A háború kezdete óta legnagyobb orosz rakétatámadásról számolt be a BBC. Ukrajna-szerte városokat vettek célba, köztük a fővárost Kijevet. Robbanások hallatszottak Harkiv, Odessza, Lviv és Zsitomir városokban is. Az ukrán hadsereg tájékoztatása szerint 69 orosz rakétából 54-et lőtt le a légvédelem. Mihajlo Podoljak elnöki tanácsadó számolt be róla, hogy több mint 120 ellenséges rakétát indítottak a polgári infrastruktúrára - a légitámadás közel öt órán át tartott. A déli Odessza tartomány regionális vezetője, Makszim Marcsenko "Ukrajna elleni hatalmas rakétatámadásról" beszélt.
Az ukrán légierő közlése szerint Oroszország különböző irányokból légi és tengeri cirkálórakétákkal támadták meg az országot, számos kamikaze-drónt is használtak. Olekszij Hromov dandártábornok pedig arról tájékoztatott, hogy a légicsapások az egész ország energiainfrastruktúráját célozták.
Podoljak elnöki tanácsadó szerint a légicsapásokat a "gonoszság" motiválja, és azzal vádolta Moszkvát, hogy "a kritikus infrastruktúra elpusztítására és civilek tömeges meggyilkolására törekszik".
Az elmúlt hetekben több tucat orosz támadás érte Ukrajnát, ami ismétlődő áramkimaradásokat okozott országszerte. Lvivben a lakosság 90 százaléka van most áram nélkül, de Kijevben is 40 százalék most ez az arány. Áramkimaradásokról számoltak be ezen kívül az odesszai és a dnyipropetrovszki régióból is. Akadt olyan nagyváros is, mint Krivij Rih ahol viszont "elővigyázatosságból" kapcsolták le az áramellátást.
Értelmetlen barbárság. Csak ezek a szavak jutnak eszembe, amikor Oroszország újabb rakétatámadást indít békés ukrán városok ellen az újév előtt
- írta a Twitteren Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
Moszkva többször is tagadta, hogy civileket célzott volna a rakétacsapások során. Vlagyimir Putyin elnök azonban épp a közelmúltban ismerte el, hogy az orosz csapatok szándékosan mérnek csapást Ukrajna kritikus energia-létesítményeire. Erre reagált gyorsan - más vezetők mellett - Emmanuel Macron francia elnök, aki szerint az energetikai létesítmények célba vétele háborús bűnnek minősülhet.
A kijevi kormány épp a légicsapások miatt kérte a nyugati vezetőket, hogy biztosítsanak számára további légvédelmet, Joe Biden amerikai elnöknél pedig Volodimir Zelenszkij személyesen járt el, hogy beleegyezzen a Patriot rendszer szállításába. A mostani támadás egyébként néhány órával azután történt, hogy a Kreml elutasította Ukrajna arra vonatkozó felvetését, miszerint 2023-ban akár meg is kezdődhetnének a béketárgyalások.
Az ukrán légierő sem tétlenkedik
Jó pár órán keresztül folyt a találgatás arról, hogy eshetett egy ukrán SZ–300-as rakéta roncsa az elvileg nem harcoló fél Belarusz területére. Ilyen típusból már csapódott nemrég egy lengyel faluba, két ember halálát okozva - nem véletlen, hogy sokan igyekeztek párhuzamot vonni. Azóta kiderült, hogy ezt a – vélhetőleg szintén eltévedt – rakétát a belarusz légvédelem lőtte le. Áldozatokról nem érkeztek hírek.
Repült egy drón az orosz területek irányába is – amit kilőtt a légierő: ezúttal is az engelszi orosz hadászati reptér volt az ukrán célpont. Többszáz kilométerre van ugyan az ukrán területektől, ellenben az orosz hadászati légierő itt állomásoztatja a gépeit - nem véletlen tehát, hogy ez Kijev célkeresztjében van, nem ez volt az első támadás arrafelé. Közben ukrán drónok lelövéséről adott hírt a Telegram-csatornáján csütörtökön egy másik orosz régió, Brajnszk megye kormányzója, Alekszandr Bogomaz is.
2022 szeptembere óta az ukrán légierő több mint 420 orosz rakétát lőtt le, amelyeket Ukrajna infrastruktúrájának lerombolására indítottak – közölte Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy televíziós interjúban. A légvédelem emellett 430 iráni gyártású öngyilkos drónt is megsemmisített ugyanebben az időszakban – tette hozzá a szóvivő. Egyben azt az ukrán reményt is újból tolmácsolta, hogy Oroszország gyors ütemben ki fog fogyni a rakétákból – írja a The New Voice of Ukraine.
A számháborúban az oroszok is jók
Az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek több településéről jelentettek ukrán tüzérségi támadást csütörtökön a helyi hatóságok – számol be róla az MTI. Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője amellett, hogy érzékeny ukrán veszteségekről számolt be elmondta, hogy a rakéta- és tüzérségi erők négy ukrán vezetésipontra, 83 tüzérségi egységre, valamint 102 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között három tüzérségi lőszerraktárt, két amerikai gyártmányú M777-es tarackot, egy HIMARS sorozatvetőt - utóbbit a donyecki régióban lévő Konsztantyinivka közelében -, egy Mszta-B önjáró tarackot és egy-egy D-20-as és D-30-as löveget.
Az orosz légierő emellett lelőtt egy ukrán Szu-25-ös és Szu-24-es repülőgépet, valamin két Mi-8-as helikoptert, a légvédelem pedig hét ukrán drónt, valamint négy HIMARS- és Uragan-rakétát.
Az orosz védelmi tárca szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 354 repülőgépet, 194 helikoptert, 2741 drónt, 399 légvédelmi rakétarendszert, 7296 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 953 sorozatvetőt, 3742 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 7810 speciális katonai járművet veszítettek. Ezeket az adatokat más forrás nem erősítette meg.
Mindeközben patthelyzetben
Ha ránézünk katonai front térképére azt láthatjuk, hogy az oroszok herszoni kivonulása óta szinte semmi nem változik. Ezt az ukrán katonai hírszerzés vezetője megerősítette: szerinte patthelyzet alakult ki a frontokon, jelenleg sem Ukrajna, sem Oroszország nem képes jelentősebb előrenyomulásra.
Kirilo Budanov a BBC brit közszolgálati rádiónak adott csütörtöki nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy Oroszország "teljes mértékben zsákutcába jutott", és nagyon jelentős veszteségeket szenved. Budanov elismerte ugyanakkor, hogy az ukrán fegyveres erők is nélkülözik a szükséges erőforrásokat ahhoz, hogy egyszerre több térségben előrenyomulásba kezdjenek.
Nem tudunk minden irányba kiterjedő, átfogó vereséget mérni rájuk, de ők sem tudnak vereséget mérni ránk
- mondta az ukrán katonai hírszerzés vezetője a BBC-nek.
Budanov kijelentette: Ukrajna nagyon várja az újabb fegyverszállítmányokat, köztük a fejlett technológiájú fegyverekét. Az ukrán katonai hírszerzés vezetője emellett kijelentette: jelenleg nem látja semmiféle jelét annak, hogy Belarusz területéről készítenének elő inváziót Kijev vagy az észak-ukrajnai térségek ellen. Már csak azért sem - tette hozzá - mert a belarusz lakosság nem támogatná hazája ennél kiterjedtebb részvételét az ukrajnai háborúban. Aljakszandr Lukasenka elnök ezért tesz meg minden lépést annak elkerülésére, hogy "országát katasztrófa érje" - fogalmazott az ukrán katonai hírszerzés vezetője.
Budanov szerint a donyecki régióban lévő Bahmutért folyó harcokban orosz részről a Wagner-csoport nevű zsoldoshadseregé a vezető szerep, mivel a csoport alapítója, Jevgenyij Prigozsin "politikai trófeaként" akarja elfoglalni a várost.
Az ukrán hírszerzési vezető szerint Oroszország nem tudja hosszabb távon a jelenlegi intenzitással folytatni az ukrajnai infrastrukturális létesítmények elleni rakétatámadásokat, mivel fogytán vannak rakétakészletei, az orosz ipar nem tudja feltölteni a kifogyott készleteket, Irán pedig - jóllehet drónokat szállít - eddig nem volt hajlandó rakétákat is eladni Oroszországnak, mivel tart a nyugati szankcióktól.