A Balk.hu úgy tudja, hogy január 20-án, Orbán Viktor hivatalosan is visszamondta a jövő keddre tervezett látogatást. A döntés indokolásában az egyre romló bosznia-hercegovinai koronavírushelyzet szerepel.

A látogatást régen egyeztette a magyar és a boszniai szerbek vezetése. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter 2021. november 18-án történt szarajevói látogatásakor egyeztette Zoran Tegeltijaval, a Miniszterek Tanácsának szerb nemzetiségű elnökével, vagyis az ottani miniszterelnökkel, aki Milorad Dodik jobbkezének számít.

Lapunk megkereste Havasi Bertalan államtitkárt, a miniszterelnök szóvivőjet, de sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta az értesülést. Annyit írt, hogy a kormányfő hivatalos programjáról a sajtót időben tájékoztatják majd.

Erősödő konfliktus a magyar kormánnyal

Diplomáciai szempontból is békésebb út, hogy Orbán Viktor a jövő héten mégsem látogat Bosznia-Hercegovinába: a miniszterelnök decemberi nemzetközi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy Magyarország támogatja Bosznia-Hercegovina uniós tagsági kérelmét, de azt is hozzátette, hogy természetesen kihívás egy olyan csatlakozása az államközösséghez, ahol jelentős muszlim kisebbség él.

"Az ő biztonságuk szempontjából is kulcskérdés, hogyan kezeljük egy olyan állam biztonságát, amelyben 2 millió muszlim él" - mondta az EU-s vezetők hozzáállását és fásultságát bírálva bosznia csatlakozási kérelmét illetően.

Kapcsolódó

Később Kovács Zoltán nemzetközi kormányszóvivő is hasonló üzenetet osztott meg Twitter-oldalán, amiben kihívásnak nevezte a 2 milliós muszlim közösség integrálását.

Ez csak olaj volt a tűzre, és számos boszniai politikus bírálta a budapesti kormányt a két megjegyzés miatt. Egyes bosnyák pártok Orbán tervezett szarajevói hivatalos látogatásának betiltását kérték, az iszlám közösség vezetője, Husein Kavazovic nagymufti pedig "idegengyűlölőnek és rasszistának" minősítette a miniszterelnök szavait. Az ország háromoldalú elnökségének bosnyák tagja, Sefik Dzaferovic "szégyenteljesnek és durvának" nevezte Orbán és Kovács kijelentéseit.

Olyan erős lett a feszültség, hogy felszínre bukott, hogy Várhelyi Olivér, az Európai Bizottságba delegált, bővítésért felelős biztos felelősségét is boncolgatni kezdte a bosnyák sajtó. Később az Európai Parlament 30 képviselője - a momentumos Cseh Katalin kezdeményezésére - levelet küldött Ursula von der Leyennek, amelyben arra kérik az Európai Bizottság elnökét, hogy vizsgáltassa ki Várhelyi Olivér szerepét a bosznia-hercegovinai „szeparatista tevékenységek” segítésében.

Százmillió eurós barátság

A vita - magyar belpolitikai vonzata - mellett azért lángolt fel, mert az elmúlt időszakban az Orbán-kormány erős kapcsolatokat épített ki Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnökével. A már említett decemberi sajtótájékoztatóján a magyar kormányfő azt is elmondta, hogy 100 millió euró támogatást folyósít a szerb területnek egy hitelkeret formájában.

Így aztán a bosnyák sajtóban - valamint az EP-ben - újra előkerült az a 2021. tavaszi ügy, amely szerint Budapesten készült egy olyan dokumentum, amely Bosznia-Hercegovina felosztásáról szól. A terv szerint Koszovó északi, szerb többségű területei a német többségű, Olaszországhoz tartozó Dél-Tirolhoz hasonló, rendkívül széles körű autonómiát kapnának, ennek fejében pedig Szerbia nem ellenezné az albán többségű Koszovó egyesülését Albániával. Észak-Macedónia és Montenegró albán többségű részei is az újonnan létrejövő Nagy-Albániát gyarapítanák.

Szerbia emellett vagy megkapná a Boszniai Szerb Köztársaságot, vagy Észak-Koszovóhoz hasonlóan a boszniai szerbek entitása is Dél-Tirol-típusú autonómiában részesülne, csakúgy, mint a horvát többségű Nyugat-Hercegovina. Bosznia-Hercegovina ezen része vagy az anyaország Horvátországhoz csatlakozna, vagy Bosznia-Hercegovinán belül – a délszláv háborút lezáró 1995-ös daytoni megállapodásban rögzítettek helyett – a bosnyák–horvát föderáció megszüntetésével a horvátok is önálló entitáshoz jutnának.

A diplomáciában „non-paper” dokumentumnak nevezett informális anyagot állítólag a szlovén miniszterelnök, Janez Jansa személyesen adta át az Európai Tanács elnökének, Charles Michelnek. Viszont a horvát és a szlovén sajtó szerint Orbán Viktor kormánya és Aleksandar Vučić szerb elnök hivatala is részt vett azok megalkotásában.