A gazdaságkutató úgy látja, hogy a gazdaságpolitika irányítóit egyetlen fő cél mozgatja: az államháztartási hiány mindenáron való alacsonyan tartása az uniós túlzottdeficit-eljárás újraindulásának elkerülése érdekében, hogy ne álljanak le az uniós források. Emellett pedig erős a tulajdoni átrendezései szándék is.

Das ist ein Unikum

A GKI friss előrejelzése 2015-ben átlagosan 320 forintos euróárfolyamot vár - elsősorban a második félévben várva gyengülést. Mindez a magyar jegybanknak láthatóan nincs ellenére, a lakossági devizahitelek forintosítása után ez feltehetőleg még inkább így lesz. Jövő tavasszal még, a devizahitelek forintra váltása időszakában az átváltási árfolyamnál gyengébb, az érintettek "megvédésére" utaló forint lehet a kívánatos. MIndezek a szempontok megkönnyítik a forinttal kapcsolatos spekulációt - vélik a kutatók.

Az MNB várhatóan az év végéig tartja a jelenlegi, 2,1 százalékos alapkamatot - azzal, hogy az év elején átmeneti kis csökkenés is bekövetkezhet. Azonban a a Fed 2015-ben várható kamatemelése vagy Magyarország megítélésének esetleges romlása kiválthat olyan reakciókat, ami emelésre kényszerítheti a monetáris tanácsot.

A kutatók szerint az elfogadás előtt álló 2015-ös büdzsé a hiány csökkentését nem a növekedés gyorsulását lehetővé feltételrendszer (például vonzó befektetési környezet) kialakításával vagy a költségvetési alrendszerek hatékonyabbá tételével igyekszik elérni. Ehelyett a bevételi oldalon az adóteher, ráadásul közvetlenül nagyrészt az üzleti szektor adóterhének emelésére törekszik. (A korábbi adócsökkentési ígéretek, így az egyszámjegyű szja ötlete, az egykulcsos társasági adó már lekerült a napirendről.)

A magyar adópolitika nemzetközileg egyedülálló módon a személyi jövedelemadózásban (szja) egykulcsos módszert alkalmaz, miközben a vállalati szférában nemcsak az ágazatok között tesz különbséget, de azon belül is mindinkább progresszív adókulcsokat használ (például napicikk-kereskedelem, dohány- vagy reklámpiac). Miközben az adóemelés mértéke összességében nem erőteljes, de az érintett ágazatokat és cégeket az ellehetetlenítés határára szoríthatja. A cafeteria-rendszer közgazdaságilag vitatható, de az elmúlt évekre jellemző bővítése majd szűkítése nemcsak a munkaadók és -vállalók számára okoz kiszámíthatatlanságot, de az erre ráépült idegenforgalmi szolgáltatóknak is. Mindez pedig súlyosan piactorzító és tisztességtelen versenyt okoz.

A 2015-ös büdzsé kiadási oldalán pedig hiányzik a nagy rendszerek szakmailag megalapozott átalakítása, a kiadáscsökkentés így megszorításként és nem átalakításként hat, súlyos károkat okozva például az oktatásban vagy az egészségügyben. Az adó- és költségvetési politika a kormány klienseit preferálja, a többieket - legyenek azok külföldi cégek vagy leszakadt magyar állampolgárok - kifejezetten sújtja. Ez kikapcsolja a növekedés hajtóerőit, miközben kiélezi a társadalmi különbségeket. A piac és a verseny helyett az állam szelektál - olvasható a prognózisban.

Az állam nem száll be az adósmentésbe, sőt nyerészkedik

Bár a büdzsé magát a "banki elszámoltatás költségvetésének" nevezi - előirányzatait tekintve távol tartja magát a devizahiteles problémától - fogalmaznak a kutatók. Mindössze 15 milliárd forint társasági adó kiesésével számol a bankoknak 2013-ra járó adó-visszatérítések elszámolása miatt. Holott a devizahiteles problémához jelentős részben hozzájárult a kormány hibás gazdaságpolitikája és kormányzása is, aminek következtében a forint az euróhoz képest jelenleg mintegy 15 százalékkal gyengébb, mint a 2010-es kormányváltáskor volt.

A GKI szerint a meghirdetett "igazságtétel" jegyében a kormánynak is valamilyen szerepet kellene vállalnia a devizahiteles probléma terheinek a viselésében. Ehelyett a magyar állam nem hogy nem vesz részt a tehervállalásban, hanem - az MNB képében - kifejezetten nyerészkedik a meggyengült forinton, s ha már nem az államadósság csökkentésére fordítja annak hasznát, esetleg a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. feltőkésítésére összpontosíthatná ennek forrásait (az ennek igénybevételére kényszerülők az eddigi mentőcsomagok hasznából nem részesültek).

A jegybank egyfelől a szokásosnál és az indokoltnál sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonít saját mérlegében a minél nagyobb többlet elérésének, másfelől erre építve mind kezdeményezőbben lép fel a költségvetés közvetett finanszírozása (jegybanki kötvény betétté alakítása, MNB-alapítványok tőkéjének állampapírba fektetése) és a növekedés előmozdítása érdekében, ami a jegybanki függetlenség igen sajátos értelmezése - fogalmaztak a kutatók.

Jövőre még aligha lesz hitelezés

Lehet, hogy már késő lesz a bankadót csak 2016-2017-ben csökkenteni - fogalmazott Vértes a Napi.hu kérdésére. Orbán Viktor kormányfő ugyanis hétfő reggel úgy nyilatkozott, hogy két vagy három év múlva fokozatosan kivezetik a devizaalapú jelzálogot.

A devizahitelek kivezetése, a forintosítás nyomán a háztartások jövedelmében a jövő év második felétől lesz csak érzékelhető hatása, ám mivel sokan inkább megtakarításaikat növelik, ez csak kis mértékben növeli a fogyasztást - mondta Vértes.

A kutatók szerint a banki aktivitás megindulása 2016 előtt nem várható. A következő hónapokban pedig a bankok teljes adminisztratív-szellemi kapacitása le lesz kötve a devizahitelekkel kapcsolatos műveletek lebonyolításával.

Az MKB Bank Zrt. után a Budapest Bank Zrt. is hamarosan állami tulajdonba kerül, ezzel a magyar tulajdon aránya már jóval meghaladja az 50 százalékot. Ennek azonban előnyei nem, csak kockázatai láthatók. Az állami tulajdonú bankrendszer nagy veszélye, hogy a hitelezésben független kontroll híján nagy szerepet kapnak a szubjektív szempontok, ami kockázatossá teszi működésüket, s gond esetén állami tőkepótlásra szorulnak - vélik a GKI szakértői.

A GKI prognózisa (éves változás, előző év=100)

20142015
GDP103,2102
Magnövekedés104,0102,5
GDP belföldi felhasználás104,0101,7
Egyéni fogyasztás101,2101,2
Állóeszköz-felhalmozás113,0100,0
Export107,0105,5
Import108,5105,5
Fogyasztói árindex100,0102,0
Folyó és tőkemérleg egyenlege (mrd euró)6,55,5
Munkanélküliségi ráta (éves átlag, százalék)7,77,4
Áht-egyenleg (ESA, GDP százalékában)-2,9-2,4
Forrás: GKI Gazdaságkutató Zrt.