesek”

– értékelte a forint árfolyamának változékonyságát, amely szerinte már kívül esik a normálisnak tekinthető devizaérték-mozgás határán. Szerinte nem könnyű ma jegybankelnöknek lenni Magyarországon, és a stabilitás lehetséges eszközei között nem szerepel az euró bevezetése. Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a gazdasági növekedés lehetőségét a kormányfő szerint.

Varga Zoltánnal, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzőjével megvizsgáltuk, hogyan teljesített idén a magyar deviza, és milyen tényezők mozgatták leginkább.

Pocsék éve volt a forintnak

Az első félévben mérsékelt volt a forintgyengülés, kisebb-nagyobb korrekciókkal volt tarkított a mozgás.

„Donald Trump elnökválasztási esélyeinek növekedésével párhuzamosan szeptemberben indult meg az intenzív gyengülés, mivel a kampányban tett ígéretek (védővámok bevezetése, gazdaságösztönző intézkedések) potenciálisan magasabb amerikai inflációt, így szigorúbb monetáris politikát, és összességében erősebb dollárt okozhatnak”

– világított rá az Economx-nek Varga Zoltán. Elmagyarázta, hogy a dollár erősödése hagyományosan nem tesz jót a feltörekvő piaci devizáknak, mivel erőteljes tőkeelszívó hatása van.

„A Magyar Nemzeti Bank érzékelve a forintgyengülés okozta inflációs kockázatokat, le is állt a kamatvágásokkal, azonban ez önmagában már kevés volt az árfolyam stabilizálásához”

– véli a szakértő. A hazai forintgyengítő tényezők közül kiemelte az uniós források körüli további bizonytalanságot, illetve az új jegybankelnök személye körüli őszi találgatásokat, melyek szintén gyengítették a magyar fizetőeszközt. Utóbbi hatása megszűnt, miután Orbán Viktor megnevezte Varga Mihályt, és lezajlott a jelölt parlamenti bizottsági meghallgatása.

A Fitch Ratings hitelminősítői kilátásjavítása december elején rövid távú fordulatot hozott, és korrekció indult, azonban az amerikai jegybank december 18-án meglehetősen szigorú üzeneteket küldött a kamatdöntést követően, ami ismét gyengíteni kezdte a hazai fizetőeszközt.

A korábban előrejelzett jövő évi négy kamatvágás helyett mindössze kettőt helyezett kilátásba a Fed, ami meglehetősen szigorú üzenet, és a dollárt erősítette, a forintot pedig gyengítette.

Ezután jöttek a történelmi mélypontok, amelyről cikkünk elején írtunk. Most újra bizonytalanság önti el a forintpiacot, egyes szakértők szerint az sem kizárt, hogy hamarosan 420 forint feletti eurót láthatunk, mások szerint inkább a 405-410 közötti sáv a reális.

A héten Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a Forbes hasábjain arról írt, hogy a forint euróval szembeni jelentős gyengülése nem egyszerű devizapiaci trend, hanem egy komplex gazdasági problémahalmaz következménye. Szerinte "tavaszra akár 425 forint felett lehet az euró árfolyama" – véli a szakértő.

Orbán Viktor szombati nemzetközi sajtótájékoztatójáról élőben közvetítettünk, a részletes tudósításunkat ide kattintva olvashatja el.