Az árfolyampolitikáért klasszikusan a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felel, illetve a legerősebb eszközt tartja kezében erre a célra: a kamatok meghatározását. Minden hónapban összeül a jegybank Monetáris Tanácsa, hogy döntsenek a kamatokról.
A magyar központi bank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról. Az idei első negyedévben gyors ütemben folytatta a tavalyi kamatvágási ciklust, majd lassított, végül az alapkamat szeptemberben állt meg 6,5 százalékon, így összesen 425 bázisponttal csökkent az idei évben.
Szeptember közepe óta jelentősen gyengült a forint a dollárral és az euróval szemben, a feltörekvő piacokról pedig kifelé áramlik a tőke.
– emelte ki Virág Barnabás jegybanki alelnök a novemberi kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen. Ez a folyamat decemberben is folytatódott. A gyenge forint pedig erős érvet jelentett a kamattartásra szeptember óta, ami támaszt ad a magyar valutának.
Ezzel együtt is, a magyar deviza év végére soha nem látott mélységekbe süllyedt:
az euróval és dollárral szemben idei, a fonttal és a zlotyval szemben történelmi mélypontra esett a magyar fizetőeszköz ezen a héten.
Az euróval szemben csütörtökön az idei leggyengébb árfolyamát láthattuk. A többi valutával szemben sem teljesített jól a hazai fizetőeszköz: a dollárral szemben pénteken érte el a 401-es idei mélypontot, az angol fonttal szemben csütörtökön dőlt meg nemcsak az idei, hanem a historikus mélypontja is 505,3-as szinten, de a zlotyval szemben sem volt még soha ilyen gyenge a hazai fizetőeszköz – itt csütörtökön dőlt meg a rekord 97,96-os szinten.
Ezt pedig Orbán Viktor miniszterelnök sem hagyta szó nélkül, egy héten belül kétszer is megszólalt a forintgyengülésről.
Orbán Viktor forintspekulációt lát
Lapunk korábban szemlézte a magyar miniszterelnök Mandinernek adott interjúját, amelyben a forintgyengülés hátteréről is beszélt.
Orbán Viktor kormányfő szerint az lehetetlen, hogy „egyik héten a magyar gazdaság értéke 390 forintos eurót indokol, egy héttel később pedig 410-est. A magyar gazdaság egy hét alatt nem tud ennyit változni, se javulni, se romlani”.
„A kérdés tehát az, hogy a forint kifejezi-e a magyar gazdaság alapjainak a stabilitását. Szerintem nem. Ez a mozgás azt mutatja, hogy nem a gazdaság teljesítőképessége változik, hanem a forintspekulációval szerezhető pénz mennyisége”
– fogalmazott. A miniszterelnök szerint azért rángatják a forintot, mert a forint értékének mozgatásával pénzt lehet keresni.
„Ez a Soros Györgyhöz hasonló héják világa”.
„Őket nem a magyar gazdaság hozza lázba, hanem a forint elleni spekulációval megszerezhető profit” – fogalmazott Orbán Viktor, aki szerint ezt a kérdést a jegybanknak kell majd kezelnie, a kormány annyit tehet, hogy stabil és kiszámítható gazdaságpolitikát folytat. Szombaton pedig ismét megszólalt a miniszterelnök a forintárfolyam alakulásáról a szokásosnak mondható év végi kormányinfón:
„Ezek a kilengések természetellenesek”
– értékelte a forint árfolyamának változékonyságát, amely szerinte már kívül esik a normálisnak tekinthető devizaérték-mozgás határán. Szerinte nem könnyű ma jegybankelnöknek lenni Magyarországon, és a stabilitás lehetséges eszközei között nem szerepel az euró bevezetése. Az eurózónához való csatlakozás kétségkívül hoz stabilitást, de lefojtja a gazdasági növekedés lehetőségét a kormányfő szerint.
Varga Zoltánnal, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzőjével megvizsgáltuk, hogyan teljesített idén a magyar deviza, és milyen tényezők mozgatták leginkább.
Pocsék éve volt a forintnak
Az első félévben mérsékelt volt a forintgyengülés, kisebb-nagyobb korrekciókkal volt tarkított a mozgás.
„Donald Trump elnökválasztási esélyeinek növekedésével párhuzamosan szeptemberben indult meg az intenzív gyengülés, mivel a kampányban tett ígéretek (védővámok bevezetése, gazdaságösztönző intézkedések) potenciálisan magasabb amerikai inflációt, így szigorúbb monetáris politikát, és összességében erősebb dollárt okozhatnak”
– világított rá az Economx-nek Varga Zoltán. Elmagyarázta, hogy a dollár erősödése hagyományosan nem tesz jót a feltörekvő piaci devizáknak, mivel erőteljes tőkeelszívó hatása van.
„A Magyar Nemzeti Bank érzékelve a forintgyengülés okozta inflációs kockázatokat, le is állt a kamatvágásokkal, azonban ez önmagában már kevés volt az árfolyam stabilizálásához”
– véli a szakértő. A hazai forintgyengítő tényezők közül kiemelte az uniós források körüli további bizonytalanságot, illetve az új jegybankelnök személye körüli őszi találgatásokat, melyek szintén gyengítették a magyar fizetőeszközt. Utóbbi hatása megszűnt, miután Orbán Viktor megnevezte Varga Mihályt, és lezajlott a jelölt parlamenti bizottsági meghallgatása.
A Fitch Ratings hitelminősítői kilátásjavítása december elején rövid távú fordulatot hozott, és korrekció indult, azonban az amerikai jegybank december 18-án meglehetősen szigorú üzeneteket küldött a kamatdöntést követően, ami ismét gyengíteni kezdte a hazai fizetőeszközt.
A korábban előrejelzett jövő évi négy kamatvágás helyett mindössze kettőt helyezett kilátásba a Fed, ami meglehetősen szigorú üzenet, és a dollárt erősítette, a forintot pedig gyengítette.
Ezután jöttek a történelmi mélypontok, amelyről cikkünk elején írtunk. Most újra bizonytalanság önti el a forintpiacot, egyes szakértők szerint az sem kizárt, hogy hamarosan 420 forint feletti eurót láthatunk, mások szerint inkább a 405-410 közötti sáv a reális.
A héten Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője a Forbes hasábjain arról írt, hogy a forint euróval szembeni jelentős gyengülése nem egyszerű devizapiaci trend, hanem egy komplex gazdasági problémahalmaz következménye. Szerinte „tavaszra akár 425 forint felett lehet az euró árfolyama".
Orbán Viktor szombati nemzetközi sajtótájékoztatójáról élőben tudósítottunk, amit ide kattintva olvashat el.