A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2013. november 19-én kelt döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 488 200 000 forint összegű bírságot szabott ki. Az OTP jegyzése 1 százalékos mínuszban járt a döntés közzététele után - ez a bank kapta a legnagyobb, 3,9 milliárdos büntetést.
Budapest Bank | 283,5 |
CIB Bank | 835,4 |
Citibank | 0,8 |
Erste Bank | 1725,7 |
K&H Bank | 983,3 |
Takarékbank | 1 |
MKB Bank | 783 |
OTP Bank | 3922,4 |
Raiffeisen Bank | 583,6 |
UCB Ingatlanhitel Zrt. (BNP-Paribas) | 63,2 |
UniCredit Bank | 306,3 |
Forrás: GVH |
A 2011. november 23-án indult eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal megállapította, hogy az eljárás alá vont vállalkozások 2011. szeptember 15. és 2012. január 30. között jogsértést valósítottak meg azáltal, hogy a hitelkiváltó hitelek nyújtásának korlátozása révén a fix árfolyamú végtörlesztések csökkentése érdekében összehangolták a stratégiájukat, s ennek során üzleti titoknak minősülő információkat is megosztottak egymással - fogalmaz a közlemény.
Kapcsolódó
A szeptemberi bírósági tárgyaláson a bankok képviselői úgy vélték, annak, hogy a bankok összehangoltan léptek volna, ellentmond, hogy pénzintézetenként más időben és más mértékben történtek meg a hitelkiváltásra alkalmas kölcsönökkel kapcsolatos kamatlépések. Úgy vélték, a végtörlesztésről szóló − menet közben többször módosított − jogszabály kapcsán minden hitelintézet végzett számításokat azzal kapcsolatban, hogy potenciálisan milyen veszteséget jelent majd számukra az intézkedés és ennek fényében hozták meg saját üzleti döntéseiket.
Korábban kiderült, hogy a GVH a bankok összebeszélését egy korábban a CIB-nél, ma pedig egy másik nagybanknál dolgozó "védett tanú" vallomására alapozta.
Így játszottak össze a bankok
Visszatérve a közleményre, a dokumentum szerint a GVH a rendelkezésére álló információk, különösen okirati bizonyítékok alapján (e-mail levelezések, belső feljegyzések) megállapította, hogy a fent említett pénzintézetek egységes, átfogó terv keretében a hitelkiváltás intenzitásának csökkentése és a rögzített árfolyamú végtörlesztések visszafogása érdekében összehangolták magatartásukat. Ennek részeként a végtörlesztéssel kapcsolatos stratégiára és az érdeklődő ügyfelekre vonatkozó információkat is megosztottak egymással, emellett egyes bankok között kétoldalú egyeztetésekre is sor került. Mindezek alkalmasak voltak arra, hogy összehangolják a végtörlesztések korlátozására irányuló egyedi stratégiájukat.
Így számolták ki a bírságokat
A bírság számítása a GVH Elnökének és a Versenytanács elnökének 1/2012. sz. közleményén alapul, amely rögzíti a bírság kiszabásának szempontjait. A Gazdasági Versenyhivatal az egyes bankok esetében a 2011. évben az ingatlanfedezetű jelzálog-hitelezésből elért kamat-, jutalék- és díjbevételek összegéből indult ki. A kiszabott bírságok közötti nagyságrendi különbségek abból adódnak, hogy a pénzintézetek ezen bevételei között jelentős különbségek mutatkoznak, és az egyes bankok jogsértésben betöltött szerepe is eltérő volt.
A bírság meghatározásánál súlyosító körülményként értékelte a GVH, hogy az érintett pénzintézetek többsége az összehangolt stratégiát végrehajtotta, valamint azt, hogy a vállalkozások a hazai bankrendszer legnagyobb piaci szereplői, együttes piaci részesedésük meghaladja a 90 százalékot. Felróható továbbá a vállalkozásoknak, hogy összehangolt magatartásuk eltér az elvárható magatartástól, mivel jelentős mértékben korlátozta az érintett pénzintézetek közötti versenyt.
Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a fix árfolyamú végtörlesztés miatt a bankok veszteségeket szenvedtek el, valamint rövid idő alatt jelentős likviditási, munkaerőforrás és egyéb kapacitási korlátokkal kellett szembenézniük. A GVH jogsértőnek minősítette az FHB Jelzálogbank Nyrt. magatartását is, de bírságot nem szabott ki rá, mert egyrészt a bank passzív résztvevő volt, másrészt eddig nem marasztalták el hasonló jogsértés miatt.