A szocialista Burány Sándor az euró bevezetésének lehetséges és optimális időpontjára kérdezett rá a miniszterelnöknél - tudósított az MTI. A szemünk láttára alakul ki egy kétsebességes Európa, amelynek magját szerinte az eurózóna tagállamai alkotják. Óriási veszélynek nevezte, ha Magyarország ebből kimarad, és megjegyezte azt is: pártja a mielőbbi bevezetés mellett áll. Utalt a forint sebezhetőségére.
Orbán Viktor fontosnak nevezte a kérdést, ő azonban úgy ítélte meg: nem biztos abban, hogy előállhat a képviselő által leírt lehetséges szituáció, bár nem is zárható ki. "Szerintem ilyen nyomás ma nincs" - közölte, azt értelmiségi elemzői és zsurnalisztikai műfajú találgatásnak minősítette. Az unió előtt ugyanis nincs egyetlen olyan komoly dokumentum sem, amely elindíthatná az országot a gyors csatlakozás útján.
Minden olyan uniós tagállam, ami az eurózónán kívül van, egy pénzügyi válság esetében inkább sebezhető, mint egy a zónához tartozó ország - ismerte el -, ezért kulcskérdésnek nevezte a forint stabilitása szempontjából az államadósság csökkentését. A tapasztalatok szerint egy csatlakozás akkor lehet sikeres, ha az ország reálgazdasága közel került a megcélzott közösség gazdasági szintjéhez. Magyarországnak ugyanakkor a nyugdíjasok nagy száma miatt arra is figyelni kell, hogy a járadékok, de a bérek se értéktelenedjenek le a belépéssel - közölte Orbán. (Ezzel szoríthatja perifériára Magyarországot a kormány.)
Mi a helyzet a minimálnyugdíjjal?
Schmuck Erzsébet (LMP) arról beszélt, hogy ma Magyarországon 2,6 millióan kapnak nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást, ugyanakkor a minimálnyugdíj összege változatlan évek óta, 28 500 forint. Szerinte szégyen, hogy ma Magyarországon vannak, akik 100 euró, azaz 30 ezer forint alatti nyugdíjat kapnak, ami arra sem elegendő, hogy a rezsit kifizessék belőle az idős emberek. Felidézte javaslatukat is, amely arról szólt, hogy a 28 500 forintot 50 ezer forintra emeljék. Azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy hajlandó-e ezt megszavazni?
Orbán Viktor válaszában rámutatott: a 28 500 forint egy számítási alap. A kormány teljesítette ígéretét, hogy minden nyugdíjasnak segítenek, és a garantálják, hogy a nyugdíjak értékét megőrizzék. Ez a legkisebb nyugdíj esetében is így van, ezt betartották, és nincs Magyarországon olyan ember, aki a kormányzásuk kezdete óta ne rendelkezne olyan nyugdíjjal, ami legalább olyan mértékben nőtt, mint az infláció volt - rögzítette a kormányfő, jelezve: vállalásukat a jövőben is teljesíteni fogják.
A miniszterelnök ugyanakkor megjegyezte: ha úgy látják, van másik módszer a számítási alap meghatározására, szabályozására, akkor rendelkezésre állnak ennek szakmai megvitatására. Hozzátette: ma Magyarországon 110 ezer forint az átlagnyugdíj havonta.
És az egészségügyi ellátással?
Szél Bernadett (LMP) szóvá tette, hogy a kormányfő elismerően szólt a magán egészségügyről egy logisztikai központ átadásán. Szerinte az emberek nem fizethetnek kétszer, a befizetett adók és járulékok után joggal várják, hogy időben és jó ellátást. Aki teheti, igénybe veszi a magán ellátást, de az emberek kétharmadának nincsenek megtakarításai - vetette fel az MTI szerint ellenzéki politikus.
Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: már az ellenzéki párt neve egy átverés. Most, hogy Ron Werbert leszerződtették és nyilvánvaló valótlanságokat mond a Ház előtt, így nem lesz más a politika - véli Orbán. Azt kérte, ne keltsen olyan hangulatot, mintha az orvosok és ápoló "halálgyárakban" dolgoznának, az első mindig a tisztelet hangja legyen. Szerinte minden polgárnak joga van és lehetősége lesz arra, hogy állami keretek között esélyt kapjon a gyógyulásra. "Semmifajta magánosítást nem támogatok" - mondta a kormányfő.
Kitért arra is, hogy jónéhány betegségcsoportnál vannak olyan várólisták, amelyeknek rövidebbnek kellene lenniük, s erőfeszítéseket kell tenni a csökkentésükre. "Az élet nem velünk kezdődött" - jegyezte meg, utalva arra: korrekt lenne összevetni a korábbi listákat a mostani állapotokkal.
Milyen országot építenek?
Volner János Jobbik-képviselő arra kérdezett rá a miniszterelnöknél: milyen országot épít a kormány? Szerinte a kabinet a saját embereit ültette számos pozícióba, aminek következtében, és az oligarchák térnyerése miatt hatszázezer alacsony bérű ember hagyták el az országot - tudósított az MTI.
A képviselő bírálta az oktatás színvonalát, az egészségügyi ellátást, az uniós források felhasználását, és azt, hogy "a politikai teljesítmény hiányát egy elképesztő hazugsággyárral próbálja ellensúlyozni a kormány".
Orbán Viktor úgy felelt: magyar Magyarországot építünk. Az a cél, hogy mindenki, aki tud és akar, az dolgozhasson, és meg is érje dolgozni. 740 ezer új munkahely jött létre, pénzügyeink rendben vannak, alacsony az államháztartás hiánya, folyamatosan csökken az államadósság és idén 4 százalék felett lesz a gazdasági növekedés. A kabinet a nyugdíjak reálértékét is megőrizte, idén nyugdíjprémiumot is fizet számukra - sorolta Orbán.
Mindezt úgy foglalta össze: olyan országot építünk, amely kiáll a nemzet egészéért, amelyben mindenki tehet előre minden évben legalább egy lépést, amely a saját lábán áll, és olyat, amely képes megvédeni külső határait.
Volner János viszonválaszában kijelentette: "az ország jövőjét a tantermekben döntik el azok a tanárok, akik az elmúlt évek leggyengébb teljesítményét nyújtják az önök által kidolgozott tanterveknek és az önök által vezetett oktatási rendszernek köszönhetően".
"Ön hetet-havat összehord, fogalmam sincs, mit kérdez" - jegyezte meg a kormányfő Volner János viszonválasza után, hozzátéve: "ha már belegyalogolt páros lábbal a tanárokba, akkor hadd utasítsam ezt vissza". Lehet, hogy az iskolákban nem minden tökéletes, és a teljesítmény ingadozó, de ez szerinte nem jogosítja fel a politikust és pártját, hogy így beszéljen a magyar pedagógusokról.
A nyitóképen Orbán Viktor látható az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 30-án. Balra Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Forrás, MTI Fotó/Kovács Attila