A kedden az Európai Bizottság előterjesztette a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben a következő 12-18 hónapra vonatkozóan gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt minden uniós tagállamnak. A 2019-es stabilitási és konvergenciaprogramok alapján az Európai Bizottság (EB) számos lépést tett a stabilitási és növekedési paktum keretében. Ezúttal Magyarország is terítékre került, ugyanis - Romániával együtt - újra figyelmeztetést kapott amiatt, hogy jelentős eltérés mutatkozott 2018-ban az úgynevezett középtávú költségvetési célban (MTO) a korrekciós pályához képest. Ennek korrigálását javasolta a bizottság a két ország esetében.

A kedden közzétett dokumentum megjegyzi, hogy az Európai Tanács - az Európai Bizottság javaslatára - tavaly júniusban már kiadott Magyarország számára egy figyelmeztetést, amiatt, hogy jelentős eltérést vélt felfedezni a középtávú költségvetési hiánycélhoz vezető korrekciós pályához képest és kérte a magyar kormányt, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a korrekció érdekében. Vagyis, hogy biztosítsa a magyar kormány, hogy a nettó elsődleges kormányzati kiadások nominális növekedése nem haladja meg a GDP 2,8 százalékát 2018-ban, ami éves egyszázalékos GDP-arányos strukturális kiigazításnak felelt volna meg.

Tavaly december 4-én a tanács megállapította, hogy Magyarország nem tette meg a megfelelő lépéseket, melynek következményeként egy felülvizsgált ajánlással is előállt Magyarország számára, miszerint a nettó elsődleges kormányzati kiadások nominális növekedése nem haladja meg a GDP 3,3 százalékát 2019-ben, ami szintén éves 1 százalékos GDP-arányos strukturális kiigazításnak felel meg.

Ekkor viszont már azt is kérték Magyarországtól, hogy minden rendkívüli többletet használjon fel a hiány csökkentésére, miközben a növekedést támogató költségvetési konszolidációs intézkedéseknek tartós javulást kell eredményeznie a strukturális egyenlegben. Ekkor a tanács egy 2019. április 15-i határidőt is meghatározott a magyar kormány számára, ameddig be kellett volna számolnia arról, hogy milyen lépéseket tett a javaslatok végrehajtása érdekében.

Az Orbán-kabinet a határidőre beadott egy dokumentumot arról, hogy milyen lépéseket tervez tenni a decemberi ajánlásokra, amelyről Brüsszel megállapította, hogy nem felelt meg a jelentési kötelezettségeknek, miután a magyar dokumentum nem tartalmazott semmilyen tervet a költségvetési kiigazításra. A strukturális hiányban bekövetkezett javulás pedig elmaradt a tanácsi ajánlástól. Hasonló következtetésre jutott a bizottság a tavaszi gazdasági elemzésében is, amelyet májusban adtak ki.

A bizottság a mai anyagában a 2018-as tényadatok és a 2019-es tavaszi gazdsági előrejelzés alapján azt állapította meg, hogy a magyar kormány elsődleges költségvetési kiadások nettó növekedése az előírttól jelentősen, a GDP 1,3 százalékával tér el, míg a strukturális deficit a 2017-es 3,4 százalékos GDP-arányról 3,7 százalékra nőtt, ami az ajánlott kiigazításhoz képest szintén jelentős eltérést mutat.

Most, a figyelmeztetés kiadásától számítva egy hónapja van az Európai Tanácsnak elfogadnia az érintett tagállamokra vonatkozó ajánlásokat. A szabályok szerint öt hónapot kaphat a tagállam arra, hogy az eltérést korrigálja. Ez alapján a magyar kormánynak október 19-ig kell előállnia a megfelelő intézkedésekkel és tájékoztatást adni arról, milyen lépéseket tett az ajánlások végrehajtása érdekében.

A bizottság várakozásai szerint a magyar gazdaság idén 3,7, jövőre 2,8 százalékkal növekedhet, és mivel a magyar államadósság a GDP 60 százaléka felett áll, így minimálisan 0,75 százalékos GDP-arányos csökkentést kellene produkálni mind 2019-re, mind 2020-ra.

Mindezek fényében a bizottság a következő ajánlásokkal állt elő:

  • az elsődleges költségvetési kiadások nettó növekedési üteme ne haladja meg idén a 3,3 százalékot, jövőre pedig a 4,7 százalékot, ami éves szinten 2019-ben a GDP 1 százalékát kitevő strukturális kiigazításnak felel meg, míg 2020-ban 0,75 százalékosnak;
  • minden esetleges többlet költségvetési bevételt a deficit lefaragására kellene használni, de a kiigazító intézkedéseknek biztosítania kell - növekedésbarát módon - a hosszú távú költségvetési egyensúlyt;
  • október 15-ig be kell mutatnia a magyar kormánynak azt a kiigazítási tervet, ami a fenti ajánlásokkal összhangban van.

További ajánlások Magyarország számára

Az Európai Bizottság ajánlásai a költségvetési kiigazítás mellett más területekre is kiterjednek. Egyrészt azt ajánlják Magyarországnak, hogy folytassa a legkiszolgáltatottabb csoportok munkaerőpiaci integrációját, különösen továbbképzés révén, valamint javítsa a szociális támogatások és az álláskeresési járadékok megfelelőségét. Javítsa az oktatási eredményeket, és növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák részvételét a minőségi többségi oktatásban. A korábbi egészségügyi intézkedések támogatásával és az alapellátás megerősítésével javítani kellene az egészségügyi eredményeket is.

A javaslatok között szerepel, hogy a magyar kormány állítsa a beruházásorientált gazdaságpolitika középpontjába a kutatást és az innovációt, az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiagazdaságot és közlekedést, a hulladékgazdálkodási infrastruktúrát, valamint az energia- és erőforrás-hatékonyságot, figyelembe véve a regionális különbségeket is. Továbbá a mostani ajánlások között is szerepel a közbeszerzések terén a  verseny erősítése.

A korrupcióellenes keret erősítését is javasolja a bizottság, többek között az ügyészségi munka és a közérdekű információkhoz való hozzáférés javítása, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségének erősítése révén. A döntéshozatali folyamat minőségében és átláthatóságában is javulást szeretne látni a brüsszeli testület, a hatékony szociális párbeszéd, az egyéb érdekelt felek bevonása révén, valamint rendszeres és megfelelő hatásvizsgálatokat is javasolnak.

Kívánatos lenne továbbá az adórendszer egyszerűsítése, de azt is szeretné az EU, ha Magyarország megerősítené az adórendszert az agresszív adótervezés kockázatával szemben, illetve javítaná a versenyt és a szabályozás kiszámíthatóságát a szolgáltatási ágazatban.

Nem lesznek szankciók

Érdemes megjegyezni, hogy bár Magyarország elvileg nem számíthat érdemi szankciókra a túl laza költségvetési politika maitt, miután nem az eurózóna tagja, úgy tűnik mégis tesz valamit a magyar kormány: a kedden bemutatott 2020-as költségvetési törvénytervezetben ugyanis csökkentette a megcélzott költségvetési hiányt, ami hozzájárulhat az EU által is megkövetelt középt távú költségvetési pályához való közeledéshez - szúrta ki a Portfolio.hu. Egyes szakértői vélemények szerint azonban ezek a lépések nem valószínű, hogy elegek lesznek a teljes korrekcióhoz, először 2022 tavaszán képzelhető el, hogy Magyarország kikerül az eljárás alól.

Az országspecifikus ajánlásokat ezt követően várhatóan az uniós miniszterek vitatják meg, majd a tagállamok állam-, illetve kormányfői hagyják jóvá azokat. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az ajánlásokat - derül ki a bizottság közleményéből.