A NATO- és EU-csúcsról visszatérve tartotta meg szokásos péntek reggeli kérdezz-felelek stílusú rádiós tájékoztatását a magyar miniszterelnök, aki lényegében most beszélt a legkeményebben Oroszországról, mint háborús agresszorról. 

„Lassan szembe kell nézni a realitásokkal. Mindenki az ukránok oldalán áll. Akármilyen viták voltak, a két ország között, nem volt Oroszországnak elég oka arra, hogy egy ország megtámadjon egy másikat” – mondta Orbán Viktor az Index szerint a Kossuth rádiós interjúban.

Viszont azt is elmondta, hogy ez nem Magyarország háborúja, hanem két egymással szomszédos országé.

Lehet úgy sikeres háborút vívni, hogy az ukránok harcolnak, és hátulról néhány nyugati ország fegyverekkel támogatja

– jelentette ki, hangsúlyozva, hogy az ukrán védelmi erőkből a katonák hiányoznak a legjobban a háború negyedik hónapjában.

Innen kapcsolt át arra a „qui vis pacem para bellum” (aki békét akar, készüljön a háborúra) latin mondás gondolatmenetével, hogy szükséges a magyar haderő fejlesztése a jelenlegi helyzetben. „Két- vagy háromszorosára kell növelni [a honvédség állományát], a „élbékés félveszélyhelyzeti állapotból ki kell hoznunk a hadseregünket” – mondta Orbán Viktor, aki szerint szükséges, hogy megerősítsük a védelmi képességeinket.

Úszunk a szankciós árral

Magyarország sosem volt híve a szankciós politikának, de mivel az uniós államok jórésze hisz a a szankciós politikában, ezért úszunk az árral – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette, hogy szerinte nem lehet minden héten vétózni, Magyarország számára ez „elviselhetetlen lenne”.

Itt tárt rá arra a gondolatmenetére, hogy ha nincs béke, akkor a gazdaság menetel a recesszió irányába. Majd hangsúlyozta, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra lenne már szükség, nem szankciókra.

A kormányfő az inflációt egyértelműen a háborúnak tulajdonította az interjúban, viszont ez csak részigazság: a koronavírus-járvány utáni felpattanás, az alapanyag- és alkatrészhiány már a háború előtt is jelen volt a világgazdaságban. Ahogy a magyar pénzromlásban a tavaszi kormányzati pénzosztások (teljes 13. havi nyugdíj és a családosok szja-visszatérítésének kifizetése) is szerepet játszottak, mert fokozták a keresletet, miközben szállítmányozási és ellátási válság van.

Később a miniszterelnök rátért a hagyományosnak nevezhető migrációs problémák kifejtésére: szerinte Magyarország egyszerre birkózott meg 800 ezer ukrán menekülő ellátásával és az illegális határátlépők elleni harccal is.

Orbán Viktor szerint határvadász feladatokra kell kiképezni több ezer embert, ugyanis most erre van szükség ahhoz, hogy megállítsák az illegális migrációt.