Jövő január 1-jétől az állam hat helyett már három hónapos késedelem esetén is megelőlegezi a gyerektartást, valamint megszűnik az eddigi szociális belépési jövedelemhatár. Az egyszülős családok élethelyzetét javítani hivatott, a csakádokért felelős tárca nélküli miniszter által jegyzett törvénymódosító csomagot a képviselők 180 igen szavazattal, egyhangúlag fogadták el - írja az MTI.

Az eddigi szabályok szerint az állami megelőlegezés egyik feltétele az volt, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem érheti el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét. Ezt a módosítás jövőre eltörli, így az állam a családok jövedelmi helyzetétől függetlenül segíti a tartásdíjhoz való hozzájutást.

A jövőben a megelőlegezett tartásdíj felső határa a minimálbér 30 százaléka lesz, vagyis 50 ezer forint fölé nő a jelenlegi mintegy 14 ezer forintról.

A folyósítást csak akkor függesztik fel, ha a nem fizető szülőtől sikerül a tartozásának legalább 80 százalékát behajtani.

Az adóssal szemben a végrehajtás is könnyebben folytatható lesz, több jogosultságot kap a végrehajtó az eljárás folytatására.

A gyermektartási perek is gyorsulhatnak, többek között az ellenkérelem határidejének lerövidítése által. A módosítás a bíróság számára is lehetővé teszi, hogy hivatalból tárja fel a nem fizető szülő vagyoni vagy jövedelmi helyzetét.

Elfogadták a jövő évi költségvetés főösszegeit

Kedden elfogadta az Országgyűlés a 2022-es költségvetési törvényjavaslat főösszegeit. A parlament a költségvetési bizottság összegző módosító javaslatát 121 igen, 60 nem szavazattal és tartózkodás mellett hagyta jóvá.

Jövőre az államháztartás központi alrendszerének kiadási főösszege 28 546,45 milliárd forint, bevételi főösszege 25 393,8 milliárd forint lesz. A hiányt 3 152,6 milliárd forintban állapították meg.

A módosítás egyik legnagyobb nyertese a turizmus. Az összegző módosító indítvány jelentős összeget biztosít a Magyar Tudományos Akadémia új programjainak támogatására, valamint az elektronikus szolgáltatások fejlesztésére is.

Elfogadták a jövő évi adótörvény-változásokat

Az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvény-változásokat. A képviselők 120 igen szavazattal, 60 ellenvoks mellett szavazták meg a jogszabálycsomagot, amellyel a kormány célja a gazdaság újraindítása.

Ennek értelmében csökkennek a munkáltatói terhek: a jövő év közepétől fél százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó, így az már csak 15 százalékos lesz.

Egyszerűsödnek az egyéni vállalkozók átalányadózási szabályai. Jövőre már az éves minimálbér tízszereséig, kiskereskedelmi tevékenységnél ötvenszereséig választható majd ez az adózási forma.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány mentesül a társasági adó fizetése alól azon bevétele után, amelyet céljainak, közfeladatának, közérdekű tevékenységének megvalósítása érdekében szerzett. Az ezen alapítványoknak nyújtott vagyonjuttatással, támogatással nem kell megnövelni az energiaellátók jövedelemadó-alapját, és ezen alapítványok személyes illetékmentességet is élveznek.

Egy másik változás értelmében 300 százalékos lesz a felsőoktatási támogatási megállapodás adóalap-kedvezménye a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi vagy egyházi fenntartásban lévő egyetem támogatása esetén.

Elfogadták a paksi bővítés finanszírozási szerződésének módosításáról szóló jegyzőkönyvet

Az Országgyűlés 119 igen, 44 nem szavazattal és 16 tartózkodás mellett elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely kihirdeti a paksi atomerőmű bővítéséhez kapcsolódó hitelmegállapodás módosításáról szóló jegyzőkönyvet.

Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium államtitkára a javaslat vitájában az államközi hitelmegállapodásról azt mondta: a magyar kormány sikeres tárgyalásait követően Magyarország számára kedvezően módosul a paksi bővítés finanszírozási szerződése. A beruházás nyolcvan százalékát az Országgyűlés által már jóváhagyott orosz-magyar hitelszerződés biztosítja - közölte. A szerződés előnyös, mert hosszú a futamidő, és az országnak jogában áll bármikor névértéken előtörleszteni a már felvett összeget - emelte ki. Az államtitkár közlése szerint az új megállapodás a kamatszintet nem érinti, ugyanakkor a hitel tőketörlesztését 2031-ben, a két új erőművi blokk üzembe helyezését követően kell megkezdeni, így a törlesztést már az erőmű termelheti ki.

Módosították a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásának meghatározását

Az Országgyűlés módosította a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatásának meghatározását, amelynek így a jegybanki alapkamat előző évi átlagával számított összege helyett a jövőben az éves fogyasztói árindex 3 százalékponttal növelt mértékű hozzájárulásának kell megfelelnie.

A képviselők 157 igen szavazattal, három nem ellenében és húsz tartózkodás mellett fogadták el az atomenergiatörvény erről szóló, az innovációs és technológiai miniszter által kezdeményezett módosítását.

A változtatás alapján az államnak az évente egy alkalommal történő befizetés helyett havonta, egyenlő részletekben kell fizetnie a hozzájárulást.