A felmérések kezdetén, azaz 1990-ben az úgynevezett teljes függőségi arány 0,51 volt, ami azt jelenti, hogy ezer aktív (15-64 éves) korúra 510 nem aktív (0-14 éves és 65 éves és idősebb) korú jutott - derül ki a KSH A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon, 2016 című kiadványából.

Egy ideig - egészen pontosan 2007-ig - javuló tendenciát mérhettünk, ekkor ugyanis már "csak" 452 inaktív jutott ezer dolgozó lakosra. Azóta lassú emelkedést regisztrált a statisztikai hivatal, így 2015-ben 47,9 százalékos eltartottsági rátáról (avagy másképp fogalmazva 0,47-es függőségi arányról) beszélhettünk Magyarországon, aminél csak 4 európai ország tudott alacsonyabbat: Ciprus (45 százalék), Luxemburg (44,6 százalék), Lengyelország (43,8 százalék), illetve Szlovákia (41,4 százalék). Ezekben az országokban jellemzően az európai viszonylatban alacsonyabb várható élettartam és a kedvezőtlen termékenység okozza ezeket az arányokat.

Kapcsolódó

Az uniós átlag egyébként 52,6 százalék volt, a legnagyobb értékeket pedig a gazdaságilag fejlett országokban, Franciaországban (58,7 százalék) és a skandináv országokban (Svédország 58,4 százalék, Finnország 57,1 százalék, Dánia 55,2 százalék) mértek, ahol a termékenység az uniós átlag feletti és ehhez magas várható élettartam párosul.

A térségünkben körülnézve azt látjuk, hogy Romániában 48,1, Ausztriában 48,7, Csehországban 49,3, míg Horvátországban 50,4 százalék ez az arány.

Mi a helyzet hazánkban?

Visszatérve a magyar adatokra, a KSH megmagyarázza az okokat is. Az egyik fő indok, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan csökkent a gyermekkorúak aránya, ami csak tovább gyorsult az 1990-es években. Ekkor még a népesség 20,5 százaléka volt gyermekkorú, míg 2016-ban már csak 14,5 százalék. Ezzel párhuzamosan pedig állandóan nőtt az időskorúak aránya is, mégpedig 13-ról 18 százalékra.

A rossz hír, hogy a folyamat nem állt le, így 2006 óta már több az idős, mint a gyermekkorú. Ezzel párhuzamosan van egy másik aggasztó trend is: miközben az aktív korú népesség aránya 1990 és 2007 között 66-ról 69 százalékra emelkedett, 2007-től fogva viszont folyamatosan csökkent és 2016 elején 65 százalékot tett ki.

Az aktív és az inaktív korúak arányának korábbi kedvező irányú változását alapvetően az okozta, hogy munkaképes korba lépett az 1970-es évek közepén született nagyobb létszámú nemzedék, az 1950-es évek közepén született ugyancsak népes generációk pedig még munkaképes korban voltak. A fordulatot az hozta el, hogy idővel a születések száma jobban csökkent, mint ahogy az időskorúak száma nőtt. Az 1950-es évek közepén születettek nagy létszámú csoportjai ezekben az években érik el a 65 éves kort, ezért a közeljövőben ugrásszerűen emelkedni fog az időskorúak száma, ami jelentős mértékben növekvő terhet fog jelenteni a csökkenő számú aktív korú népességnek.

Mindezek alapján a KSH számításai szerint a teljes függőségi arány értéke 2060-ban 0,85 körül lehet, azaz ezer eltartóra (15-64 éves) 850 eltartott (15 év alatti és 65 év feletti) juthat Magyarországon.

Messze az ideális szülésszámtól

Egy ország népességszáma akkor fenntartható, ha teljes termékenységi arányszáma eléri a 2,1-et, azaz a két szülő átlagosan 2,1 gyereket nevel. Ezt nevezzük reprodukciós szintnek. Amennyiben tartósan ez alatt marad az arányszám, úgy az össznépesség csökken és öregszik.

Kép: Napi.hu

Magyarországon a termékenység az 1990-es évek óta csökken, az akkori 1,87-ról 2011-re igen jelentősen 1,23-ra csökkent. Bár ezután volt egy kis emelkedés, 2015-ben még mindig csak 1,44-es arányszámon álltunk.

Fontos azt is kiemelni, hogy míg 1990-ben mintegy 11 százalékkal maradt el a termékenység a reprodukció szintjétől, addig 2015-ben már 31 százalékkal. Ennek fő oka, hogy egyre többen halasztják a gyerekvállalást. Igaz, előfordulhat, hogy később úgymond pótolják ezt az elmaradást, ám ilyenkor megnő az esélye annak, hogy akaratuk ellenére az eredetileg tervezettnél kevesebb gyermeket vállalnak.

 

Az uniós adatok szerint egyébként 2014-ben Portugáliában (1,23), Görögországban (1,30) és Cipruson (1,31) volt a legalacsonyabb a termékenység, míg Magyarország a kilencedik legalacsonyabb termékenységi szinttel (1,44) rendelkező ország volt. A legmagasabb arányszámot Franciaországban (2,01) és Írországban (1,94) mérték.

Jelenthetnek-e megoldást a bevándorlók?

A bevándorlók alatt egészen pontosan azokat az embereket értjük, akik bár külföldön születtek, immár Magyarországon élnek és sok esetben megkapták a magyar állampolgárságot is. Ezek száma folyamatosan emelkedik: míg 2011-ben 3,9 százalék volt a teljes népességen belül az arányuk, addig 2016 elején 5,1 százalék.

Fontos kiemelni, hogy e népesség kormegoszlása a fenntartható fejlődés tekintetében kedvezőbb a teljes hazai népességhez viszonyítva, hiszen 68 százalékuk a gazdaságilag aktív, 15-59 éves korcsoportba esik, míg az össznépességben ez az arány csupán 60 százalék volt 2016 elején.

Túlnyomó részük nem meglepő módon valamely szomszédos országban (Románia, Ukrajna, Szerbia és Szlovákia együttesen 62 százalékos részesedésű), ezen belül is a legtöbben (41 százalékuk) Romániában születtek. A távolabbi országok közül Németországnak van még kiemelkedő szerepe, ahonnan a vizsgált népesség 6,3 százaléka származott. Érdekes adat az is, hogy a külföldön születettek 30 százalékának nincs magyar állampolgársága, ők jellemzően Németországból, Kínából, vagy Romániából érkeztek.

Az, hogy nő a külföldön születettek aránya, nem magyar sajátosság, az EU legtöbb országára ugyanúgy jellemző. A legfrissebb összehasonlítható adatok 2015-ösek, és nem meglepő módon jellemzően szegény országok vannak a lista végén: Románia 1,4 százalékkal, Lengyelország 1,6 százalékkal és Bulgária 1,7 százalékkal. (Szigorítaná a külföldiek munkavállalását a cseh kormány.)

Magyarország ezen a listán 4,8 százalékkal hátulról a hetedik helyen szerepel, megelőzve még Szlovákiát (3,3 százalék), Csehországot (4 százalék) és Litvániát (4,7 százalék) is. Az uniós átlag egyébként ennél jóval magasabb 10,4 százalék. Az abszolút csúcsot Luxemburg tartja, ahol a lakosság közel fele, egészen pontosan 44,2 százaléka született más országban. A képzeletbeli dobogóra még Ciprus (20,9 százalék) és Ausztria (17,2 százalék) fért fel.