Az elmúlt napokban a legfrissebb kormányzati intézkedések (a bankok devizaműveleteire devizaátváltási illetéket vet ki a kormány, így várakozásaik alapján a devizatranzakciós illetékből 160 milliárd folyik be a büdzsébe) könnyen arra sarkallhatják a pénzügyileg aktív privátbanki és affluens ügyfeleket, hogy azok is számlát nyissanak valamelyik külföldi pénzintézetnél, akiknek eddig csak magyar hitelintézet vezette a számláit, s a devizabefektetéseken felül lassan elindulhat a pénzek további földrajzi diverzifikálása is – hívta fel a figyelmet Karagich István.

A Blochamps Capital tanácsadó cég ügyvezetője szerint a magyar privátbanki és affluens ügyfelek 95 százalékának van devizaszámlája vagy devizában denominált befektetése, hiszen a portfóliójának egy részét más országok pénznemében, elsősorban euróban vagy dollárban tartja. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiban idén májusban kimutatott 1 931,5 milliárd forint értékű látra szóló, valamint 327,7 milliárd forintnyi lekötött lakossági devizabetét jelentős része ezeken a privátbanki számlákon van, a cég becslései szerint ez a szegmens a teljes befektetési ügyfélvagyonának bő harmadát nem magyar fizetőeszközben tartja.

Ezeken a számlákon lévő pénzeket és tranzakciótípust éri el ugyanakkor augusztustól a különadó: nem csak a pénzváltást, hanem a komolyabb konverziós ügyleteket, a swap- és devizaügyleteket is 0,45 százalékos kiegészítő illeték terheli majd. Mindezek mellett megemeli a kormány a bankok által fizetett tranzakciós illeték mértékét is, így az egyéb banki tranzakciós adókból további 100 milliárd kerülhet a büdzsébe befizetésre, melynek költségvonzatát a legaktívabb pénzügyi befektetői ügyfélréteg nyilván kerülni szeretné majd.

Külföldre menekülnek

A privátbanki ügyfelek több, mint 80 százalékának már ma is van országhatáron átnyúló diverzifikációs eszköze, azaz vezetnek számlát külföldi bankokban.

– mondta Karagich István.

A most bejelentett intézkedések nyomán ugyanakkor a többiek is jó eséllyel nyitnak majd számlát külföldön. Ami jól látható, hogy sokan kihasználják a bankcsoporton belül egyszerűsített számlaváltást, s azzal számolnak, hogy devizaügyleteiket a jövőben a külföldi számlákról bonyolítják majd – lehetőleg illetékmentesen.

Kapcsolódó

Ez önmagában sem jó hír, ugyanakkor a Blochamps Capital ügyvezetőjének értékelése szerint fennáll a veszélye annak, hogy a hazai pb-szolgáltatóknak így újabb versenyhátránnyal kell számolniuk, nem érvelhetnek a külföldi befektetések ellen a hazai piacon is elérhető devizában nominált eszközök árelőnyével. Persze sokak számára nem komfortos egy külföldi privátbank igénybevétele, nyelvi nehézségek, a magas szolgáltatási díj vagy éppen a távolság okán. Ám a versenyhátrány problémát az jelenti, hogy a hazai vagyonkezeléssel foglalkozó szolgáltatók számára épp napjaink kihívása az, hogy meggyőzzék a kiöregedő, első generációs vállalkozók/befektetők utáni generációkat arról, hogy itthon és náluk vegyék igénybe a wealth management szolgáltatásokat.

Épp a fiatal, új kihívásokra kész, nyelvi akadályokkal nem bíró fiatal vagyonos réteget vesztik majd a hasonló impulzusokkal el a hazai privátbankok.

A Blochamps ügyvezetője arra számít, hogy a magyar szabályozás változását kihasználandó a következő hónapokban felerősödik azon privátbankok aktivitása, akik határon átnyúló szolgáltatóként igyekeznek mind több magyarországi ügyfelet átcsábítani magukhoz.

Külföldre vitt pénz elvész?

Az intézkedés további veszélye az, hogy a hazai vagyonok egy komoly része kerül majd így külföldi számlákra. Karagich István emlékeztetett: ugyan a 15 százalékos személyi jövedelemadó Románia, Bulgária és Makedónia után továbbra is legalacsonyabb Magyarországon és a hasonló mértékű osztalékadóval is a legkisebb terhelést nyújtó országok között vagyunk Európában, azaz alapvetően az adókörnyezet ideális, ám az itthoni kamatjellegű bevételek 28 százalékos kamatadó- és szocho terhe eddig sem tette kedvezővé az ilyen jellegű itthoni vagyonosodást.

A korábbi tapasztalatok alapján elmondható, hogy az ilyen-olyan okok miatt külföldre vándorló pénzeknek akkor is csak töredékét sikerült visszahozni Magyarországra, amikor az adott kormányzat jelentős adóamnesztiát hirdetett az intézkedés nyomán visszakerülő pénzekre.

– húzta alá.

Miután a kormányzat célja, hogy a magyar háztartások fogyasztása emelkedjen, s támogatást adjon a gazdasági növekedésnek, messze nem ideális helyzetet teremt, ha épp a legvagyonosabb, a fogyasztás feltámasztásában esetleg kiemelt szerepet játszani képes kör pénzeit, befektetéseit bizonytalanítjuk el, országhatáron belül van-e a legideálisabb helye.

A költséges állampapír-kampányok egyik értelme is az itthon keletkező befektethető eszközök tartósan országhatárokon belüli lekötése volna.

Mindeközben ugyanakkor kiváló hír, hogy a hazai privátbanki és vagyonkezelési szektor több mint versenyképes nemzetközileg, hiszen az ügyfelek kiszolgálásában, mind árazási, mind termék, mind pedig személyes és online rendelkezésre állásban magas szintű felkészültséggel képes a kihívások elé állni. „Kérdés, hogy feltétlen szükséges-e teszteljük ezt a visszatartó képességüket” – tette hozzá a Blochamps ügyvezetője.