Orbán Viktor miniszterelnök év végi sajtónyilatkozataiban többször is leszögezte, óriási jelentőséggel bír, hogy jövőre sikerül-e a kormányzatnak beindítania a magyar ipari termelést, azaz javítani a hazai vállalkozói szektor versenyképességét. A helyzetet jól jellemzi, hogy a Nézőpont Intézet 2025-ös prognózisában az idei évre csak mérsékelt, 0,6 százalékos gazdasági növekedésre számít, amelynek motorja a lakossági fogyasztás lesz, ugyanis a beruházások visszaesése jelentősen rontja a teljesítményt.
Ha nem '25, akkor '26
Viszont jövőre a magyar gazdaság újraindulását valószínűsítik, a Nézőpont Intézet előrejelzése szerint 2025-ben a gazdasági növekedés a 3,1-3,6 százalékos sávban mozoghat. Ide tartozik, hogy
a 2025-ös költségvetésben 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval, valamint 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre.
Előrejelzésünket egy alappálya, valamint a kormányzati intézkedések alappályára gyakorolt addicionális hatásának elemzésével végezzük. Ez az addicionális hatás változhat annak függvényében, hogy az intézkedések mekkora része csapódik le már 2025-ben a magyar gazdaságban. Amennyiben a programok hatása időben későbbre tolódik, akkor az a 2026-os növekedést fogja támogatni
– válaszolta Kiss Réka, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője az Economx azon felvetésérére, hogy ezek szerint létezik olyan forgatókönyv, ami kisebb növekedéssel számol jövőre, mint a kormányzat.
Az elemző elárulta, az optimistább, 3,6 százalékos növekedésnél is olyan feltevésekkel élnek, amelyek teljesülése a múlt tapasztalatai alapján teljesen reálisnak tekinthető. A Nézőpontnál azt látják, hogy a fogyasztás az utóbbi egy-két negyedévben határozottan erősödik, a jövedelemnövekedésből származó addicionális hatásnak várakozásaik szerint kisebb a kockázata. A beruházások felfutása jobban ki van téve a külső környezetnek, azonban 2025 második felétől várható a fordulat – mutat rá az időhorizontra Kiss Réka.
A szakértő arra figyelmeztet,
a magyar gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen a mikro-, kis- és középvállalkozások beruházási aktivitásának növelése, hiszen a kkv-szektor a nemzetgazdasági beruházások 30-35 százalékáért és a teljes hozzáadott érték több mint 40 százalékáért felel.
Demján Sándor öröksége
A lakossági fogyasztás mellett a másik legfontosabb pillér a vállalati szektor támogatása, amelyet a Demján Sándor Programon keresztül valósít meg a kormány. Számításaik szerint a 8+1 intézkedésből álló programcsomag 0,4 - 0,7 százalékponttal járulhat hozzá a 2025-ös év növekedéséhez.
A beruházások visszaesése a 2024-es növekedés legnagyobb visszahúzó tényezője, így elsődleges fontosságúnak tartják az elemzők ezen terület újraindítását. A Demján Sándor Program a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások beruházásainak élénkítését célozza, összesen 1400 milliárd forintos támogatási csomaggal.
- A Demján Sándor Tőkeprogram 100 milliárd forintos keretösszeggel kínál évi 5 százalékos kamatozású forrásokat, vállalatonként 100–200 millió forintos összegben, 1 százalékos tulajdonrész átadása mellett. A program célja a beruházások ösztönzése és a vállalkozások méretugrásának támogatása, az összeg pedig önerőként más pályázatokhoz is felhasználható, így további forrásokat mozgósíthat.
- Az EXIM és a Nemzeti Tőkeholding programjai 400 milliárd forintos keretet biztosítanak a kkv-k belföldi beruházásaira és exporttevékenységeire. A Jövő Exportőrei Beruházási Hitel és a Zöld Beruházási Hitel jelenti a program gerincét, mely kapacitásbővítést, új termékek bevezetését, innovatív technológiák alkalmazását, valamint gépek, berendezések és immateriális javak beszerzését is támogatja. Az Exportélénkítési Beruházási Hitel és az Exportélénkítő Lízing az exportőrök és az elsőkörös beszállítók beruházásait támogatja, míg a Kifektetési Hitel a nemzetközileg is versenyképes magyar vállalatok külföldi befektetéseit segíti, a hazahozott profit emelése érdekében.
- Az 1+1 KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program 48 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kínál, összesen 100 milliárd forint beruházási hatással. A támogatás 50 százalékos intenzitással eszközbeszerzésekre, digitalizációs fejlesztésekre és megújuló energia beruházásokra fordítható.
- Az EU társfinanszírozású hitelek keretében 650 milliárd forint áll rendelkezésre, amely kamatmentes hiteleket, vissza nem térítendő támogatásokat és kedvezményes hiteleket kínál.
- A Széchenyi Kártya Program keretében a beruházási hitelek 3,5 százalékra csökkentett kamattal támogatják a kkv-kat, a várható kihelyezés pedig 150 milliárd forint.
De vajon mennyire vagyunk kitettek a német gazdaságnak, illetve látnak-e arra lehetőséget, hogy visszaálljon a korábbi évekre jellemző gazdaságilag eredményes kapcsolat.
Kiss Réka úgy látja, a magyar gazdaság - elsősorban a feldolgozóiparon keresztül - jelentős kitettséggel rendelkezik a felvevőpiacok irányába, de ez szerinte sokkal inkább a nagyvállalatok érintettsége miatt van.
A gond az, hogy a kkv-k közvetlen részaránya az exportból nem számottevő, az elmúlt időszakban bejelentett programok éppen ezért a kkv szektor részesedésének növelését támogatják. Az elemzői várakozások szerint ugyanakkor
a külpiacaink és Németország is fokozatosan rááll 2025 második felétől a növekedési pályára, ami tovább segítheti a kkv-k exportétékesítését.
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon a lakossági pesszimizmus oldódása mennyiben segíthet a gazdaságon. A Nézőpont Intézet munkatársa szerint a belső fogyasztás alapvető támogató tényezője a kkv-k méretugrásának. Úgy látja, fontos kiemelni, hogy a Demján Sándor Program nem csak a fizikai tőkébe történő beruházást ösztönzi, hanem az úgynevezett okos beruházásokat is - gondoljunk itt az immateriális javak beszerzésére, az innovatív technológiák bevezetésére vagy a digitalizációs beruházásokra -, amelyek elengedhetetlen szereppel bírnak a szektor versenyképessé válásában. A méretugráson túl tehát a hatékonyság növekedésére is számítunk – tette hozzá.
Úgy tűnik tehát, a kormányzat úgy időzíti a gazdaságpolitikáját, hogy annak reménybeli pozitív hatásai a soron követő országgyűlési választásokhoz közeli időpontban csapódjanak le, ami valószínűleg jobb hangulatot teremt majd az országban.
Orbán Viktor is szeretne olcsóbb eurót, valahonnan
A miniszterelnök a hagyományos év végi sajtótájékoztatón azt is közölte, hogy nem az euró bevezetését javasolja, inkább stabilabbá tenné a forintot, ami most nagyon érzékenyen reagál a nemzetközi folyamatokra. Arról is beszélt, hogy erre vannak eszközök, viszont azt már nem részletezte, hogy milyen megoldásokban gondolnak,
miközben Orbán Viktor szerint természetellenes kilengéseket produkál a forint.
Ha tudja, hogy kit kell megkérdezni, szóljon nekem is, én is szeretnék a megfelelő pillanatban eurót vásárolni. Biztos nem én vagyok az az ember, aki meg tudja mondani – válaszolta emlékezetes módon Orbán Viktor, amikor a kérdés szintén az euró-forint-árfolyam hektikusságára, a forint bezuhanására vonatkozott.
És bár a miniszterelnök végső soron így utalt arra, hogy a kormányzatnak lényegében nincs ráhatása a forint árfolyamának alakulására, annyit azért elárult, szerinte a jegybank környékén kell keresni a választ. Mert azt ő sem hiszi, hogy hétfőről csütörtökre tud változni a gazdaság alapszerkezete, „a kormány rendben tartja a gazdaságot”, az e fölötti térben kell a jegybanknak megvívnia az árfolyam stabilizálását.