Az évtized végére elérhető közelségbe került volna az egyensúlyi költségvetés, ha a kormány nem fogadtatta volna el a parlamenttel a 2016-os költségvetés módosítását, az újabb adócsomagot és a 2017-es költségvetést.

Ennek azonban az lett volna az ára, hogy a gazdaság csak igen szerény, két százalék alatti ütemben növekedett volna. Ez úgy akarja elkerülni a kormány, hogy a három jogszabály megalkotásával tartósan 1-1,5 százalékponttal az alappálya fölé emeli a reál-GDP szintjét - olvasható a KFIB elemzésében.

Nagy lökés

A 2016-os költségvetés módosítása egyszeri löketet jelent, amely 2016-ban egy százalékkal, utána viszont csak 0,6-0,7 százalékkal növeli a kibocsátás szintjét. Az adótörvények módosítása az intézkedések nagy száma ellenére nem változtat érdemben a makrogazdasági pályán.

A 2017-es költségvetés viszont újabb hatalmas löketet jelent, amely eltünteti azt a visszaesést, amely 2017-ben e nélkül bekövetkezne - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) igazgatója a 2017-es költségvetés elemzését bemutató sajtótájékoztatón.

Nő a hiány

A növekedés gyorsításának hatására viszont elszáll a költségvetés. Az idén még a GDP 2,8 százaléka lesz az államháztartási hiány - vagyis belül maradunk a maastrichti három százalékos korláton. Ugyanakkor már most látható, hogy a deficit 2017-től elszáll: a hiány a GDP 3,7 százaléka lesz és kiigazítás nélkül három százalék felett maradna 2020-ig.

Ezt a kormánynak csökkentenie kell, ami megszorításokkal jár, ám az uniós eljárási szabályok miatt, amelyek lassítják ennek az EU-s elvárásnak a teljesítését, kihúzhatják a 2018-as választásokig érdemi költségvetési kiigazítás nélkül.

A 2017-es deficitszámokat az Eurostat 2018 márciusában publikálja, így az uniós pénzügyminiszterek tanácsa csak 2018 májusban szólíthatja fel a magyar kormányt a maastrichti szabályok betartására - vagyis a kiigazításra.

Megáll az adósságcsökkenés

Nemcsak a hiány száll el a költségvetési költekezés következtében, hanem érdemben leáll az államadósság csökkenése is. A tavalyi 75,2 százalék után idén még a GDP 73 százalékára mérséklődik a mutató, majd emelkedő pályára áll, így 2017-ben és 2018-ban 73,8 illetve 73,7 százalék lesz.

Az ok az, hogy költségvetési kiadások 2016-os és 2017-es növelése már érdemi hatással van a kamatköltségekre, hiszen a pluszkiadásokat növekvő kötvénykibocsátásból kell fedezni. Ezek kamatkiadások 2020-ra már elérik a 96 milliárd forintot, ami rendkívül alacsony kamatok mellett is szemmel látható kiadás.

Uniós pénzek

A gazdasági növekedés gyorsítása érdekében számos intézkedést hozott a kormány. Ezek közül a legszembetűnőbb az uniós pénzek lehívásnak gyorsítása: 2017-re az NGM 1200 milliárd forintos támogatás-lehívással számol, ami mintegy duplája a tavalyinak. A költségvetési költekezés már idén beindul: a beruházásokat százmilliárddal, míg a folyó kiadásokat 206 milliárd forinttal emelik meg. Az idei adóváltozásoknak - az áfa csökkentése és jövedéki adó emelése - a költségvetés szempontjából nincs érdemi hatása.

Az idei és a jövő évi intézkedések hatására  a magyar gazdaság a 2016-os 2,4 százalék után jövőre 2,3 százalékkal bővülhet - ami még mindig elmarad a tavalyi 2,9 százalékos növekedési ütemtől. A KFIB szerint 2017 után leáll a magyar gazdaság mesterséges lélegeztetése, és újra lassul a növekedés. Ezzel szemben a kormány úgy számol, hogy az egyszeri költségvetési lazítás tartós növekedési pályára állíthatja a magyar gazdaságot.

A KFIB szerint a véleménykülönbség alapja a beruházások változásának értékelésében van. A kormány a magánszektor gyorsulására építi a terveit, ám a szervezet szerint a kormányzati pluszköltekezés inkább kiszorítja a magánszektor beruházásait, mintsem ösztönözné azokat.

Segít a General Eletric befizetése

Az idei költségvetés nagyon jól alakul, ám ez részben egyszeri hatásoknak köszönhető: a tavalyi uniós beruházások áfabefizetései megdobták a januári áfabevételeket, de a növekedési adóhitel (például az amerikai General Electric 542 milliárd forintos) befizetései is sokat segítettek.

A növekedési adót ugyan 2015-re kell lekönyvelni, de az érintett cégeknek 2016-2017-ben kell negyedévente befizetniük, emiatt is alakulhatnak kedvezően az idei államháztartási folyamatok. Igaz, erről mélyen hallgat az NGM.