A kormányfő szerint érdektelen, hogy ki az alkotó, vagy a szenvedő fél, jobboldali vagy baloldali", a kormánynak kötelessége lehetővé tenni, hogy akkor is elmondhassa a véleményét, ha azzal valaki nem ért egyet. "Ez szólásszabadság kérdése" - hangsúlyozta Orbán.

Arról van szó ugyanis, hogy "egy nagy cég, azért mert nagy, meg gazdag, vagy mert német, megteheti-e, hogy visszaélve a hatalmával megbüntet valakit azért, mert annak nem tetszik a véleménye"; ez az a kérdés, amiről a következő napokban érdemes beszélni - mondta a kormányfő az Eurologus brüsszeli portál tudósítása szerint.

"Azt nem lehet elvitatni egyetlen cégtől sem, hogy azzal kössön szerződést, akivel akar. Azonban az nem vitakérdés, hogy ha már kötött egy szerződést, akkor hogyan és mikor mondhatja föl. Magyarországon föl lehet mondani megkötött szerződéseket, ezt a jog pontosan szabályozza. De szerintem ellentétes az alkotmánnyal az, hogyha valaki azzal az indokkal mond föl egy szerződést, hogy nem tetszik neki annak az embernek a véleménye, akivel egyébként korábban szerződést kötött. Ez elnyomás, ez visszaélés, és szerintem ezt nem szabad elfogadni" - magyarázta a magyar miniszterelnök.

"Érdektelen, hogy ki az alkotó, vagy a szenvedő fél, jobboldali vagy baloldali, mert ez egy alkotmányos szabadság, szólásszabadság kérdése, és a magyar kormány és a magyar alkotmány azon az alapon áll, hogy lehet, hogy nem értünk egyet valakivel, de a magyar kormánynak kötelessége akkor is lehetővé tenni, hogy elmondhassa a véleményét" - mondta Orbán az Eurologus tudósítása szerint.

A miniszterelnök szerint érzékeny kérdésről van szó, mert a Magyar Telekom stratégiai partnere a kormánynak, de világossá kell tenni, hogy tisztelnie kell azokat az értékeket, amelyek Magyarországon alkotmányos védelem alatt állnak.

Uniós határőrizet kérdése

Az Európai Tanács csúcstalálkozójáról szólva Orbán hangsúlyozta, fontos pillanaton vagyunk túl, ez volt az első olyan EU-csúcs, amelynek a külső határok védelmének kérdése került a középpontjába. A kormányfő szerint teljes egyetértés volt az uniós állam-, illetve kormányfők között azzal kapcsolatban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör, de ha egy tagállam nem tud vagy nem akar eleget tenni ezen kötelességének, akkor a többieknek legyen joga arra, hogy közösen biztosítsák a schengeni határt. A kormányfő sajtótájékoztatóján leszögezte, kormány álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer.

Orbán szerint ez nem sikerült Görögország déli határainál, s ez húzódik meg az európai uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is.
Magyarország álláspontja szerint nem szabad feladni a görög határ védelmét, de fontos, hogy legyen egy második védelmi vonal is a görög-macedón és a görög-bolgár határon. A magyar álláspont az, hogy Bulgária bebizonyította, képes megvédeni a határait, és ennek tükrében ideje lenne az ország schengeni rendszerbe való belépésének.

Sajtóértekezletén a miniszterelnök kifejtette, az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.

Brit vita: nyitott fogadtatás

Orbán Viktor elmondta, az uniós vezetők nyitottan fogadták a brit reformjavaslatokat, azok négy területe közül szerinte három esetében aránylag könnyen dűlőre lehet jutni, és a negyediket, az uniós bevándorlás korlátozását célzó kezdeményezést illetően is vannak olyan javaslatok, amelyek alapján el lehet indulni.

A miniszterelnök arról számolt be, hogy a Nagy-Britannia esetleges kilépéséről tartott népszavazással kapcsolatos kérdésekről szóló előző esti vita a vártnál sokkal támogatóbb hangulatban zajlott, leszögezte azonban, hogy az Európai Unió négy alapszabadságát, a személyek, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását nem lehet korlátozni. London legtöbb vitát kiváltó javaslatának értelmében a Nagy-Britanniába más EU-tagállamokból érkező munkavállalók csak négyévi folyamatos, bejelentett munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális ellátórendszer szolgáltatásainak teljes köréhez.

A kormányfő emellett arról tájékoztatta a megjelent újságírókat, hogy délelőtt kétoldalú tárgyalást folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, aki január 7-én Budapestre látogat.