2017. október és november között tartotta a munkaügyi hatóság a személy- és vagyonvédelmi ágazatot érintő célvizsgálatát, amelynek során 1026 céget és annak 2592 dolgozóját ellenőrizték. Az eredmény önmagáért beszél: a cégek 76 százalékánál és a munkavállalók 68 százalékánál találtak jogsértést.

A hatóság szerint ez nem annyira meglepő, mivel "az elmúlt évek ellenőrzési tapasztalatai a célvizsgálat során is visszatükröződtek", így a területen dolgozók továbbra is "kiszolgáltatott helyzetükről és az ágazatban jellemző bizonytalanságokról" számoltak be.

A többség háromhavonta munkahelyet vált - papíron

Néha megtalálni sem egyszerű az ebben iparágban dolgozókat: a munkáltatók egy része ugyanis székhely-szolgáltatást vesz igénybe, az ügyvezetők pedig sokszor nem magyarok, hanem szerbek, románok vagy ukránok. Ez önmagában még nem lenne gond, ám az már igen, hogy ezek a cégek sokszor egyáltalán nem teljesítik az iratbecsatolásokat, idézésre nem jelennek meg, magyarán igyekeznek elkerülni az együttműködést a hatósággal. Ennek persze elég egyszerű oka van: a náluk talált jogsértéseket legtöbbször nem mulasztásból követik el, hanem tudatosan - olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által kiadott összefoglalóban.

Bár a munkaügyi hatóság kiemeli, hogy vannak pozitív példák is az ágazatban, akik "írásba foglalt munkaszerződéssel, bejelentve, hosszú távon foglalkoztatnak munkavállalókat", a többség azonban nem ilyen. Ott inkább jellemző, hogy a dolgozók nagy része háromhavonta munkahelyet vált, így állandóan próbaidőben végzik a munkát.

Jó hír ugyanakkor, hogy a munkaügyi hatóság tapasztalatai szerint színlelt munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos foglalkoztatási mód már nem jellemző. Újfajta trükk viszont az, hogy a dolgozó nemcsak az alvállalkozóval, de a fővállalkozóval is munkaviszonyban áll, akik így egymás között megosztva gyakorolják a munkáltatói jogokat a munkavállaló felett, ezzel is keresvén az esetleges "kiskapukat", például a munkaidő-pihenőidő szabályainak alkalmazásával kapcsolatban.

Tipikus esetek

A munkaügyi hatóság számos esetben találkozott a feketefoglalkoztatás különböző formáival, az ellenőrzött cégek 14 százalékánál volt ehhez kapcsolódó probléma. Be nem jelentett dolgozót az ügyek közel felénél találtak, sok esetben munkaszerződést sem kötöttek a dolgozókkal.

Sok gond volt még a munkaidő-nyilvántartással - az összefoglaló szerint a hiányos, hamis munkaidő-nyilvántartás és annak nem vezetése közel azonos számban fordult elő, így nincs olyan "tipikus" elkövetési forma, mint az építőipar területén, ahol a munkaidő-nyilvántartás teljes hiánya a legjellemzőbb. Ezek után nem meglepő, hogy a munkaidővel is gondok voltak, sokszor például a megengedett napi maximális értéknél többet dolgoztatták a munkavállalókat.

Minden mindennel összefügg: nincs munkaidő-nyilvántartás, így csalnak a munkaidővel, ennek következtében pedig nem fizetik ki a túlórapénzt. Jellemző volt még az ágazatra a minimálbérre, illetve garantált bérminimumra vonatkozó szabályok megszegése, a bérjegyzékkel kapcsolatos szabálytalanságok, ahogy az is többször előfordult, hogy a dolgozók nem kapták meg időben a fizetésüket.

A hatósági összefoglaló megjegyzi azt is, hogy a bizonyítási eljárás időigényesebb azokban az esetekben, amikor a munkavállalók egyéb jövedelemmel (például nyugdíjjal vagy más jellegű ellátással) rendelkeznek, mivel a munkavállaló érdeke egybeesik a foglalkoztató érdekével, a "feketén" zsebbe fizetett összegből ugyanis nincs járuléklevonás, adólevonás, tehát mindkét fél érdeke a jogsértés eltitkolása.

Tipikus csalás az is, hogy bár a munkáltatók megkövetelték a munkavállalóktól a vagyonőr szakképzettséget, de a munkaszerződésben nem vagyonőr munkakört tüntettek fel, így alapbérként sem a garantált bérminimumot biztosították a munkavállalóknak. Ilyenkor előfordult olyan eset is, hogy papíron portásnak volt bejelentve a dolgozó. (Beijedt dolgozók, nevetséges hatósági bírságok - itt a baj a munkahelyeken.)