Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte, nemzetközi élelmiszer-kereskedő tagvállalatai az elmúlt napokban megjelent, élelmiszer-inflációval kapcsolatos híradások vonatkozásában az alábbi tényeket kívánják megosztani.

Az árrés nem egyenlő a profittal 

– szögezték le közleményükben pénteken.

Mint sorolták, az OKSZ nemzetközi élelmiszer-kiskereskedői az árrésből fizetik meg:

  • közel 50 ezer magyar munkatársuk áldozatos munkáját;
  • a piaci áron fizetett rezsit;
  • a közterheket;
  • az adókat, mint például a forgalom után fizetett 4,5 százalékos kiskereskedelmi adót

Ez utóbbi összeget, mely megközelíti a 300 milliárd forintot, a kereskedők az árakba és akcióba tudnák invesztálni, hogy könnyítsenek a magyar családok terhein, ehelyett azt be kell, hogy fizessék a költségvetésbe – érveltek, jelezve: 

„A kereskedők nem nyerészkednek, többségük ma már évek óta veszteséges, vagy egyre csökkenő, szerény nyereséget termel. Ezzel szemben az élelmiszergyártók meghatározó része a korábbi években is kiemelkedő nyereségeket könyvelhetett el, akikre az árrésstop szabályozása nem vonatkozik”.  

Kifejtették, „a tények: a legolcsóbb 1.5 százalékos UHT tej fogyasztói ára az online árfigyelő adatai alapján 315 forint körül alakul és nem 550-600 forint, ahogy a médiában az többször elhangzott.

Döntött a tárca: van, aki megússza az árrésstopot

Minden kereskedő megkeresést megvizsgál a tárca, amelyik az árrésstoppal kapcsolatos, beleértve az Országos Kereskedelmi Szövetség megkeresését is.

A tojás, a vaj és a tejföl árrése pedig jóval alacsonyabb a médiában megjelenteknél. A hat nemzetközi kiskereskedőnél januárban az árrés: 

  • a tojás (M, 10 db/doboz) esetében 10 százalék körül volt átlagosan;
  • a vaj esetében 11 százalék körül volt átlagosan;
  • a tejföl esetében 16 százalék körül volt átlagosan”.

Megjegyezték, a most bevezetésre kerülő intézkedés növekvő importra kényszeríti a kereskedőket, ezáltal nehéz helyzetbe hozza a magyar agrárium szereplőit.

A ma elhangzott, az összes élelmiszerre vonatkozó árrés szabályozása a rendszerváltás utáni modern kiskereskedelem végét jelentheti: nem lesz választék, nem lesz verseny, nem lesznek akciók.

Úgy látják, a szabályozás több problémát is felvet:

  • a beszállítóknak nem kell osztozniuk az infláció elleni küzdelem terhein, pedig nélkülük az árak nem fognak csökkenni;
  • azokban az országokban, ahol létezik árrés szabályozás, ott a beszállítókra és termelőkre is érvényes, mint például Szerbiában és Romániában. 

Emlékeztettek, az árszabályozási tervek kapcsán az OKSZ többször kért versenyjogi garanciát arra, hogy az önkéntes árszabályozást a szereplők egyeztetni tudják egymással, de ilyen garanciát nem kaptak. 

„Az Országos Kereskedelmi Szövetség az együttműködés pártján áll. Ennek kapcsán pedig továbbra is nyitott a kormányzattal és más szövetségekkel a szakmai párbeszédre, melynek végső célja a magyar családok támogatása mindenkor” – húzták alá. 

Lehetetlen küldetésbe hajszolja a rövid határidővel a kormány a láncokat

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a láncok akciós politikába kezdenek, de sok minden múlik a beszállítói árakon is. Bővebben.

Kapcsolódó