A kormányfő úgy fogalmazott, az elmúlt néhány évben Európa legtöbb nyavalyája abból fakadt, hogy bevándorláspárti vezetői voltak az uniónak.
Fontosnak nevezte, hogy a "szélsőségesen bevándorláspárti", baloldali Frans Timmermanst, "Soros György jelöltjét sikerült megtorpedózni", és a néppárti Manfred Weberből sem lehetett európai bizottsági elnök, mert tiszteletlenül beszélt több ország, köztük Magyarország polgárairól - írja az MTI.
Miután sikerült mindezt "kibekkelni", a nyugatiak és a közép-európaiak megállapodtak, és Ursula von der Leyen német védelmi miniszter - aki a 3. helyen szerepelt a visegrádi négyek (V4) listáján - európai bizottsági elnökjelöltségével "kaptunk egy esélyt", hogy Európa úgy legyen erős, hogy közben tiszteletben tartják a nemzeti érdekeket - mondta Orbán Viktor, kiemelve: a V4-ek gazdasági teljesítménye és politikai stabilitása mára olyan nyilvánvaló, hogy kellő súllyal tudják megjeleníteni 63 millió ember érdekét.
Megjegyezte, hogy a jelöltek ügyében lezajlott "diplomáciai krimi" nehéz pillanataiban Horvátországra és Romániára is lehetett számítani Közép-Európából.
Ursula von der Leyenről úgy nyilatkozott: önmagában az, hogy az állam- és kormányfők egy hétgyermekes német családanyát választottak meg, jól mutatja, hogy "másfajta szelek fújnak majd Brüsszelben".
A miniszterelnök hozzátette ugyanakkor, hogy "ne dobáljuk a kalapunkat azért még az égre", mert az elmúlt öt évben sok hiba történt Brüsszelben, ezeket ki kell javítani, például a terrorizmus, a közbiztonság, a migráció és a gazdaság területén.
Ursula von der Leyen EP-beli megválasztásának ügyében kijelentette: miután az állam- és kormányfők vállalták a német védelmi miniszter támogatását, kötelességük érvényt szerezni ennek a saját parlamenti hátországukban is.
"Szeretném, ha átkerülnénk a bot jó oldalára"
A következő öt év uniós politikájáról szólva a kormányfő arról beszélt, hogy Magyarország nem függ az EU-s pénzektől, anélkül is tud sikeres gazdaságpolitikát folytatni, az ország a saját lábán áll, de persze könnyebb úgy sikeresnek lenni, hogy közben az EU költségvetése is támogatja a magyar célokat.
Eközben pedig még hosszú évekig együtt kell élni azzal a jelenséggel, hogy az Európa felé tartó migrációs nyomás nőni fog - mutatott rá, megjegyezve, hogy az EU eddigi bevándorláspárti vezetői a migrációt elősegítő határkiadásokat támogattak, legalizálni próbálták az illegális bevándorlást. Magyarország ehelyett családtámogatással oldaná meg a népességfogyást - hangsúlyozta.
Orbán Viktor a 2020-as költségvetés kapcsán beszélt a kormány hosszabb távú büdzséterveiről is. Megismételte azt a korábbi célját, hogy nullszaldós legyen a költségvetés egyenlege, de most tovább is ment, egyenesen többletes büdzsét szeretne látni.
"Nekem nagyobb ambícióim vannak és szeretném, ha az ország is ambiciózusabb lenne. A mostani célt csak egy közbülső állomásnak tekinteném" - jelezte arra a kérdésre, hogy a 2020-as költségvetésben soha nem látott alacsony költségvetési hiánycéllal terveznek.
Most egy olyan költségvetést alkotunk meg, ami 1%-os hiánnyal számol, de a hiány az hiány, akkor is ha 1%-os. Az én célom, hogy eljussunk oda, hogy ne hiánnyal fogadjunk el költségvetést - fejtette ki. Ha a 2020-ra kitűzött célokat elérjük, az jó, de nem az a végcél - fűzte hozzá.
Meg tudjunk termelni annyi jövedelmet, amely az ország normális működéséhez szükséges és ne kelljen hiányt termelnünk, mert azt hitelfelvétellel kell pótolni" - utalt a miniszterelnök ismét a nullszaldós költségvetésre. Most először azonban ennél a célnál is tovább ment:
"Először el kell érni az egyensúlyt, utána pedig el kellene kezdeni többet termelni, nagyobb gazdasági eredményt elérni, mint amennyit elköltünk. Ezzel új történelmi korszak kezdődne Magyarországon, amikor hitelfelvevőből átmegyünk hitelnyújtóvá" - tette hozzá. "Az kevés, ha nem kell hitelt felvenni. Az a cél, hogy annyi pénzünk legyen, hogy mi adjunk kölcsön - érzékeltette. Sok ország van a világban, amely a pénzügyeit olyan jól szervezi, hogy ő ad kölcsön másoknak" - mondta. "A magánéletünkből tudjuk azt, hogy jobb kölcsönt adni, mert az kamatot szed, aki pedig kölcsönt kap, az kamatot fizet" - jelezte.
"Az kevés, ha nem kell hitelt felvenni. Az a cél, hogy annyi pénzünk legyen, hogy mi adjunk kölcsön - érzékeltette. Sok ország van a világban, amely a pénzügyeit olyan jól szervezi, hogy ő ad kölcsön másoknak" - mondta. "A magánéletünkből tudjuk azt, hogy jobb kölcsönt adni, mert az kamatot szed, aki pedig kölcsönt kap, az kamatot fizet" - jelezte.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a családok támogatására fordított összeget 2010 óta a kétszeresére emelték, és kiemelte az ingyenes tankönyvellátást, valamint a gyermekétkeztetést. A családvédelmi akciótervet is egy vonzó rendszernek nevezte.
A honvédelmi kiadásokról Orbán Viktor kijelentette: mivel kiegyensúlyozott az ország fejlődése, a katonai védelmi kiadásokra sem kell sajnálni a pénzt, Magyarországnak ugyanis képesnek kell lennie arra, hogy ha két irányból egyszerre támadják meg, akkor ezt a hadserege el tudja hárítani. Hozzátette, mindenkinek kell alapvető képességekkel rendelkeznie a haza megvédésére, ez fontos szempont a fiatalok nevelésében, a Nemzeti alaptantervnek ezért ez elemi része lesz.
Mennyire reális?
A portfolio.hu szerint az 1 százalékos hiánycél és a hozzá rendelt jövő évi 488 milliárd forintos tartalék arra is elegendő lenne, hogy nullás legyen a költségvetés, de ehhez az kellene, hogy a kormány ne nyúljon hozzá a tartalékokhoz. Hogy mikor lehet vállaltan többletes a költségvetés? Azt az államháztartás kitekintő mérlegéből sejthetjük.
Ebből ugyanis kiolvasható, hogy 2023-ra érheti el a költségvetés a kormány tervei szerint a nullszaldós állapotot. Feltételezhetően ezt követően tervezhet a kormány többletes büdzsét Orbán Viktor céljainak megfelelően.
Orbán Viktor ekkora vállalást még sosem fogalmazott meg.